Tevékenységeink

Keresés

Belépés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a Duna-ági horgászat legfrissebb híreiről!

Eseménynaptár

<< 2017. Szeptember >> 
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
      1  2  3
10
111213141516
18192021222324
252627282930 

2013. december 29-én jelent meg a 2013. évi CCL törvény, amely egyebek mellett módosítja a 2013. évi CII. törvény több bekezdését. Az érintett eredeti bekezdéseket áthúzva, a módosítások szövegeit pedig kék háttérrel emeltük ki.

Sárga kiemeléssel tüntettük fel a vidékfejlesztési miniszter a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelete, vagyis a végrehajtási rendelet (vhr.) vonatkozó paragrafusait.

A vidékfejlesztési miniszter 44/2014. (IV. 14.) VM rendelete egyes halászati tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló „csomagban” található, a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet módosítása. A végrehajtási rendelet eredeti szövegét áthúzással, a módosított rendelet-részeket pedig zöld háttérrel jelöltük, a fontosabb változásokat kék színnel kiemelve.

A Magyar Közlöny 2014. évi 183. számában kihirdetésre került a földművelésügyi miniszter 41/2014. (XII. 23.) FM rendelete a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet módosításáról. A végrehajtási rendelet eredeti szövegét áthúzással, a módosított rendelet-részeket pedig narancssárga háttérrel jelöltük.

A Magyar Közlöny 2015. évi 58. számában, 2015.04.27-én jelent meg a 2015. évi XLVIII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról. A törvény eredeti szövegét áthúzással, az új rendelkezéseket pedig sötétzöld háttérrel jelöltük.

A Magyar Közlöny 2015. évi 137. számában kihirdetésre került a földművelésügyi miniszter 56/2015. (IX. 24.) FM rendelete a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet módosításáról. A végrehajtási rendelet eredeti szövegét áthúzással, a módosított rendelet-részeket pedig barackszínű háttérrel jelöltük.

A Magyar Közlöny 2015. évi 182. számában jelent meg a 2015. évi CLXXXIV. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról. A törvény eredeti szövegét áthúzással, a módosított részeket pedig barna háttérrel jelöltük.

A Magyar Közlöny 69. számában (2017. május 15., hétfő) megjelent a 2017. évi XLI. törvény  a  halgazdálkodásról  és  a  hal  védelméről  szóló  2013.  évi  CII.  törvény módosításáról. A törvényt az Országgyűlés a 2017. május 3-i ülésnapján fogadta el. A törvény eredeti szövegét áthúzással, a módosított részeket pedig szürke háttérrel emeltük ki.


Tartalomjegyzék

I. FEJEZET - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A törvény hatálya
2. Értelmező rendelkezések
3. Alapvető rendelkezések
II. FEJEZET - A HAL ÉS ÉLŐHELYÉNEK ÁLTALÁNOS VÉDELME
4. A hal élőhelyének védelme
5. A halak és a halállományok védelme
III. FEJEZET - HALGAZDÁLKODÁS
6. Haltermelés, akvakultúra
7. Halgazdálkodási jog
8. A halgazdálkodási jog átengedése
9. Halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása
10. Halgazdálkodási vízterületek és nyilvántartásuk
11. A halgazdálkodási szolgalmi jog
12. A halfogásra jogosító okmányok
13. A területi jegy
14. A horgászat és a halászat rendje
15. A halgazdálkodás tervszerűsége
16. Halgazdálkodási adatok szolgáltatása és gyűjtése
17. A halászati őrzés
18. Halak és haltermékek kereskedelme
IV. FEJEZET - A HALGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLAMI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK
19. A halgazdálkodási igazgatás, a halgazdálkodásért felelős miniszter feladat- és hatásköre
20. A halgazdálkodásból származó bevételek
21. A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények
V. FEJEZET - ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
22. Felhatalmazó rendelkezések
23. Hatályba léptető rendelkezés
24. Átmeneti rendelkezések
25. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
26. Az Európai Unió jogának való megfelelés

1. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
2. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
3. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
4. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
5. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
6. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
7. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
8. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
9. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
10. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
11. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
12. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
13. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez


Az Országgyűlés az állat- és növényvilág természetes sokféleségének fenntartása, folyamatos megújulása, a halgazdálkodási jognak és a haltermelésnek a piacgazdaság követelményeivel, valamint a vízi élővilág és a vizek természeti környezete védelmével összhangban való gyakorlása, továbbá a természetes vízi ökoszisztémák halállományának megóvása, fenntartható hasznosítása és a haltermelés fejlesztésével a hazai étkezési halellátás biztosítása érdekében, a halgazdálkodás és a halvédelem
feltételeinek meghatározására a következő törvényt alkotja:

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 72. § (1) bekezdés 1., 2., 3., 4., 6., 7., 9., 11., 12., 13., 14., 16., 17., 18., 19., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 30., 31., 32. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § j) pontban meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. §
(1) E törvény a halgazdálkodási jog gyakorlásának feltételeit, a Magyarország területén levő halgazdálkodási vízterületeken és azok partján a Magyarország területén levő halgazdálkodási vízterületeken és azok partján, valamint a haltermelési létesítményekben folyó, a halgazdálkodással, a hal és élőhelyének védelmével összefüggő tevékenységeket, valamint az ezeket végző vagy befolyásoló személyek – különösen a halgazdálkodásra alkalmas vizek és vízilétesítmények üzemeltetői, valamint a halgazdálkodási vízterületet és partját egyéb jogcímen használók, a vízhasználók – jogait és kötelezettségeit, a halgazdálkodási igazgatással összefüggő feladat- és hatásköröket, továbbá a halak és haltermékek kereskedelmének feltételeit szabályozza.
(2) E törvény hatálya a horgászat, a haltermelés, a tiltott eszközök és módok, a halászati őrzés, a halkereskedelem, a halállományt veszélyeztető állatfajok állományának felmérése, riasztása, gyérítése, a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott egyedek telepítése vonatkozásában a haltermelő létesítményre is kiterjed.
(3) Természetvédelmi oltalom alatt álló hal és más hasznos víziállat esetében e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. bányató: olyan, a bányaművelés befejezését követően fennmaradt állóvíz, amely külszíni és földalatti bányászati tevékenység során az ásványi nyersanyagok feltárása és kitermelése következtében a felszín alatti vízkészletből alakult ki, és amelynek medrét a bányászat során kialakított terepmélyedés képezi;
2. csatorna: egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízilétesítmény;
3. fogási napló: a horgászat vagy halászat során kifogott halak – nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, naponta kifogott mennyiségenkénti – kötelező bejegyzésére rendszeresített nyomtatvány űrlap;
4. gereblyézés: a halnak nem a táplálkozási viselkedésére alapozottan, és a szájnyílásán kívüli más testrészébe akasztott horoggal történő zsákmányul ejtésére irányuló módszer;
5. hal: a halak, illetve a körszájúak csoportjába tartozó állatfaj, valamint ezek egyedfejlődési alakjai;
6. hal kifogása: a halnak és más hasznos víziállatnak a halászat vagy a horgászat során történő megfogása és a vízbe vissza nem engedése;

1. §  (1)  A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„6. hal kifogása:a halnak és más hasznos víziállatnak a halászat vagy a horgászat során történő megfogása és a vízbe vissza nem engedése (elvitele);”

7. halastó: olyan haltermelési létesítmény, amely vízfeltöltést és lecsapolást biztosító műtárgyakkal rendelkezik, ideértve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat;

1. § (1) A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„7. halastó: olyan - elsődlegesen haltermelési célokat szolgáló, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek esetén horgászatnak is helyt adó - haltermelési létesítmény, amely vízfeltöltést és lecsapolást biztosító műtárgyakkal rendelkezik, ideértve a teleltető, raktár- és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat;”

8. halállomány: a halak és a más hasznos víziállatok összessége;
9. halászat: a halnak vagy más hasznos víziállatnak megengedett módon és eszközzel halgazdálkodásivízterületen történő rekreációs vagy kereskedelmi bemutatási célú, illetve ökológiai célú, szelektív fogása, továbbá gyűjtése, ide nem értve a horgászatot;
10. halgazdálkodás: a természetes vizek halállományának védelmével, megújításával és hasznosításával összefüggő tevékenységek, valamint az akvakultúra és az egyéb haltermelési tevékenységek gyűjtőfogalma;
11. halgazdálkodási vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt;
12. halgazdálkodási vízterület partja: védművekkel ellátott vízterület esetén a védmű mentetlen oldalának alapjától kifelé számított 100 méteres, védmű nélküli vízterületeknél az aktuális partvonaltól számított 200 méteres sáv területe, továbbá a halgazdálkodási vízterület felé benyúló vagy afelett átívelő híd, átjáró, egyéb építmény, természetes képződmény;
13. haltermelés: az Európai Halászati Alapról szóló 2006. július 27-i 1198/2006/EK rendelet szerinti akvakultúra gyűjtőfogalmon belül valamely halfaj állományának mesterséges módon történő termelése;
14. haltermelési létesítmény: olyan mesterséges létesítmény, amelyet haltermelésre használnak, ilyen célra terveztek és engedélyeztek, továbbá a települések belterületén vagy tanya földterületén fekvő, legnagyobb vízállás esetén 0,5 hektár kiterjedésnél kisebb vízfelületű állóvizek;

(2)  A Hhvtv. 2. § 13. és 14. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában:]
„13. haltermelés: a közös halászati politikáról szóló 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti akvakultúra gyűjtőfogalmon belül valamely halfaj állományának mesterséges módon történő termelése, amely
a) extenzív, ha a  természetes táplálékbázis mellett kiegészítő természetes anyagokkal végzett hozamfokozó módszer,
b) félintenzív, ha a természetes táplálékbázis mellett kiegészítő takarmány,
c) intenzív, ha kizárólag teljes értékű haltakarmány felhasználásával történik;
14. haltermelési létesítmény:olyan mesterséges létesítmény, amelyet hal vagy más hasznos víziállat termelésére használnak, valamint erre a célra terveztek és engedélyeztek – ideértve a halkeltető állomást –, továbbá a település belterületén vagy tanya földterületén fekvő állóvizet (kerti tó vagy tanyató), amennyiben azt haltermelési céllal hasznosítják;”

15. holtág: a folyóvíz azon mederrésze, amelyet a folyóvíz természetes úton, irányának megváltoztatásával elhagyott, vagy amelyet szabályozási célból leválasztottak róla;
16. horgászat: rekreációs célból a halgazdálkodási vízterületen a halnak megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása;

2) A Hhvtv. 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„16. horgászat: rekreációs célból a halnak halgazdálkodási vízterületen és haltermelési létesítményben az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása;”

17. horgászkészség: horgászati célú, halfogásra alkalmas eszköz, amely legalább horgászbotból, horgászzsinórból áll, és legfeljebb három horoggal van felszerelve;
18. ívóhely: az ivarérett halak csoportosan vagy párosan felkeresett szaporodási helye, ahol az ívási felület és az ívási feltételek rendelkezésre állnak az eredményes a szaporodáshoz;
19. más hasznos víziállat: a rák, a béka, a kagyló, a pióca, a csővájó féreg, az árvaszúnyog, egyéb haltáplálékszervezet, valamint ezek egyedfejlődési alakjai;
20. meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít;
21. nyakzó háló: olyan állított halászeszköz, amelynek fogási elve a hal megakadásán alapul és a megfogott egyed rövid időn belül történő elpusztulásához vezet;
22. nyilvántartott halgazdálkodási vízterület: olyan halgazdálkodási vízterület, amelyet a halgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vett, és amelyre halgazdálkodásra jogosult nyilvántartásba vehető vagy a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultját már rögzítette;
23. telepítés: a hal vagy más hasznos víziállat egyedének vagy állományának hasznosítási céllal történő kihelyezése halgazdálkodási vízterületre;
24. turista állami horgászjegy: olyan, magyar és külföldi állampolgárok számára, meghatározott díj ellenében, meghatározott időszakra, meghatározott szabályok szerinti horgászatra feljogosító állami horgászjegy, amely a törvény hatálya alá tartozó vízterületeken lehetővé teszi a horgászatot;
25. vermelőhely: a vizek azon mederrésze, általában mélyebb mederalakulata, amelyet a halak a téli, hideg vízhőmérsékletű időszakban csoportosan vagy tömegesen felkeresnek, és ahol viszonylagos nyugalmi állapotban töltik a téli időszakot;
26. visszatelepítés: a halgazdálkodási vízterületre jellemző őshonos – de a halgazdálkodásra jogosult által el nem hárítható ok miatt állományában megfogyatkozott vagy eltűnt – halfaj halgazdálkodási vízterületre történő kihelyezése önfenntartó populáció kialakítása céljából;
27. vízfolyás: minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik;
28. vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak,
mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való
befolyásolása;
29. vízhasználó: aki vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira vesz igénybe;
30. vízilétesítmény: az a mű, műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása, megfigyelése céljából befolyásolja;
31. víztározó: a felszíni vizek időszakonkénti feleslegének összegyűjtésére és tározására épített létesítmény, amely alkalmas az állandó víztartásra.

