Tevékenységeink

Keresés

Belépés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a Duna-ági horgászat legfrissebb híreiről!

Eseménynaptár

Az érvényben lévő, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. számú törvény és végrehajtási rendeleteiben foglaltak szerint, (a 2015-ben lejárt haszonbérleti szerződéseket követően) a magyarországi természetes vizek halgazdálkodási hasznosítója a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) lett.
Szövetségünk a következő vízterületek tekintetében a MOHOSz-al kötött alhaszonbérleti szerződés alapján vált a halgazdálkodási jog gyakorlójává.

1. Ráckevei (Soroksári) Duna-ág, a Kvassay zsiliptől a Tassi zsilipig a hozzá tartozó mellékágakkal és hókonyokkal
Területe: 1.766,4 Ha
víztérkód:13-017-1-1

2. Északi Övcsatorna + XXX. csatorna + mellékvizek
Területe: 92,2 Ha
víztérkód:13-020-1-1

3. Somlyó csatorna
Területe: 2,9 Ha
víztérkód:13-018-1-1

4. Dömsödi Holt Duna-ág
Területe: 6,9 Ha
víztérkód:13-016-1-1

5. Dunavölgyi főcsatorna Pest megyei szakasza, mellékágak és vadvizek
Területe: 27,1 Ha
víztérkód:13-019-1-1

6. Duna–Tisza csatorna
Területe: 48,4 Ha
víztérkód:13-021-1-1

Alhaszonbérlethez kötött kötelezettségek:

  • Halgazdálkodási hatóság előírásait betartani
  • A halgazdálkodási tervben vállalt halasításokat elvégezni
  • A vízterületek őrzéséről gondoskodni
  • Az előírt szakhatósági előírásokat betartani:
- FVM
- KÖVIZIG
- Nemzeti Park
- Natura 2000
- Környezetvédelmi előírások
- És egyéb hatósági előírások

A hatósági előírásoknak megfelelően köteles a Szövetség a bérelt vízterületekre vonatkoztatva Horgászrendet elkészíteni. A Horgászrendnek összhangban kell lennie a törvényi, szakhatósági előírásokkal. Ettől csak külön engedélyeztetés után térhet el.

A vízterületen a halgazdálkodási törvény, ill. a rendeletek által előírt tilalmi időszakok vannak érvényben. Kivételt képez a pontytilalom, melyre a szakhatóság, kérelem alapján felmentést adhat.
A nagyobb mennyiségű pontytelepítések időszakában (október hónapban) három hetes általános tilalom lép életbe

Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság előírásai:

A halászati (horgászati) hasznosítás feltételei:

  • A halgazdálkodási jog gyakorlása összhangban legyen az adott vízterület alapvető közcélú vízgazdálkodási rendeltetésével.
  • A halgazdálkodási jog gyakorlója kárigény nélkül tűrni tartozik a vízgazdálkodási célú fejlesztési és fenntartási beavatkozások végzését.
  • A halgazdálkodási jog gyakorlója a tevékenységének esetleg szükséges – a vizet és vízi létesítményt érintő – műszaki beavatkozást köteles a kezelővel egyeztetni.
  • A halgazdálkodási jog gyakorlója tevékenysége során köteles a vízminőséget megóvni.
  • A halgazdálkodási jog gyakorlója az éves rendszeres üzemelési és fenntartási költségekhez használata arányában köteles hozzájárulni.
  • A hasznosítás során okozott közvetlen és közvetett károkért a hasznosító kártérítési kötelezettséggel tartozik.

További kikötések:

  • A partról horgászni csak az érintett partszakasz kezelőjének engedélyével szabad.
  • A partról való horgászatnál a forgalom elől elzárt, ill. kiemelten védett szakaszokon a helyi előírásokat kell betartani.
  • A parti rézsűt, valamint partvédelmi és folyószabályozási közműveket megrongálni, azokat átalakítani tilos.
  • Hajóútban az úszó hajózási jelek (bóják) 100 méteres körzetében halászati tevékenységet folytatni tilos. (A hajózó útra a hajózási szakhatóság – Hajózási felügyelet- állásfoglalása az irányadó.
  • A horgászati hasznosítónak – értelemszerűen – alkalmazkodni kell a belvízvédelmi célból, ill. kisvízi időszakban bekövetkező vízszintcsökkentéshez (ill. csökkenéshez).
  • Kisvízi időszakban, amikor a Duna vízszintje nem éri le az RSD üzemvízszintjét, a szükséges vízpótlás esetleges elégtelen volta miatt átmeneti víz minőségromlás következhet be. A KDV VIZIG az ebből eredő esetlegesen előálló károkért semmilyen felelősséget nem vállal. A horgászati célú megrendelésre végzett szivattyús vízpótlás költségei a horgászati hasznosítót terhelik.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi előírásai:

Az alábbi területek esetében az összefüggő nádfelületek, vízi- és vízparti növényzet – semmilyen okból – nem bontható meg. A parthoz csatlakozó vízi állás kizárólag az Igazgatóság hozzájárulásával létesíthető, az illegálisan létesített vízi állásokat le kell bontani. A vízi és vízparti növényzet égetése tilos!
Négy országos jelentőségű, ex lege védett láp található a területén

  • RSD hókonyai 1. (L-34-15-C-c/I/láp)
  • RSD hókonyai 2. (L-34-)
  • RSD hókonyai 3. (L-34-)
  • Dunavarsányi úszóláp (L-34-27-A-a/II/láp

Védett területen – amennyiben nem védett egész évben – csak ívási időszakon kívül lehet horgászni.
Védett területen a parti növényzet irtása – újabb horgászhelyek kialakítása, régiek bővítése – tilos.
A területen szemetet hagyni tilos, a terület elhagyásakor a horgász köteles arról gondoskodni, hogy szemét a horgászhelyen és annak környezetében ne maradjon.
A védett területeken az etetés tilos. Tilos ezen kívűl gépjárművel a védett területre behajtani, stégek, bódék, ill. egyéb horgászati objektumok kialakítása.
A halászati-halgazdálkodási tevékenységet a természet védelméről szóló 1996.évi LIII. Törvény vonatkozásában az alábbi rendelkezések érintik:
9.§(4.), 10.§(2.), 11.§, 13.§ (1.) és (4.), 14 §, 16.§ (5.), 18. §, 21. § (2.)c.pontja, (3.) (a) és (b) pontjai, 23. § (2), 31. §, 43. §, 80.§.

Halgazdálkodási hatóság részéről:

A 2013. évi CII. törvény és módosításai és a kapcsolódó vhr honlapunkon külön elérhető.

Az rdhsz.hu weboldal sütiket (cookie-kat) alkalmaz, amelyek segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A további böngészéssel a felhasználó hozzájárul a sütik használatához.