1. § E rendelet alkalmazásában:
1. aktív halászeszköz: minden olyan hagyományos, nem tiltott halászeszköz, a különböző emelő, dobó és egyéb hálókat is beleértve, ahol a hal megfogásához az eszköz mozgatása és vagy folyamatos felügyelete szükséges;
2. fogási méret: a halak oldalán, az orrcsúcstól a farokúszó tövéig mért testhosszúság;
3. passzív halászeszköz: olyan állított, hagyományos, nem tiltott, nem mozgó halászeszköz, amelynek fogási elve a hal csapdába ejtésén alapul és emberi beavatkozást csak a rendszeres ellenőrzéskor igényel;
4. ökológiai célú halászat: az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok állományának felmérése és gyérítése, illetve őshonos halfajok ökológiai szempontból indokolt faj-, illetve méretszelektív
halászata.

1. § A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-a a következő 5. és 6. ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:)
„5. gyermek horgász: a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 40. § (3) bekezdésében meghatározott személy;
6. ifjúsági horgász: 18 év alatti, valamint az adott naptári évben 18. életévét betöltő, gyermek horgásznak nem minősülő személy.”

3. Alapvető rendelkezések

3. § Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani.
4. §
(1) A halgazdálkodás a halgazdálkodási vízterületeken történő horgászati és halászati célú halgazdálkodási hasznosítást, valamint a haltermelési létesítményekben megvalósuló akvakultúra-gazdálkodást foglalja magába.
(2) Haltermelés haltermelési létesítményben és nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatható.
5. §
(1) A halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítása során a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése elsőbbséget élvez más hasznosítási módokkal szemben.
(2) A halgazdálkodási jog a halgazdálkodási vízterületen elsősorban horgászati célú halgazdálkodásra jogosít. Halászat vagy haltermelés a horgászat mellett, vagy önállóan akkor végezhető, ha a horgászati célú halgazdálkodás megvalósítására nincs mód.
6. §
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a Magyarország halgazdálkodási vízterületein élő halállomány az állam tulajdonát képezi. Az e törvény alapján az állam tulajdonát képző halak és más hasznos víziállatok a jogszerű kifogásukkal vagy elhullásukkal kerülnek a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába.
(2) A hal kifogására az adott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az általa feljogosított, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező személy (a továbbiakban: feljogosított személy) jogosult. A feljogosított személy a jogszerű kifogással és a fogási naplóban való rögzítéssel szerzi meg a hal tulajdonjogát.
(3) A jogosulatlanul kifogott hal, valamint más hasznos víziállat a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába kerül, ha a vízbe élve már nem helyezhető vissza.

2. § (1) Más halgazdálkodási hasznosítási módnak minősül:
a) a rekreációs célú halászat,
b) a kereskedelmi célú halászat, illetve
c) a haltermelés,
amelyeket a halgazdálkodási tervben a horgászati hasznosítás kiegészítő tevékenységeként lehet tervezni.

2. § A Vhr. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Más halgazdálkodási hasznosítási módnak minősül:
a) a rekreációs célú halászat,
b) a kereskedelmi célú halászat,
c) az ökológiai célú, szelektív halászat, illetve
d) a haltermelés,
amelyeket a halgazdálkodási tervben a horgászati hasznosítás kiegészítő tevékenységeként lehet tervezni."

(2) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen más halgazdálkodási hasznosítási mód kizárólagosan, horgászati hasznosítás nélkül akkor folytatható, ha
a) az adott vízterület vízjogi üzemeltetési engedélye szerint víztározó és a halgazdálkodásra jogosult azt a halgazdálkodási jog hasznosítására irányuló pályázatában vagy a halgazdálkodási terv módosítására irányuló kérelmében jelzi és részletesen indokolja, vagy
b) a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) Hhvtv. vagy más jogszabály alapján az adott vízterületen a horgászat nem megengedett tevékenység.

II. FEJEZET
A HAL ÉS ÉLŐHELYÉNEK ÁLTALÁNOS VÉDELME

4. A hal élőhelyének védelme

7. § A halgazdálkodási vízterületen minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a halállományok fennmaradását és természetes módon történő megújulását megújulását, gyarapodását lehetővé tegye, illetve ne akadályozza.
8. §
(1) A halgazdálkodásra jogosult köteles a hasznosított vízterület halállományát, életközösségét, valamint a hal élőhelyét védeni, a hal természetes táplálékszerzését és szaporodását elősegíteni, továbbá áradás vagy a víztest kiszáradásának veszélye esetén az őshonos halfajok mentését elvégezni.
(2) A veszélyeztetett őshonos halállományok mentése a halgazdálkodásra jogosult kötelezettsége. Ha az adott vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, a halállomány mentését – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – a halgazdálkodási hatóság végezteti el.
9. §
(1) A halállományok telelő és szaporodó helyeinek védelméről halgazdálkodási vízterületenként külön kell gondoskodni.
(2) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti helyet – ha annak ökológiai szerepe indokolja – halgazdálkodási kíméleti területnek jelöli ki és halfogási tilalmat rendel el.
(3) A halállományok telelő és szaporodó helyein, különösen halgazdálkodási kíméleti területen, a halgazdálkodási hatóság a halállomány védelme érdekében az egyéb vízhasználati módok hatósági korlátozását kezdeményezheti. A kezdeményezésnél a halgazdálkodási hatóság mérlegeli, hogy a vízhasználati módok veszélyeztetik-e az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott védelmi funkció megvalósulását.
10. §
(1) A halgazdálkodási hatóság a halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok állományának
a) nemzetközi vagy országos program keretében történő felmérésére, illetve
b) riasztásának, gyérítésének (a továbbiakban együtt: gyérítés) elvégzésére vagy elvégeztetésére
kötelezheti a negyven hektárnál nagyobb halgazdálkodási vízterülettel rendelkező halgazdálkodásra jogosultat.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezés abban az esetben adható ki, ha
a) a károkozás ökológiai hatása jelentős,
b) a gyérítésnek a természet védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott akadálya nincs,
c) a gyérítés közbiztonsági és vadászati feltételei fennállnak.
(3) A halgazdálkodási hatóság az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok állományának felmérésére, illetve az ellenük való védekezés – különösen az ökológiai célú, szelektív halászat – elvégzésére vagy elvégeztetésére kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat vagy a haltermelési létesítmény üzemeltetőjét.
(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezés a veszélyeztetés jelentős ökológiai hatása esetén adható ki.
11. §
(1) Ha a halállomány vagy élőhelyének védelme indokolja, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a következő élőhely- és állományvédelmi intézkedéseket rendeli el:
a) a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezet, táplálékanyag, etetőanyag vízbe helyezésének korlátozása vagy tiltása,
b) a halállományban észlelt elhullás esetén a haltetem eltávolítása, megsemmisítése,
c) a gépi meghajtású vízi jármű használatának korlátozása vagy tiltása,
d) erős vízszint-ingadozás miatt kialakult helyzetekben a halállomány, különösen a halivadék a kijelölt
nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre való visszajuttatása,
e) a 9. § (2) bekezdés szerinti intézkedés,
f ) a 10. § (1) és (3) bekezdése szerinti intézkedés.
(2) Az (1) bekezdés a), c), e) és f) pontja szerinti eljárás a halgazdálkodásra jogosult kérelmére is lefolytatható.
(3) Az élőhely- és állományvédelmi intézkedések halgazdálkodással kapcsolatos költségeit a halgazdálkodásra jogosult köteles viselni.

3. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult, hullámtéren elhelyezkedő nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen pedig a hullámtérhez tartozó folyó halgazdálkodásra jogosultja köteles minden olyan esetben elvégezni a veszélyeztetett őshonos halállományok túlélését biztosító mentést,
amikor a halmentés becsült költsége nem haladja meg a menthető halállomány halgazdálkodási értékét és a természetvédelmi célokkal nem ellentétes. A hal mentése történhet a vízpótlás biztosításával is.
(2) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság azokon a halgazdálkodási vízterületeken, ahol nincs halgazdálkodásra jogosult, a Hhvtv. 8. § (2) bekezdése szerinti őshonos halállomány mentését bármely halgazdálkodásra jogosulttal elvégeztetheti. A halmentésre történő kijelölésnél a határozatot a következők figyelembevételével kell meghozni:
a) csatlakozó mederrel bíró, kapcsolódó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén annak halgazdálkodásra jogosultja, több kapcsolódó halgazdálkodási vízterület esetén a kijelölt halgazdálkodásra jogosult köteles a halmentést elvégezni;
b) ha az adott halgazdálkodási vízterületen lévő hal beazonosítható nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származik, akkor a származás helye szerinti halgazdálkodásra jogosult köteles a halmentést elvégezni;
c) mérlegelni kell az őshonos halállományok mentése során a természetvédelmi és egyéb kockázatokat, különös figyelemmel az idegenhonos fajok esetleges betelepítésére, behurcolására és a természetes ökológiai folyamatok megzavarására.
(3) A (2) bekezdés szerinti halmentést végző halgazdálkodásra jogosult a mentett őshonos halat a halgazdálkodási jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre – figyelembe véve a víztest ökológiai állapotát és őshonos halfauna összetételét – a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság hozzájárulásával helyezheti ki.
(4) Halmentési tevékenység a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság által kiadott engedély alapján végezhető. A halmentésre vonatkozó engedély meghatározott halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan, határozott időtartamra, de legfeljebb 2 évre adható ki. Ha a kérelmező nem a halgazdálkodásra jogosult, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását. Az engedélyes a Hhvtv. 47. § (1) bekezdése alapján halmentésre engedélyezett eszközöket és módszereket csak az előzetesen bejelentett halmentési tevékenységhez használhatja.
(5) A halmentésre vonatkozó engedély alapján végzett egyedi halmentések a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatósághoz megtett előzetes bejelentés alapján végezhetők. A bejelentésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a mentésre jogosult személy neve;
b) az ivadék-, illetve halmentés okai;
c) a mentés helye, időpontja;
d) az alkalmazott eszközök és módszerek;
e) a mentendő halak becsült tömege, faj és korosztály-összetétele;
f) az áttelepítés helye és ideje.
(6) A bejelentés e-mail vagy fax útján is teljesíthető.
(7) A tervezett halmentés akkor kezdhető meg, ha a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság az (5) bekezdés szerinti bejelentést követő 8 napon belül a halmentés megtiltása tárgyában nem hoz döntést.
(8) Ha a mentendő halállomány kevesebb mint 80%-a az őshonos fajokhoz tartozó egyed, a halmentés során fogott halállományból csak az őshonos egyedek helyezhetők vissza, illetve helyezhetők ki a (3) bekezdés szerinti halgazdálkodási vízterületre.
(9) Az elvégzett halmentésekről az (5) bekezdés szerinti tartalommal és formában adatszolgáltatást kell teljesíteni a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóságnak a halmentést követő 15 napon belül.
(10) A nyilvántartott és a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken élő őshonos halfajok halgazdálkodási értékét, valamint a kiszámítás módját az 1. melléklet tartalmazza.
4. § (1) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság a telelő és szaporodó helyek ökológiai szerepének külön vizsgálata nélkül halgazdálkodási kíméleti területet (a továbbiakban: kíméleti terület) jelöl ki
a) a 200 ha-nál nagyobb vízterületű, vagy
b) folyóvíz esetén a 20 kilométernél hosszabb nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken.
(2) A kíméleti terület kijelölése iránti eljárást az (1) bekezdés szerinti esetkörben a halgazdálkodásra jogosultnak kell kérelmeznie. Ha a halgazdálkodási vízterület nem éri el az (1) bekezdésben foglalt méretküszöböt, a kíméleti terület kijelölése a Hhvtv.-ben foglalt feltételek fennállása esetén kérelmezhető, vagy a kijelölést a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság hivatalból végzi el.
(3) A kíméleti terület kijelölésére irányuló kérelemhez az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti szakértői névjegyzékben (a továbbiakban: szakértői névjegyzék) szereplő halászati szakértő, vagy a 38. § (1) bekezdés szerinti országos kutatási engedéllyel rendelkező személy által készített, a kíméleti terület helyét és méretét alátámasztó véleményt kell mellékelni.
(4) Ha a kijelölés iránti eljárásra hivatalból kerül sor, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság szakértőként a szakértői névjegyzékben szereplő halászati szakértőt vagy a 38. § (1) bekezdés szerinti országos kutatási engedéllyel rendelkező személyt vesz igénybe. A szakértői közreműködés a kíméleti terület helyének és méretének megállapítására terjed ki.
(5) A kíméleti területeket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság, valamint az Országos Halgazdálkodási Adattár (a továbbiakban: Adattár)
a) a kíméleti területet kijelölő GPS koordinátákra,
b) a kíméleti területként kijelölt vízterület méretére,
c) a kíméleti terület telelő vagy szaporodó helyként történő kijelölésére vonatkozó adatokkal tartja nyilván.
(6) A kíméleti terület meghatározott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület szakaszokra vagy részekre, ötéves időtartamra jelölhető ki. A kíméleti terület kijelölése hivatalból vagy kérelemre újabb ötéves időszakra meghosszabbítható. A kíméleti terület kijelölése a halgazdálkodásra jogosult kérelmére módosítható.
5. § (1) A kíméleti területre érvényes tilalmak és korlátozások megismertetéséről a halgazdálkodásra jogosult köteles gondoskodni.
(2) A halgazdálkodásra jogosult a területi jegyen, vagy a területi jeggyel együtt átadott nyomtatott tájékoztatóban gondoskodik a kíméleti terület határai részletes leírásának, valamint a kíméleti területre vonatkozó halfogási tilalom időbeli hatályának megismertetéséről.
(3) A halállományok telelő és szaporodó helyeinek védelme érdekében kijelölt kíméleti területen a 4. § (5) bekezdés
c) pontja szerinti telelő helyen legalább november 15-től február 28-ig, szaporodó helyen legalább március 1-jétől június 15-ig tartó halászati és horgászati tilalmat kell elrendelni. A tilalom nem érinti az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok gyérítése érdekében a halgazdálkodásra jogosult által végzett tevékenységeket.
6. § (1) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság a halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok Hhvtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti gyérítésére, riasztására kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat az alábbi feltételekkel:
a) a gyérítést a halászati őrök, illetve a halgazdálkodási vízterületet magába foglaló vagy ennek hiányában a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság által kijelölt szomszédos vadászterület vadászatra jogosultjának hivatásos vadászai, sportvadászai végezhetik el, továbbá
b) a kijelölt vadászatra jogosult a gyérítésében és riasztásában költségtérítés ellenében köteles együttműködni, illetve azt elvégezni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezés szerinti, a vadászatra jogosult kárókatona gyérítés és riasztás miatt felmerült költségét az érintett halgazdálkodásra jogosult köteles megtéríteni.
(3) A gyérítés és a riasztás az okszerű gazdálkodás mértékéig végeztethető.
7. § (1) A Hhvtv. 10. § (3) bekezdése szerinti kötelezés a halgazdálkodási terv hivatalból történő módosításának minősül, és annak megvalósítását a halgazdálkodásra jogosultnak a kötelezésről szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül meg kell kezdenie.
(2) A Hhvtv. 10. § (4) bekezdése szerint jelentős ökológiai hatásnak kell tekinteni különösen a busafajok, valamint a törpeharcsafajok tömeges előfordulását minden 200 hektárnál nagyobb állóvízi vagy 20 kilométernél hosszabb folyóvízi nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen.
8. § (1) A halgazdálkodási vízterületeken bekövetkező tömeges hal-, vagy más hasznos víziállat pusztulás esetén
a) a tetemek eltávolítása,
b) a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti megsemmisítési helyre való szállítása, valamint
c) a megsemmisítés költségeinek viselése
a halgazdálkodásra jogosult kötelessége.
(2) A hal- vagy más hasznos víziállat pusztulást tömegesnek kell tekinteni, ha adott tevékenység vagy esemény legalább 100 kg 50 kg/ha hal, illetve más hasznos víziállat pusztulását okozza.
(3) Ha az érintett halgazdálkodási vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, vagy a halgazdálkodásra jogosult nem tesz eleget az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a halállomány vagy élőhelyének védelme érdekében a Hhvtv. 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti élőhely- és állományvédelmi intézkedést kell elrendelni.
Az intézkedés elrendelése során a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság bármely halgazdálkodásra jogosultat kijelölheti a haltetemek összegyűjtésére és elszállíttatására, valamint a megsemmisítés megrendelésére. A kijelölt halgazdálkodásra jogosult igazolt költségeit a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogosultja, halgazdálkodásra jogosult hiányában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) az elszámolás elfogadását követő 30. napig téríti meg a Hhvtv. 63. § (4) bekezdése szerinti bevételeinek felhasználásával.
(4) Ha a tömeges halpusztulás járványos állatbetegség jelenlétére utal, a haltetemekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott intézkedések az irányadók.

5. A halak és a halállományok védelme

12. § A természetvédelmi oltalom alatt álló hal, valamint más hasznos víziállat kifogása, illetve gyűjtése – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – tilos.
13. §
(1) Halgazdálkodási vízterületről kifogott őshonos halak – a 8. § (1) és (2) bekezdése szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének kivételével – másik halgazdálkodási vízterületre, illetve haltermelési létesítménybe nem telepíthetők.
(2) Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak másik halgazdálkodási vízterületre nem telepíthetők. Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak haltermelési létesítménybe halhústermelési vagy takarmányozási célból – a halgazdálkodási hatóság engedélyével – helyezhetők ki.
14. §
(1) Halgazdálkodási vízterületre kizárólag a Pannon biogeográfiai régióból származó hal egyede telepíthető.
(2) Haltermelő létesítménybe a Pannon biogeográfiai régión kívülről származó hal a halgazdálkodási hatóság engedélyével, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben szabályozott esetekben, feltételekkel és módon telepíthető.
(3) Az idegen és nem honos fajoknak haltermelő létesítménybe történő telepítése az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló, 2007. június 11-i 708/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Tanácsi Rendelet) és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet alapján végezhető.
(4) A Tanácsi Rendeletben meghatározott halfaj halgazdálkodási vízterületre történő telepítésére – a természet védelméről szóló törvényben meghatározott előírásokra is figyelemmel – engedély csak akkor adható, ha
a) a telepíteni kívánt vízterület teljesen zárt, lefolyástalan, vagy
b) a telepíteni kívánt állomány szaporodásra képtelen és a természetvédelmi hatóság véleménye alapján ökológiai kockázatot nem jelent.
(5) Halgazdálkodási vízterületre és haltermelő létesítménybe hal csak a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott forgalmazási és mentességi igazolásoknak való megfelelés esetén telepíthető.
15. § A halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére az őshonos halfajokra jogszabályban meghatározott tilalmi időt meghosszabbíthatja, az őshonos halfajokra további méret-, illetve mennyiségi korlátozást írhat elő vagy általános halászati, illetve horgászati tilalmat rendelhet el, ha
a) az adott halgazdálkodási vízterületen veszélyeztetett állományú halfaj védelme,
b) valamely védett vagy veszélyeztetett halfaj védelme,
c) mentett, visszatelepített vagy telepített egyedek védelme,
d) állategészségügyi vagy ökológiai veszélyhelyzet hatásának mérséklése,
e) túlhasznosítás megakadályozása vagy illegális halászati és horgászati tevékenység felszámolása, vagy
f ) kiemelkedően fontos közérdek biztosítása érdekében indokolt.
16. §
(1) A halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére a jogszabályban meghatározott tilalmi időt megrövidítheti, az alól vagy a halászati és horgászati méret- vagy mennyiségi korlátozás alól a halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére meghatározott időtartamra felmentést engedélyezhet.
(2) A közösségi jelentőségű fogható halfajok esetében a halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti döntéseket a következő esetekben hozhatja meg:
a) közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból,
b) a halállományok és a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében,
c) kutatás és oktatás, állományfeljavítás, visszatelepítés és az ezekhez szükséges tenyésztés céljából,
d) az érintett halállomány nagyságához mérten kis egyedszámú szelektív kifogás, tartás, illetve hasznosítás érdekében,
e) más hasznos víziállatok, valamint a természetes vízi élőhelyek védelme érdekében, vagy
f ) más kiemelkedően fontos társadalmi, gazdasági közérdek, valamint a köz- és magántulajdon súlyos
károsodástól való megóvása érdekében.
(3) A (2) bekezdés szerinti halgazdálkodási hatósági döntésben meg kell határozni:
a) a halfajt és az egyedek számát,
b) a fogás módját, eszközeit,
c) azt a területet, amelyen a tevékenység gyakorolható,
d) a tevékenység időtartamát, és
e) a tevékenység halgazdálkodási hatóság általi ellenőrzésének módját.
(4) A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult részére a (3) bekezdés szerinti tevékenység végrehajtásáról jelentéstételi kötelezettséget ír elő.
(5) A közösségi jelentőségűnek nem minősülő fogható halfajok esetében a halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti döntéseket a (2) bekezdésben szereplő eseteken túlmenően
a) az adott vízterületen elhanyagolható mértékben vagy nem szaporodó, telepítéssel fenntartott állományú halfaj hasznosítása,
b) az okszerű gazdálkodás biztosítása, vagy
c) jelentős sportesemény megrendezése érdekében is meghozhatja.
(6) A halgazdálkodási vízterület közérdekből
a) a génállomány megőrzése érdekében,
b) a természetvédelmi érdekek érvényesítése miatt,
c) oktatási és kutatási célból, vagy
d) országos jelentőségű turisztikai érdekek érvényesítése miatt különleges rendeltetésűvé nyilvánítható.
17. § Általános vagy fajlagos fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban megjelölt mérettartományon kívüli hal vagy más hasznos víziállat fogása esetén a halat vagy más hasznos víziállatot a fogást követően, haladéktalanul és kíméletesen vissza kell helyezni a vízbe, ilyen egyed kereskedelmi forgalomba nem hozható.
18. §
(1) A halgazdálkodási vízterületen bekövetkezett halpusztulást a halgazdálkodásra jogosult köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti halpusztulás esetén a meder tulajdonosa, használója, a vízilétesítmény üzemeltetője, a vízparti ingatlan tulajdonosa, használója, valamint a halgazdálkodásra jogosult a vízmintavételt és a szükséges vizsgálat elvégzését köteles lehetővé tenni és tűrni, illetve abban közreműködni.
(3) A halgazdálkodási vízterületen bekövetkező, tömeges jellegű halpusztulás okainak felderítése a halgazdálkodási hatóság feladata, amelyről a halgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt vízélettani laboratórium útján gondoskodik. Ha a vizsgálat eredményeképpen a halpusztulásért felelős személye megállapítható, a halgazdálkodási hatóság a felelőst a vizsgálat költségeinek a viselésére kötelezi.
(4) A vízminőségi kár elhárítására a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
19. §
(1) A vízilétesítmény üzemeltetője köteles a tevékenységét olyan formában végezni, amely a hal szaporodását elősegíti, illetve a halgazdálkodásra jogosultat a víz leeresztésével, feltöltésével járó vagy más, a halgazdálkodási jog gyakorlását akadályozó tevékenységének megkezdéséről és annak várható időtartamáról – az elrendelt ár- és belvízvédekezési, vagy vízminőségi védekezési készültséget kivéve – legalább tíz nappal megelőzően értesíteni.
(2) A nagy értékű természetes vízi halállományok ívási vándorlásának biztosítása érdekében, a halgazdálkodási hatóság a vízfolyásokon, folyókon tervezett vagy megvalósult, a hosszanti átjárhatóságot akadályozó műtárgyak és vízilétesítmények engedélyesének hallépcső létesítését és működtetését írja elő.
(3) A vízilétesítmény üzemeltetője a vízszintszabályozás során – az élet- és vagyonbiztonság védelme körébe eső vízszintszabályozás kivételével – köteles figyelembe venni a halak ívási idejét. Az ökológiai szempontok szerinti vízszinttartási előírásokat a vízilétesítmény vízjogi engedélye határozza meg.
(4) A vízvisszatartási és öntözési célú víztározók halgazdálkodási hasznosítását a vízgazdálkodási feladatokra figyelemmel kell tervezni és végezni.

9. § (1) Őshonos halnak halgazdálkodási vízterületről mesterséges körülmények közötti szaporítás céljából történő kifogásának engedélyezése során a határozatban meg kell határozni a kifogható mérettartományt, továbbá az egyedszámot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély kizárólag kutatási vagy haltermelési célból adható meg. A haltermelési célból kiadott engedélyben meg kell határozni a szaporításból származó és visszatelepítendő kifogott tenyészhal és ivadék mennyiségét.
(3) Fajlagos tilalmi időben a tilalmi időszakkal érintett halfaj egyedeinek begyűjtése nem végezhető.
10. § (1) A halgazdálkodásra jogosult kérelmére történő fajlagos tilalmi idő megrövidítését, az alóli, illetve a méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentés engedélyezése iránti kérelmet 20 ha-nál nagyobb nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a szakértői névjegyzékben szereplő halászati szakértő által készített engedélyezési dokumentációval kell alátámasztani.
(2) A fajlagos tilalmi idő megrövidítésére, az alóli, illetve a méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentésre irányuló döntéseket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság hivatalból is meghozhatja.
(3) Fajlagos tilalmi idő, illetve méret- vagy mennyiségi korlátozás alól felmentést – a Hhvtv. 8. § (1) és (2) bekezdés szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének kivételével – a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság a területegységre nagyobb mennyiségben rendszeresen telepített halfajokra vonatkozóan engedélyezhet, ha a halgazdálkodásra jogosult a halgazdálkodási tervben foglalt előírásoknak maradéktalanul eleget tesz, továbbá a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az adott halfaj rendszeres szaporulata nem észlelhető.
(4) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a fajlagos tilalmi időtől eltérést legfeljebb egy naptári évre engedélyezhet a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére.
(5) Nyilvántartott halgazdálkodási területen a ponty faj esetében a fajlagos tilalmi idő alóli felmentést 5 éves időtartamra a halgazdálkodásra jogosult kérelmére engedélyezi a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság, ha a ponty rendszeres telepítése a halgazdálkodási terv szerint eléri vagy meghaladja a 200 100 kg/ha/év mennyiséget.
(6) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok fogási tilalma alól a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult kérelmére időszakos felmentést adhat. A felmentés csak a kifogható mérettartomány és a kifogható darabszám megadásával, illetve a fogási tilalom alóli felmentési kérelem céljának megjelölésével adható ki. A felmentést a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság akkor adhatja meg, ha
a) az adott halfaj vizsgálatokkal igazoltan, stabil, önfenntartó populációval rendelkezik az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen,
b) a halgazdálkodásra jogosult az adott halfajt telepíti és az engedélyben a telepítési egyedszámnak megfelelő kifogható összes mennyiség megállapítását kéri, vagy
c) a halgazdálkodásra jogosult mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány befogására kér engedélyt.
(7) A (6) bekezdés szerinti felmentés
a) március 1. és május 31. közötti időszakra nem adható,
b) kecsege esetében legalább 50 cm-es, széles kárász esetében legalább 20 cm-es példányokra adható, továbbá
c) úgy adható, hogy a b) szerinti halfajokra is érvényesek a napi darabszám-korlátozással védett őshonos halfajokra vonatkozó előírások: halfajonként legfeljebb 3 darab, a többi darabszám-korlátozással védett halfajjal együtt legfeljebb 5 darab fogható ki belőlük.

3. § A Vhr. 10. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A halgazdálkodási hatóság kérelemre a természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok fogási tilalma alól a visszatelepítéshez szükséges telepítő anyag előállítását célzó mesterséges szaporításhoz nélkülözhetetlen anyahalak begyűjtésére időszakos, az anyahalak begyűjtésének idejére vonatkozó felmentést adhat. A kérelem elbírálása során a (6) és (7) bekezdést nem kell alkalmazni. A felmentés megadásának feltétele, hogy a visszatelepítés a Hhvtv. 63. § (2) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti támogatásban részesüljön."

(8) Az élelmezési célra alkalmas kifogott hal – a 8. §-ban, valamint a Hhvtv. 8. §-ában foglaltak kivételével – kizárólag élelmezési célra használható fel.
(9) A halgazdálkodásra jogosult e rendeletben meghatározott fajlagos tilalmi idők bővítését, a kifogható halak mérettartományának további korlátozását, valamint új fajok fajlagos tilalmi idővel és kifogható mérettartománnyal történő védelmét halgazdálkodási tervében rögzíti.
11. § (1) Tömeges halpusztulás esetén – a vízvédelmi hatóság értesítése mellett – a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság a vízszennyezés, illetve vízminőség romlás körülményeinek vizsgálata érdekében önállóan is jogosult vízmintavételre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vízmintavételt a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kell elvégezni.
(3) A vízszennyezés vizsgálata érdekében vett vízminta, valamint a halpusztulás kivizsgálása körében felmerült költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.
(4) A Hhvtv. 18. § (3) bekezdése szerinti vízélettani laboratórium feladatait
a) területi illetékességgel a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: növény- és
talajvédelmi hatóság),
b) több megyét érintő illetékességgel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Gödöllői Vízélettani Laboratóriuma, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutató Intézet Akkreditált Környezetanalitikai Laboratóriuma látja el.
(5) A szennyvízből, valamint a befogadó vízből a szennyvíz betorkollása alatt és felett 3-3 hatósági vízmintát kell gyűjteni a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, illetve földművelésügyi igazgatósága növény- és talajvédelmi hatóság, illetve a halgazdálkodási hatóság képviselőjének jelenlétében. Egy-egy sorozat vízminta a halgazdálkodásra jogosultnál, illetve a feltételezett
károkozónál marad, a minta harmadik sorozata a vizsgálatok elvégzésére szolgál.
(6) Halbetegség gyanúja esetén a halgazdálkodásra jogosult köteles értesíteni az kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: állategészségügyi hatóság), amely megteszi a szükséges intézkedéseket. A beteg halat vagy a friss haltetemet a halgazdálkodásra jogosult az állatorvos vizsgálati megrendelésével juttatja el az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek állategészségügyi hatóságnak.
12. § A Pannon biogeográfiai régión kívülről származó – azon kívül fogott vagy termelt – halak haltermelési létesítménybe az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK tanácsi rendeletben megfogalmazott szabályok szerint telepíthetőek.

III. FEJEZET
HALGAZDÁLKODÁS

6. Haltermelés, akvakultúra

20. §
(1) Hal és más hasznos víziállat haltermelési létesítményben úgy termelhető, hogy nem veszélyezteti természetes vagy természetközeli vízi élőhelyek őshonos faunáját és flóráját.
(2) A haltermelési létesítmények típusait és a telepíthető halfajokat a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg.
(3) Forgalmazási céllal halat és más hasznos víziállatot tartó és tenyésztő, illetve annak termékeit előállító természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet a haltermelés során köteles betartani a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben foglaltakat.

21. §
(1) A halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási tervben foglaltak alapján, haltermelés a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén is folytatható. A halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén folytatott haltermelés engedélyezését, feltételrendszerét a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg.

2. §  A Hhvtv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A  halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási tervbe a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén is folytatható.”

(2) Az (1) bekezdés szerinti haltermelés esetén a telepített hal tulajdonjoga, kifogása és forgalomba hozatala tekintetében – a horgászat kivételével – az adott halgazdálkodási vízterület vagy annak része haltermelési létesítménynek minősül.
(3) A haltermelési létesítményben tartott halállományok a termelési folyamat ideje alatt az üzemeltető tulajdonát képezik.

7. Halgazdálkodási jog

22. §
(1) A halgazdálkodási jog, mint vagyoni értékű jog a halgazdálkodási vízterületeken – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az államot illeti meg. A halgazdálkodási joggal kapcsolatos jogokat az állam nevében a miniszter gyakorolja.
(2) A halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adható.
(3) A halgazdálkodási jog jogosultja:
a) a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérlő,
b) a halgazdálkodási jog vagyonkezelésbe adása esetén a vagyonkezelő,
c) a halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adására irányuló érvényes szerződés hiányában az állam,
d) a földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adásának esetében az alhaszonbérlő.

1. §
A halgazdálkodásról és a  hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a  továbbiakban: Hhvtv.) 22.  § (3)  bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A halgazdálkodási jog jogosultja:)
„e) a  kijelölés útján történő haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adásának esetében az alhaszonbérlő.”

(4) A halgazdálkodási jog gyakorlója köteles
a) a halgazdálkodási tervben előírtak szerint a halállományokat telepítésekkel szinten tartani és fejleszteni,
b) az őshonos halfajok és vad típusú fajták, más őshonos hasznos víziállatok állományát védeni, szükség szerint az eltűnt őshonos halfajokat, halállományokat visszatelepíteni,
c) a vízi életközösség biológiai sokféleségét fenntartani,
d) a vízi élőhelyeket és a természeti környezetet megóvni,
e) a halászati őrzést és a halvédelmet hatékonyan működtetni,
f ) a halgazdálkodási vízterületen elhelyezkedő vízilétesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez fűződő vízgazdálkodási szempontok figyelembe vételére, és
g) az egyéb társadalmi, gazdasági közérdeket figyelembe venni.
(5) A halgazdálkodásra jogosult – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott halgazdálkodási tevékenységeket maga köteles végezni.
(6) A halgazdálkodási jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért és gyakorlásáért a halgazdálkodásra jogosult felel.
23. § Az önkormányzatot illeti meg a halgazdálkodási jog, ha az ingatlan, amelyen a halgazdálkodási vízterület fekszik, a folyó mentett oldalán helyezkedik el és az önkormányzat többségi tulajdonában áll.

2. § A Hhvtv. 7. alcíme a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § (1) Ha az önkormányzat nem kíván élni a 23. § szerinti halgazdálkodási jogával, akkor a halgazdálkodási hatóság felé tett nyilatkozatával e jogáról az állam javára mondhat le.

(2) Ha a 23. § szerinti halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodási jog 2013. szeptember 1-jét megelőzően került átengedésre vagy hasznosításra, akkor az (1) bekezdés szerinti lemondó nyilatkozatot a halgazdálkodási hatóság részére legkésőbb a halgazdálkodási jog átengedésről vagy hasznosításáról szóló szerződés megszűnését 3 hónappal megelőzően kell megtenni.”

8. A halgazdálkodási jog átengedése

24. § Az államot megillető halgazdálkodási jog átengedhető
a) a 16. § (6) bekezdése szerinti halgazdálkodási vízterületek esetén vagyonkezelési szerződéssel
aa) költségvetési szerv részére,
ab) az állam 100%-os tulajdonában álló olyan gazdálkodó szervezet részére, amely alapító okiratában
vagy jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja azt hasznosítani, vagy
b) haszonbérleti szerződéssel természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet részére.

2. §
A Hhvtv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Az államot megillető halgazdálkodási jog átengedhető
a) a 16. § (6) bekezdése szerint nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén vagyonkezelési szerződéssel
aa) költségvetési szerv részére,
ab) az  állam 100%-os tulajdonában álló olyan gazdálkodó szervezet részére, amely alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja azt hasznosítani vagy
b) az a) pontba nem tartozó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén haszonbérleti szerződéssel
ba) a  miniszter általi kijelölés útján a  horgászok és a  horgász egyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezet részére,
bb) nyilvános pályáztatás útján természetes személy vagy jogi személy részére.
(2) Az  (1)  bekezdés b)  pont ba)  alpontjában meghatározott szervezet a  halgazdálkodási jogot tagszervezete, tagszervezetei, tagszervezetének vagy tagszervezeteinek tagegyesülete, tagegyesületei részére alhaszonbérbe adhatja. Az  alhaszonbérbe adás nem érinti az  (1)  bekezdés b)  pont ba)  alpontjában meghatározott szervezetnek a haszonbérbe adóval szemben fennálló kötelezettségeit.
(3) A  miniszter az  állam nevében eljárva jogosult az  új haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés hatálybalépéséig, de legfeljebb egy évig terjedő időre meghosszabbítani a  nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre létrejött haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés hatályát, amennyiben a  haszonbérlő vagy a  vagyonkezelő a  haszonbérleti vagy vagyonkezelői szerződés megszűnése előtt legalább 15 nappal nem kezdeményezi a haszonbérleti vagy vagyonkezelői szerződés megszüntetését.”

25. §
(1) Központi költségvetési szervvel az azt irányító vagy felügyelő szerv egyetértésével köthető vagyonkezelési szerződés.
(2) Vagyonkezelési szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb 15 év.
(3) A vagyonkezelő a halgazdálkodási jogot harmadik személynek nem engedheti át.
(4) A vagyonkezelési szerződés egy példányát a vagyonkezelő köteles benyújtani a halgazdálkodási hatóság részére.
26. §
(1) A halgazdálkodási jog haszonbérbe adása – a (2) bekezdésben szereplő kivétellel – nyilvános pályázat útján történik.

3. §
A Hhvtv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A  halgazdálkodási jog haszonbérbe adása – a  24.  § (1)  bekezdés b)  pont ba)  alpontjában, valamint
a (2) bekezdésben szereplő kivétellel – nyilvános pályázat útján történik.”

(2) A halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan 1/1 tulajdoni hányadú tulajdonosa igényelheti a halgazdálkodási jog haszonbérleti jogát (a továbbiakban: földtulajdonosi haszonbérlet). Földtulajdonosi haszonbérleti szerződés csak akkor köthető, ha a halgazdálkodási jog nincs harmadik személynek haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adva. Ha a halgazdálkodási jog harmadik személy haszonbérletében vagy vagyonkezelésében áll, a földtulajdonosi haszonbérleti szerződés csak ennek megszűnését követően léphet hatályba. A földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adható.
(3) A halgazdálkodási vízterület medrének 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársát előhaszonbérleti jog illeti meg a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása során, ide nem értve a földtulajdonosi haszonbérlet esetét.
27. §
(1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb 15 év.
(2) A halgazdálkodási jog haszonbérletéért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján meghatározott haszonbérleti díjat kell megfizetni.
(3) Ha a halgazdálkodási hatóság eljárására visszavezethetően a halgazdálkodásra jogosult tartósan nem tudja gyakorolni a halgazdálkodási jogát, a haszonbérleti díj fizetése alól a miniszter meghatározott időtartamra felmentést adhat vagy díjkedvezményt állapíthat meg.

3. § A Hhvtv. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítása nem érinti a halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó szerződés alapján gyakorolható jogokat, azonban a haszonbérleti szerződés megszűnésével a halgazdálkodási jog átengedésére - a 24. § a) pontjára figyelemmel - új haszonbérleti szerződés nem köthető.”

4. § A Hhvtv. a következő 27/A. §-sal egészül ki:

„27/A. § (1) Ha a halgazdálkodási jog gyakorlására a 74. § (4) bekezdése alapján jogosult (a továbbiakban: kényszerhasznosított jogosult) a halgazdálkodási hatóság felszólítása ellenére - a felszólítás kézhezvételétől számított - egy éven túl sem tesz eleget a halgazdálkodási jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségeknek, és ezáltal a halállomány vagy a vízi élőhely fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve veszélyezteti, a halgazdálkodási hatóság a kényszerhasznosított jogosult költségére elrendeli a halgazdálkodási jog gyakorlásának kényszerhasznosítását. A halgazdálkodási jog kényszerhasznosítását elrendelő hatósági döntést nyilvánosan is közzé kell tenni. A kényszerhasznosítást arra az időre kell elrendelni, amíg a halgazdálkodási jog a jogosultat megilleti.

(2) A halgazdálkodási jog kényszerhasznosítása során a miniszter - a kényszerhasznosított jogosult törvényes képviselőjeként eljárva - a halgazdálkodási jogot haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adja. A haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés időtartama nem lehet hosszabb a kényszerhasznosítás időtartamánál. A kényszerhasznosított jogosult a haszonbérleti vagy a vagyonkezelési díjnak csak a felmerült költségeket - ide értve a kényszerhasznosítás elrendelésével, a haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással kapcsolatos, valamint a halgazdálkodási jog gyakorlásából eredő valamennyi költséget is - meghaladó részére tarthat igényt.”

28. §
(1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére kiírt pályázatok részletes feltételeit és értékelési pontrendszerét az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben kell meghatározni.
(2) Az értékelési pontrendszert úgy kell meghatározni, hogy
a) védje a természetes vagy természetközeli vízi ökoszisztémákat és segítse a halállományok természetes gyarapodását,
b) elősegítse az etikus sporthorgászat és a horgászturizmus fejlődését,
c) az adott vízterületnek megfelelő, többcélú halgazdálkodás és haszonvétel valósulhasson meg, és
d) támogassa a helyi közösségek részvételét a lakóhelyüket érintő vizek halgazdálkodásában.
29. §
(1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló pályázati felhívást a halgazdálkodási hatóság írja ki.
(2) A benyújtott pályázatokról – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben szereplő szempontrendszer alapján – a halgazdálkodási hatóság és a 62. §-ban szereplő testület javaslatának figyelembevételével a miniszter dönt.
(3) Halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződést az állam nevében a miniszter köti meg. A szerződés érvényesen csak írásban köthető meg.
(4) A nyertes pályázó által a pályázatban feltüntetett vállalásokat a haszonbérleti szerződésbe bele kell foglalni.
(5) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés nem köthető azzal, aki
a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll,
b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették,
c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 20. pontja szerinti, 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik, vagy
d) állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi – három évnél nem régebben lezárult – eljárásban hamis adatot szolgáltatott.
(6) Amennyiben a halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés megkötését követően merül fel az (5) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás, illetve az (5) bekezdés b) vagy
d) pontja szerinti kizáró ok, a miniszter jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
(7) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló pályázati kiírás a szerződéskötésre az (5) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.
30. §
(1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés megszűnik a haszonbérlő
a) felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését, vagy
b) végelszámolásának kezdő időpontját követő napon.
(2) A halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó haszonbérleti szerződést a miniszter azonnali hatállyal, kártalanítási kötelezettség nélkül felmondhatja, amennyiben a haszonbérlővel szemben 5 éven belül – az adott halgazdálkodási vízterület vonatkozásában – három alkalommal jogerősen halgazdálkodási bírságot szabott ki a halgazdálkodási hatóság.
31. §
(1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor, eltérő megállapodás hiányában a haszonbérlő követelheti
a) az általa létesített, el nem vihető halgazdálkodási berendezéseknek és engedélyezett halgazdálkodási
létesítményeknek vagy a hal és élőhelyének javítását célzó vízjogi engedéllyel megvalósított beruházásoknak a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét,
b) az okszerű gazdálkodás mértékéig a hasznos beruházásoknak a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét,
c) a szerződés megszűnésekor fennálló haltelepítés meg nem térült költségeinek az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mértékű részét.
(2) A halgazdálkodási jog hat hónapon belüli ismételt haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdés szerinti ellenértéket az új haszonbérlő köteles az előző haszonbérlő részére megfizetni.

5. § A Hhvtv. a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § Ha a haszonbérleti szerződés keretében hasznosított halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítására és a haszonbérleti szerződés megszűnését követően a 24. § a) pontja szerinti vagyonkezelésbe adására kerül sor, a vagyonkezelő a 31. § (1) bekezdése szerinti ellenértéket köteles a korábbi haszonbérlő részére megfizetni.”

32. § A halgazdálkodási jog haszonbérletére egyebekben a Polgári Törvénykönyv mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. Halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása

33. §
(1) A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a halgazdálkodási vízterület megnevezését,
b) a halgazdálkodásra jogosult nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), adóazonosító jelét (adószámát),
c) a halgazdálkodási jog haszonbérlet vagy alhaszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a haszonbérlet időtartamát,
d) a halgazdálkodási vízterületté nyilvánítást megállapító hatósági határozat számát,
e) a halgazdálkodási jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módját,
f ) a korábbi halászati jog átengedésére vonatkozó határozat számát.

196. §
(1)
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 33. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról – a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás átláthatósága céljából – nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a halgazdálkodási vízterület megnevezését,
b) a halgazdálkodásra jogosult nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), adószámát,

6. § A Hhvtv. 33. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról - a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás átláthatósága céljából - nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)

„b) a halgazdálkodásra jogosult
ba) nevét, lakcímét, születési helyét, születési idejét és anyja leánykori családi és utónevét, vagy
bb) cégnevét, székhelyét és adószámát,”

c) a halgazdálkodási jog haszonbérlet vagy alhaszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a haszonbérlet időtartamát,
d) a halgazdálkodási vízterületté nyilvánítást megállapító hatósági határozat számát,
e) a halgazdálkodási jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módját,
f ) a korábbi halászati jog átengedésére vonatkozó határozat számát.”

(2) A halgazdálkodási jog jogosultjáról vezetett nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok
vonatkozásában – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3) A halgazdálkodásra jogosult jogosultsága időpontjától kezdődő hatállyal, illetve az adataiban történt változást követő 15 napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti adatait, illetve az adatváltozást bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak.

(2)
A Hhvtv. 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő személyes adatok a jogosultság megszűnésétől számított tíz évig kezelhetők.”

10. Halgazdálkodási vízterületek és nyilvántartásuk

34. §
(1) Azt a halgazdálkodási vízterületet, ahol halgazdálkodási tevékenységet folytatnak vagy a jövőben folytatni kívánnak, a halgazdálkodási hatósághoz be kell jelenteni.
(2) A halgazdálkodási vízterületet a halgazdálkodási hatóság hivatalból, vagy a halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan tulajdonosának (1) bekezdés szerinti bejelentésére nyilvántartásba veszi.

197. §
(1)
A Hhvtv. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A halgazdálkodási vízterületet a halgazdálkodási hatóság hivatalból, vagy a halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan tulajdonosának (1) bekezdés szerinti bejelentésére – az e törvénynek a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírásainak érvényre juttatása céljából – nyilvántartásba veszi.”

(3) A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek nyilvántartása tartalmazza
a) a vízterület megnevezését;
b) a vízterülettel érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi számát;
c) a vízterület medrének az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágát;
d) a meder tulajdonosának vagy tulajdonosainak nevét, lakcímét (székhelyét), tulajdoni hányadát;
e) a vízterület típusát;
f ) a vízterület nagyságát, folyóvizek esetében annak hosszát;
g) az Országos Halgazdálkodási Adattár szerinti víztérkódot;
h) az Európai Unió Víz Keretirányelve szerinti víztestkódot;
i) a különleges rendeltetésűvé nyilvánítást;
j) a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölését.
(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás az ott meghatározott adatok vonatkozásában – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2)
A Hhvtv. 34. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő személyes adatok a jogosultság megszűnésétől számított tíz évig kezelhetők.”

7. § A Hhvtv. 34. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A halgazdálkodási vízterületek nyilvántartásában szereplő adatokat a halgazdálkodási hatóság a tulajdonviszonyok és a szakmai szempontok figyelembevételével hivatalból eljárva vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére módosíthatja.”

35. §
(1) A nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken horgászati tevékenység kizárólag a 45. § (5) bekezdésében foglalt feltételek szerint végezhető. E vízterületeken – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – halászati tevékenység nem végezhető.
(2) A folyóvizek árterületének nem mentett oldalán elhelyezkedő, egyedileg nem nyilvántartott állandó vagy időszakos vízterületek a halgazdálkodásra való jogosultság szempontjából a főmeder – mint halgazdálkodási vízterület – részének minősülnek. Ezen hullámtéri vízterületeken halgazdálkodási tevékenységet a vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási szempontok elsődlegességének szem előtt tartásával végezhet a halgazdálkodásra jogosult.
(3) Mentett oldali és áradással nem érintett, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken tilos az őshonos halak kifogása.

8. § A Hhvtv. 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Mentett oldali és áradással nem érintett, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken tilos az őshonos halak kifogása, kivéve az érvényes kutatási célú halfogási engedély birtokában végzett tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtését, valamint a halállománymentés azon esetét, ha a mentett őshonos halakat csak más halgazdálkodási vízterületre lehet kihelyezni.”

13. § (1) Ha a halgazdálkodásra jogosult a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen tulajdonjoggal rendelkezik, köteles a Hhvtv. 34. § (3) bekezdés b)–d) pontjában felsorolt ingatlan-nyilvántartási adatoknak ingatlanát érintő változásáról a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóságot a változást követő 60 napon belül értesíteni.
(2) A Hhvtv. 34. § (3) bekezdés e) pontját az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer víztér-tipológiai törzsadattár alapján kell meghatározni.
14. § Ha a nem mentett oldalon több egyedileg nyilvántartott folyóvíz is található, a Hhvtv. 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti egyedileg nem nyilvántartott vízterületek azon főmeder részének minősülnek, amelyhez közelebb helyezkednek el.

11. A halgazdálkodási szolgalmi jog

36. §
(1) A halgazdálkodási jog gyakorlásával érintett ingatlan tulajdonosa, használója köteles a halgazdálkodási jog jogosultja által gyakorolt jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő halgazdálkodási tevékenységeket – ha e tevékenységek más módon csak aránytalanul nehezebben vagy nagyobb költséggel végezhetőek – tűrni, illetve lehetővé tenni, különösen a halgazdálkodásra jogosultnak az ingatlanon keresztül a vízhez a Polgári Törvénykönyvben meghatározott korlátozások betartásával történő eljutását, az ingatlanon a halgazdálkodási tervben meghatározott tevékenységek végzését.
(2) A vízparti ingatlanra is kiterjedő áradás esetén az érintett ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, illetve lehetővé tenni – amennyiben a tevékenység vízgazdálkodási, vízkár-elhárítási érdeket nem sért – a halivadék, halállomány halgazdálkodási vízterületre történő visszajuttatását.
(3) Az ingatlan tulajdonosát, használóját az (1) és (2) bekezdés szerinti jogokból és kötelezettségekből eredő károkozás esetén kártalanítás illeti meg.

12. A halfogásra jogosító okmányok

37. §
(1) A halgazdálkodási vízterületeken a hal fogása és a halfogásra irányuló tevékenység
a) kereskedelmi, és ökológiai célú, szelektív halászat esetén halászati engedéllyel,

3. §  A Hhvtv. 37. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A halgazdálkodási vízterületeken a hal fogása és a halfogásra irányuló tevékenység]
„a) bemutatási célú halászat, vagy ökológiai célú, szelektív halászat, vagy más hasznos víziállat forgalmazási célú gyűjtése esetén halászati engedéllyel,”
[e törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható.]

b) rekreációs célú halászat esetén állami halászjeggyel, vagy
c) horgászat esetén állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel, e törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható.
(2) A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogási tevékenység végzéséhez fogási napló, valamint, ha azt nem a halgazdálkodásra jogosult vagy a halászati engedéllyel rendelkező személy végzi, a halgazdálkodásra jogosult területi jegye is szükséges.
(3) A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy nem ruházható át. Egy személynek – az adott típusból – egy naptári évben csak egy adható, kivéve a 43. § (4) bekezdése szerinti eseteket.

198. §
A Hhvtv. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy nem ruházható át. Egy személynek – az adott típusból – egy naptári évben csak egy adható, kivéve a halászati engedélyt, illetve kivéve a 43. § (4) bekezdése szerinti eseteket.”

9. § A Hhvtv. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy nem ruházható át. Egy személynek - az adott típusból - egy naptári évben csak egy adható, kivéve az ökológiai célú szelektív halászatra vonatkozó engedélyt, valamint a 43. § (4) bekezdése szerinti esetet.”

38. §
(1) A halászati engedély azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosít kereskedelmi, és ökológiai célú, szelektív halászat végzésére, amelyre kiadásra kerül.

4. §  A Hhvtv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A  halászati engedély kizárólag azon a  nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosít bemutatási célú halászat, vagy ökológiai célú, szelektív halászat végzésére, vagy más hasznos víziállat forgalmazási célú gyűjtésére, amelyre kiadásra kerül.”

(2) A halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság adja ki – a halgazdálkodásra jogosulttal írásban kötött szerződés alapján – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott képzettséggel és vizsgával rendelkező kérelmező részére.
(3) A halászati engedélynek rendelkeznie kell az engedélyes által
a) halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezéséről,
b) alkalmazható halászeszközökről, azok
ba) darabszámáról,
bb) szembőségéről, és
bc) egyedi jelöléséről, valamint
c) kifogható egyes halfajok éves mennyiségéről.
(4) A halászati engedéllyel együtt, a halgazdálkodási hatóság fogási naplót, valamint sorszámozott fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt ad ki az engedélyesnek. További fogási tanúsítvány nyomtatványokat az engedélyes a halászati engedélyt kiállító halgazdálkodási hatóságtól igényelhet.
(5) A fogási naplót, valamint a fogási tanúsítványokat a halgazdálkodási hatóság díj ellenében állítja ki.
(6) Halászati engedély, fogási napló és fogási tanúsítvány jogi személy számára is kiadható.
(7) Más hasznos víziállat kereskedelmi célú gyűjtése csak halászati engedéllyel végezhető.
39. §
(1) Az állami halászjegyet a halgazdálkodási hatóság adja ki és kizárólag rekreációs célú halászatra jogosít.
(2) Állami halászjegyet az a személy kaphat, akinek korábban már volt halászjegye vagy – ha e törvény másképp nem rendelkezik – halászvizsgával rendelkezik. Nem kell halászvizsgát tennie annak, aki halász szakmunkás-képesítéssel, valamint felsőfokú halgazdálkodási, halászati szakirányú végzettséggel rendelkezik.
(3) A rekreációs célú halászat országos rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.
40. §
(1) Állami horgászjegyet Állami horgászjegyet és fogási naplót a halgazdálkodási hatóság, valamint az általa írásban forgalmazásra feljogosított szervezet a kiállító halgazdálkodási hatóság megbízása alapján a horgászok és a horgász egyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezet, mint az állami horgászjegy és a horgász fogási napló forgalmazásával megbízott adhat ki. Az állami horgászjegy horgászatra jogosít, amelynek országos rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.
(2) Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadta. Az állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal vagy horgászati okmánnyal lehet igazolni.

10. § A Hhvtv. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Állami horgászjegyet és fogási naplót az a személy kaphat, aki rendelkezik állami horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja. A horgász a magyar állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, a más országban tett vizsgát az erről kiállított okirattal vagy horgászati okmánnyal igazolja.”

5. §  (1)  A Hhvtv. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Állami horgászjegyet és horgász fogási naplót az  a  természetes személy válthat ki, aki rendelkezik állami horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja. A  horgász az  állami horgászvizsga letételét állami horgászvizsga-bizonyítvánnyal igazolja. Magyar állami horgászvizsgával nem rendelkező természetes személy más országban kiállított horgászati okirat vagy okmány bemutatásával jogosult az állami horgászjegy és a horgász fogási napló kiváltására.”

(3) Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére állami horgászjegy kiadása esetén a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(4) Egy személy évente egy alkalommal, korlátozott időtartamra, a szükséges szabály- és fajismeret igazolása mellett, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint történő horgászathoz turista állami horgászjegyet válthat, amely vonatkozásában a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(5) A horgászvizsga letétele alól a halgazdálkodási hatóság felmentést ad azon értelmi fogyatékos személy részére, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat benyújtja. A horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint horgászhat.

199. §
A Hhvtv. 40. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdés szerinti feljogosított szervezet az állami horgászjegy díjából 10% mértékű részesedésre jogosult forgalmazási és adatbeviteli költségeinek fedezésére.”

(2)  A Hhvtv. 40. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az  állami horgászvizsga letétele alól a  halgazdálkodási hatóság felmentést ad azon vak vagy gyengénlátó személy részére, aki ezen állapotát igazoló okmányokat benyújtja.
(8) Az állami horgászjegy és a horgász fogási napló összevont halfogásra jogosító okmányként is kiadható.
(9) Az  állami horgászvizsgáztatást a halgazdálkodási hatóság vagy az  általa horgászvizsgáztatásban való közreműködésre feljogosított szervezet végzi.”

41. §
(1) Az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy díj ellenében váltható.
(2) Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól
a) a 70. életévét betöltött,
b) a 40. § (3) bekezdésében meghatározott,
c) a 40. § (5) bekezdésében meghatározott, és
d) az állapotát igazoló okmányokat benyújtó mozgásszervi vagy hallási fogyatékos személy.

11. § A Hhvtv. 41. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól)

„e) a vak vagy gyengénlátó”

(személy.)

12. § A Hhvtv. 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Mentesül az állami halászjegy díjának megfizetése alól a 70. életévét betöltött személy.”

42. § (1) A kiadott halászati engedélyekről, állami halászjegyekről, állami horgászjegyekről a halgazdálkodási hatóságközponti nyilvántartást vezet.
(2) A (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) a jogosult személy
aa) családi és utónevét;
ab) anyja leánykori családi és utónevét;
ac) születési helyét, idejét;
ad) állandó lakcímét;
b) a horgászvizsga-bizonyítvány számát vagy ennek hiányában a horgászvizsga megszerzésének dátumát;
c) állami horgászjegyének, állami halászjegyének, halászati engedélyének számát;
d) a halvédelmi bírságot kiszabó határozat számát;
e) az állami horgászjegy, állami halászjegy, halászati engedély visszavonásának dátumát, valamint annak váltásától való eltiltás időtartamát.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

200. §
A Hhvtv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) A halgazdálkodási hatóság a kiadott halászati engedélyekről, állami halászjegyekről, állami horgászjegyekről, turista állami horgászjegyekről, valamint a 43. § (3) bekezdés szerinti határozat hatálya alá tartozó személyekről – a halfogási tevékenységet végző személyek és szervezetek tevékenységének nyomon követhetősége
céljából – nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) a jogosult természetes személy
aa) családi és utónevét;
ab) anyja leánykori családi és utónevét;
ac) születési helyét, idejét;
ad) állandó lakcímét;
b) a jogosult jogi személy
ba) cégnevét;
bb) székhelyét;
c) az állami horgászvizsga-bizonyítvány számát vagy ennek hiányában a horgászvizsga megszerzésének dátumát;
d) az állami halászvizsga-bizonyítvány számát;
e) állami horgászjegyének, turista állami horgászjegyének, állami halászjegyének, halászati engedélyének számát;
f ) a fogási napló leadásának időpontját;
g) a halvédelmi bírságot kiszabó határozat számát;
h) az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy, halászati engedély visszavonásának dátumát, valamint az annak váltásától való eltiltás időtartamát.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) A halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve a területi szervek által bejegyzett adatokat – a halfogási tevékenységek országos nyomon követhetősége céljából – összesíti.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott adatok a halászati engedély, a halászjegy, a horgászjegy, turista állami horgászjegy hatályának lejáratától számított öt évig kezelhetők.
(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból
a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése, illetve jogszabályban meghatározott feladatai elvégzése érdekében természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
b) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a közigazgatási és szabálysértési hatóságok – jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben igényelhetnek adatot.
(7) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás naprakésszé tétele céljából az állami horgászjegyet forgalmazók a forgalmazott jegyek adatairól, továbbá a fogási napló leadásáról közvetlen informatikai kapcsolat útján adatot szolgáltatnak a halgazdálkodási hatóságnak.”

43. §
(1) Halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy nem adható annak a személynek – a bírság jogerős kiszabásától számított három hónaptól három évig terjedő időtartamra – akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki.

6. §  (1)  A Hhvtv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy, turista állami horgászjegy nem adható annak a személynek – a halgazdálkodási hatóság bírságot kiszabó határozatában megállapított eltiltás időtartamára  –, akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki. A  halgazdálkodási hatóság által megállapított eltiltás lejártát követően halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy, turista állami horgászjegy csak akkor adható ki, amennyiben az igénylő a halvédelmi bírságot megfizette.”

(2) A halászati engedélyt, az állami horgászjegyet, állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, az állami halászjegyet a halgazdálkodási hatóság visszavonja attól a személytől
a) aki ezen okmányát a helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni és mulasztását a halgazdálkodási
hatóságnál 10 napon belül nem pótolja,
b) akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki,
c) akinek a horgászattal, a halászattal vagy a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét megállapították,
d) aki tiltott eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.

(2) A Hhvtv. 43. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A halászati engedélyt, az  állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, az  állami halászjegyet a  halgazdálkodási hatóság visszavonja attól a személytől]
„d) aki tiltott vagy nem megengedett eszközzel, illetve módon halászik vagy horgászik.”

(3) A halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy kiadása megtagadásának az (1) bekezdés szerinti időtartamát a halgazdálkodási hatóság az eset összes körülményére – így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre – tekintettel határozza meg a halvédelmi bírságot kiszabó határozatban.
(4) A halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy megsemmisülését vagy elvesztését a jogosult haladéktalanul köteles bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság – a jogosult kérelmére, díj ellenében – intézkedik az okmányok pótlásáról.

(3)  A Hhvtv. 43. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az  (1)  bekezdés szerinti eltiltás időtartama három hónaptól három évig terjedhet. Az  eltiltás időtartamát a halgazdálkodási hatóság az eset összes körülményére – így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre – tekintettel határozza meg a halvédelmi bírságot kiszabó határozatban.
(4) A halászati engedély, állami halászjegy, halász fogási napló megsemmisülését vagy elvesztését a jogosult haladéktalanul köteles bejelenteni a  halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság a  megsemmisült vagy elveszett okmányt a jogosult kérelmére az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti díj megfizetése ellenében pótolja.
(5) Az állami horgászjegy vagy horgász fogási napló megsemmisülését vagy elvesztését a jogosult,
a) az állami horgászjegyet kiállító halgazdálkodási hatóság megbízása alapján a horgászok és a horgász egyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezet, mint az  állami horgászjegy és a  horgász fogási napló forgalmazásával megbízott azon forgalmazási pontján, ahol számára az okmány kiadásra került vagy
b) ha az a) pontban meghatározott helyen az állami horgászjegy forgalmazása megszűnt, a horgászok és a horgász egyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezetnek haladéktalanul köteles bejelenteni.
(6) Az  (5)  bekezdésben meghatározott szervezet a  megsemmisült, illetve elveszett állami horgászjegyet vagy horgász fogási naplót a jogosult kérelmére az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti díj megfizetése ellenében pótolja.”

15. § Ha a Hhvtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek másként nem rendelkeznek, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen tilos a halászat, valamint az őshonos halfajok bármilyen halász- vagy horgászeszközzel, illetve -módszerrel történő kifogása, kivéve az engedélyezett halmentés eseteit. Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen horgászni csak állami horgászjegy birtokában, a hal megfogása és visszaengedése céljából, a horgászatra vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.

16. § A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet [a továbbiakban: 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet] 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Ha a Hhvtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek másként nem rendelkeznek, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, továbbá olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, amelyen a halgazdálkodási jogot az állam nem engedte át, tilos a halászat, valamint az őshonos halfajok bármilyen halász- vagy horgászeszközzel, illetve -módszerrel történő kifogása, kivéve az engedélyezett halmentés és kutatás eseteit. Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, továbbá olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, amelyen a halgazdálkodási jogot az állam nem engedte át, horgászni csak állami horgászjegy birtokában, őshonos halakra csak azok megfogása és visszaengedése céljából horgászjegy és fogási napló birtokában, őshonos halfajokra csak azok egyedeinek megfogása és visszaengedése céljából, a horgászatra vonatkozó jogszabályok betartásával lehet. Ezeken a halgazdálkodási vízterületeken az idegenhonos halfajok kifoghatók halfajok kifoghatók, és a fogási naplóba bejegyzendők.”

16. § (1) Halászati engedély annak a személynek adható, aki a (2) bekezdés szerinti halászati, halgazdálkodási képesítéssel rendelkezik.
(2) Halászati, halgazdálkodási képesítésnek minősül
a) a halász szakmunkás végzettség,
b) az 5 éves természetesvízi halászati gyakorlat,

17. § A 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 16. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Halászati, halgazdálkodási képesítésnek minősül]
„b) az 5 éves természetesvízi halászati gyakorlat, amely halászati munkakört tartalmazó munkaszerződéssel vagy halász területi jeggyel igazolható,”

c) az e törvény hatálybalépése előtt tett, állami halászjegy kiváltására jogosító halászvizsga, valamint felsőfokú agrárvégzettség, vagy
d) a 32. § (1) bekezdésében felsorolt felsőfokú halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettség.
17. § (1) Halászati engedély
a) kereskedelmi célú halászat,
b) ökológiai célú, szelektív halászat, illetve
c) más hasznos víziállat kereskedelmi célú gyűjtése
céljából 1 naptári évre adható ki. A halászati engedélyben meg kell jelölni a kiadás célját.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjára vonatkozó halászati engedély kiadásához nem szükséges a 16. § (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülése.
(3) A halászati engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen az érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjával kötött, a halászati tevékenység végzésének részletes feltételeit tartalmazó szerződéssel (a továbbiakban: halászati szerződés). A halászati szerződés megszűnése esetén a halászati engedélyt
a halgazdálkodási hatóság visszavonja.
(4) A halászati szerződésben a halgazdálkodásra jogosult meghatározza a Hhvtv. és e rendelet előírásainak keretében azokat a fogási eszközöket és módokat, amelyeket a halászati engedélyes használhat, továbbá meghatározza a kifogható halak fajonkénti és összesített mennyiségét, valamint azt az ellenértéket, amellyel a halászati engedélyesnek évenként hozzá kell járulnia a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási tevékenységéhez, a haltelepítésekhez.
(5) A halászati engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a halászati szerződés egy eredeti példányát, kivéve, ha az kérelmező a halgazdálkodásra jogosult is egyben,
és
b) a 16. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés igazolására szolgáló dokumentumok másolatát.
(6) Ha a halászati engedélyt igénylő jogi személy, az engedély kiadásának előfeltételeivel a jogi személy szervezetében a halászatért felelős vezetőnek vagy legalább egy fő munkatársnak kell rendelkeznie. A jogi személy halászati engedélyében meg kell határozni, hogy az engedély birtokában hány halász folytathat halászati tevékenységet.
(7) A jogi személy részére kiadott halászati engedély alapján, az engedélyben rögzített eszközök alkalmazására, a jogi személy által munkavállalói jogviszonyban alkalmazott, halász munkakörben vagy beosztásban lévő munkavállalók jogosultak.
(8) Jogi személy számára kiadott halászati engedélyben az engedélyező halgazdálkodási hatóság e rendelet figyelembevételével állapítja meg az alkalmazható eszközök méretét és mennyiségét.
(9) A Hhvtv. 38. § (4) bekezdése szerinti fogási tanúsítvány nyomtatványtömbön fel kell tüntetni a halászati engedélyes azonosító adatait, aki kizárólagosan jogosult az engedéllyel fogott hal kereskedelmi forgalomba hozatalára. A fogási tanúsítvány nyomtatványtömb és a halászati engedély egyéb adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza. A fogási tanúsítvány nélküli vagy a nem valós adatokkal kitöltött fogási tanúsítvánnyal igazolt hal vagy haltermék igazolatlan eredetűnek minősül.
(10) Kereskedelmi célú halászati engedéllyel csak az abban foglalt méretű és darabszámú eszköz használható, amelynek meghatározásakor a következő előírásokat kell betartani:
a) egyedileg használatos aktív eszköz esetében a hálóterület dobó- és emelőhálók esetében nem lehet több, mint 16 m2, egyéb hálók esetében 150 m2,
b) csoportosan használatos aktív eszköz esetében az egy időben halfogásra használt hálóterület nem lehet több, mint 300 m2,
c) passzív eszközből adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen hektáronként legfeljebb 1 db engedélyezhető, ami
ca) varsa esetén legfeljebb 2 m első karika-átmérőjű,
cb) egyéb eszköz esetén pedig legfeljebb 21 m2 hálóterületű halászeszköz lehet.
(11) A kereskedelmi célú halászati engedéllyel rendelkező az általa használt valamennyi passzív halászeszközt úgy köteles jól látható módon megjelölni, hogy abból egyértelműen azonosítható legyen az eszközt használó halászati engedélyes. Az azonosításhoz fel kell tüntetni a halász nevét, a halászati engedély számát. A halászati engedélyes az általa használt jelölést a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság felé köteles bejelenteni.

18. § (1) A 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 17. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A kereskedelmi célú halászati engedéllyel rendelkező az általa használt valamennyi passzív halászeszközt úgy köteles megjelölni, hogy abból az engedélyes egyértelműen azonosítható legyen. A használni tervezett megjelölést a halászati engedély iránti kérelemhez mellékelni kell.”

4. § (1) A Vhr. 17. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
"(11a) A halgazdálkodási hatóság a (11) bekezdés szerinti jelölésről bárki számára térítésmentesen felvilágosítást nyújt."

(12) A kereskedelmi célú halászati engedélyes köteles bejelenteni a halgazdálkodásra jogosultnak
a) legkésőbb a halászat megkezdése előtt 24 órával, hogy hol és mikor halászik,
b) a fogási zsákmány GPS koordinátákkal meghatározott kirakodási helyét, valamint idejét.
(13) A halászati engedélyes kizárólag a (12) bekezdés szerint bejelentett helyen és időben rakodhatja ki a fogási zsákmányt.
(14) Passzív halászeszközök csak úgy helyezhetők ki, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott varsa és terelő elemei teljes hosszának tízszeresénél, de minimum 50 méternél.

(2) A 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 17. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) A kereskedelmi célú halászati engedély jogosultja által használt passzív halászeszközök csak úgy helyezhetők ki, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott eszköz teljes hosszának tízszeresénél, de legalább 50 méternél.”

(15) A halászati szerződésben a halgazdálkodásra jogosult kereskedelmi célú halászati engedély esetében a (9)–(14) bekezdésben meghatározottaktól szigorúbb korlátozásokat írhat elő, ha ezt halgazdálkodási tervében rögzíti.

(2) A Vhr. 17. §-a a következő (15a) bekezdéssel egészül ki:
"(15a) Az ökológiai célú, szelektív halászatra vonatkozó halászati engedély kiadásának feltétele, hogy a jóváhagyott halgazdálkodási terv tartalmazza az ökológiai célú, szelektív halászat e rendeletben meghatározott feltételeit."

(16) Más hasznos víziállat gyűjtése során a halgazdálkodásra jogosult a halászati szerződésben köteles meghatározni a gyűjthető hasznos víziállat megnevezését, a használható gyűjtőeszközt és módszert, valamint a gyűjtés engedélyezett időszakát és a más hasznos víziállat gyűjthető mennyiségét.
(17) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként legfeljebb 10 db vagy 2000 hektárnál nagyobb nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén legfeljebb 200 hektáronként 1 db kereskedelmi célú halászatra jogosító halászati engedély adható ki.

(3) A 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 17. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként legfeljebb 10 db vagy 2000 hektárnál nagyobb nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén legfeljebb 200 hektáronként 1 db kereskedelmi célú halászatra jogosító halászati engedély adható ki, ide nem értve a más hasznos víziállat gyűjtésére kiadott halászati engedélyt.”

(18) Nem jogi személy számára kiadott halászati engedéllyel a halászati szerződésben meghatározott mennyiségű hal fogható, amely őshonos halakból nem haladhatja meg a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerint értékesíthető mennyiséget értékesíthető éves mennyiséget.
(19) Jogi személy számára kiadott halászati engedélyben legfeljebb hektáronként 20 kg őshonos hal kifogása engedélyezhető évente.

(3) A Vhr. 17. §-a a következő (20) és (21) bekezdéssel egészül ki:
"(20) Ha adott halászati engedélyes az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt halászati engedéllyel is rendelkezik, egyidejűleg csak az egyik halászati engedélye alapján végezhet halászati tevékenységet.
(21) Ha a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület két vagy több halgazdálkodási hatóság illetékességi területén helyezkedik el, a halászati engedélyt kiadó halgazdálkodási hatóság a halászati engedélyt, valamint az annak visszavonásáról szóló határozatot, továbbá a kiadott fogási napló és fogási tanúsítvány egyedi azonosító adatait megküldi a nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel érintett többi halgazdálkodási hatóságnak."

18. § (1) Az állami halászjegyet 2000 Ft díj ellenében a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság adja ki.

1. § A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami halászjegyet a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság adja ki.”

5. § A Vhr. 18. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az állami halászjegy kiadásának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes."

(2) Az állami halászjegy adattartalmát a 3. melléklet tartalmazza.
(3) Az állami halászjegy 1 db legfeljebb 16 m2 háló területű aktív halászeszköz, és 3 db legfeljebb 2 méter karika átmérőjű varsa egyidejű alkalmazására jogosít fel. A varsákat úgy lehet alkalmazni, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott varsa és terelő elemei teljes hosszának tízszeresénél, de minimum 50 méternél.

19. § A 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami halászjegy 1 db, legfeljebb 16 m2 háló területű aktív halászeszköz, és 3 db, az engedélyes azonosítására alkalmas jelöléssel ellátott, legfeljebb 2 méter karika átmérőjű varsa egyidejű alkalmazására jogosít fel. A varsákat úgy lehet alkalmazni, hogy az eszközök között mért terelő elemei teljes hosszának tízszeresénél, de legalább 50 méternél.”

(4) Az állami halászjegy váltására feltételként előírt állami halászvizsga a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság által szervezett díjköteles tanfolyam eredményes elvégzésével szerezhető meg.
(5) Az állami halászvizsgán a jelöltnek számot kell adni:
a) halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról;
b) a rekreációs célú halászat részletes szabályairól, feltételrendszeréről;
c) a vízi életközösséggel kapcsolatos legfontosabb ökológiai ismeretekről;
d) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, biológiájáról;
e) a halászat eszközeiről és azok karbantartásáról;
f ) a zsákmánnyal történő kíméletes bánásmódról;
g) a halak tartósításának módjairól;
h) a halászati őrzés ismeretéről, továbbá
i) a halászati tevékenységgel kapcsolatos biztonsági, vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról.
(6) Az állami halászvizsga tanfolyam részletes szakmai anyagát a Vidékfejlesztési Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a NÉBIH bevonásával állítja össze.
(7) Az állami halászvizsga bizonyítványok kiadásáról a kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságai halgazdálkodási hatóságok gondoskodnak. Az állami halászvizsga bizonyítvány adattartalmát a 3. melléklet tartalmazza.
(8) Az állami halászvizsgát tett személyekről a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet.
(9) Az állami halászvizsga tanfolyam szervezésének költségeit a tanfolyamon résztvevők viselik.
19. §

2. § A VM rendelet a következő 19/A. §-sal egészül ki:

19/A. § (1) Az állami halászjegy díját, az állami horgászjegy díját, az állami horgászjegy meghosszabbításának díját, az állami halászvizsga díját, az állami horgászvizsga díját, az állami horgászvizsga díját ifjúsági gyermek és ifjúsági horgász részére, a turista állami horgászjegy díját, az állami halász és horgász fogási napló díját, a fogási tanúsítvány (nyomtatvány tömb) díját a 12. melléklet tartalmazza.

(2) A 12. mellékletben meghatározott díjat az igénylő fizeti meg – amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik – az eljáró hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett, 13. mellékletben meghatározott számlájára, átutalás vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetés útján.

(3) A turista állami horgászjegy díját az igénylőnek az online vásárlást megelőzően kell átutalni a 13. melléklet 1. pontjában meghatározott számlára.

7. § A Vhr. 19/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A turista állami horgászjegy díját az igénylőnek az online vásárlást megelőzően bankkártyás fizetéssel kell átutalnia a 13. melléklet 1. pontjában meghatározott számlára.”

(4) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság, illetve a vizsgáztatásra feljogosított szervezet az állami horgászvizsga díjbevételeit havonta, a tárgyhót követő 5. napig köteles átutalni, illetve befizetni a 13. melléklet 2. pontjában meghatározott számú bankszámlára. A kiadott állami horgászvizsga bizonyítványokkal a vizsgáztatásra feljogosított szervezet negyedévenként, a negyedévet követő hónap 15. napjáig a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság felé, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság pedig a tárgyévet követő év január 31-ig köteles a NÉBIH felé elszámolni.

(5) A fogási tanúsítvány (nyomtatvány tömb) és a fogási napló díját a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság, illetve annak megbízottja negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig köteles átutalni a 13. melléklet 1. pontjában meghatározott számlára.”

(1) Az állami horgászjegy adattartalmát a 4. melléklet tartalmazza.
(2) Állami horgászjeggyel rendelkező személy legfeljebb kettő – egyenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.
(3) Az állami horgászjegy 2000 Ft díj ellenében váltható, és kiadásának vagy hosszabbításának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes. A horgászjegy érvényessége 2000 Ft díj ellenében legfeljebb négy alkalommal meghosszabbítható.

3. § (1) A VM rendelet 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állami horgászjegy kiadásának vagy hosszabbításának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes. Az állami horgászjegy érvényessége legfeljebb négy alkalommal érvényesítő bélyeggel meghosszabbítható.”

(4) Az állami horgászjegy érvényessége akkor hosszabbítható meg, ha a kérelmező megfelel a Hhvtv. 40. §
(2) bekezdésében foglaltaknak.
(5) Ha a Hhvtv. 40. § (3) bekezdése szerinti, legalább 12. életévét betöltött személy horgászvizsgát tesz, ifjúsági horgásznak kell tekinteni és a más jogszabályokban meghatározott díjkedvezményekre jogosult.

(2) A VM rendelet 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a Hhvtv. 40. § (3) bekezdése szerinti, de legalább 10. életévét betöltött személy horgászvizsgát tesz, ifjúsági horgásznak kell tekinteni és a 12. melléklet 6. pontjában meghatározott kedvezményes díjra jogosult.”

6. § A Vhr. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gyermek horgász, továbbá az ifjúsági horgász a 12. melléklet 6. pontjában meghatározott kedvezményes állami horgászvizsgadíjra jogosult.”

20. § (1) A Hhvtv. 40. § (1) bekezdés alapján a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság által megbízott szervezet is elláthatja az állami horgászjegy kiadásával összefüggő feladatokat.
(2) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság az állami horgászjegy értékesítésére, érvényesítésére, hosszabbítására megbízást kizárólag a NÉBIH honlapján közzétett szerződésminta alapján létesíthet.
(3) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság megbízást csak azzal a szervezettel köthet (a továbbiakban: Megbízott),
a) amelynél biztosítható az állami horgászjegyek érvényesítéséhez és hosszabbításához kapcsolódó feltételek és a (6) bekezdésben meghatározottak betartása, és
b) amely a halgazdálkodási jog jogosultja vagy a megbízási szerződésben vállalja, hogy évente legalább 100 db állami horgászjegyet ad ki vagy érvényességet hosszabbít meg.
(4) A megbízási szerződés megkötésére vonatkozó kérelmet írásban kell benyújtani a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatósághoz. A jelentkezőnek a kérelemhez mellékelni kell
a) a forgalmazás pontos helyének leírását,
b) a forgalmazás személyi és infrastrukturális eszközeinek leírását,
c) az önhibából okozott anyagi károk kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság részére történő megtérítésére rendelkezésre álló biztosítékok leírását, valamint
d) nyilatkozatot arról, hogy a (3) bekezdésben foglalt előírásoknak megfelel.
(5) A Megbízott csak a megbízási szerződésben foglalt telephelyeken végezheti az állami horgászjegyek forgalmazását. A Megbízott a tagszervezetein kívül más szervezet részére a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság által rendelkezésére bocsátott nyomtatványokat nem adhatja át, azok tovább forgalmazására semminemű jognyilatkozatot nem tehet.
(6) A Megbízott a Hhvtv. 42. § (1) bekezdésében foglalt nyilvántartási kötelezettségének teljesítése érdekében, az állami horgászjegy érvényesítését vagy érvényességének hosszabbítását követően a Hhvtv. 42. § (2) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt adatokat a megbízási szerződésben foglaltalak szerint, haladéktalanul megküldi a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóságnak, amely a nyilvántartásában rögzíti az adatokat. Kivételt
képeznek az előre nem látott és a Megbízottnak fel nem róható helyzetek, amelyekről a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóságot haladéktalanul értesítenie kell.
(7) A Megbízott köteles az általa kiadott vagy az állami horgászjegy váltásakor hozzá leadott fogási naplók gyűjtéséről és adatfeldolgozásáról gondoskodni, valamint az előző évi fogási naplók összesített zsákmányadatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként faj szerinti bontásban minden év május 1-jéig átadni a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság részére.
(8) Azzal a Megbízottal, aki az e jogszabályban előírt, valamint a megbízási szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, az állami horgászjegy forgalmazásával összefüggésben további megbízási szerződés a tárgyévet követő 3 évig nem köthető.
(9) A Megbízott az általa gyűjtött és feldolgozott fogási naplókat köteles az adatfeldolgozást követő év utolsó napjáig megőrizni és azokba a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság halgazdálkodási hatóság számára betekintést engedni. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság mintavételi eljáráson alapuló módszerrel ellenőrzi a fogási naplók adatfeldolgozását.
21. § (1) Állami horgászvizsgát a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság által meghirdetett vizsganapon lehet tenni. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság köteles negyedévente halgazdálkodási hatóság köteles kéthavonta legalább egy állami horgászvizsga megtartásáról gondoskodni. E vizsgával egyenértékűnek minősül az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, továbbá az olyan államban tett vizsga, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. Az így szerzett és a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben foglaltak alapján elismert vizsga egyenértékűségéről a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság szükség szerint különbözeti vizsga előírásával dönt.
(2) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság olyan szervezetet jogosíthat fel a horgászvizsgáztatásban való közreműködésre, amely
a) valamely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján működik és alapszabály szerinti céljai között szerepel a horgászok képzése és vizsgáztatása,
b) belső működési szabályzatában olyan horgászvizsga bizottságot hoz létre, amely legalább 3 fő horgászati és halgazdálkodási ismeretekkel rendelkező tagból áll,
c) a bizottság tagjainak halgazdálkodási ismereteit a 32. § (1) bekezdés szerinti végzettséggel vagy társadalmi halőri illetve halászati őri vizsgával igazolja.
(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat a székhely vagy a halgazdálkodási vízterület szerint illetékes kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatósághoz kell benyújtani.
(4) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság a (2) bekezdésben meghatározott szervezettel írásbeli megállapodást köt a horgászvizsgáztatásban történő közreműködésre. A megállapodást a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság évente felülvizsgálja.
(5) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság az általa meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 15 nappal köteles honlapján vagy egyéb formában közzétenni, illetve értesíteni az illetékességi területén található horgászszövetséget vagy -szövetségeket.
(6) A vizsgáztatásra feljogosított szervezet a meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 15 nappal köteles honlapján vagy egyéb formában közzétenni.
(7) A horgászvizsgáztatás részletes szabályzatának elkészítéséről, a horgászvizsga felkészítő anyagáról a minisztérium a NÉBIH bevonásával gondoskodik.
(8) A vizsgalapot a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság 5 évig köteles megőrizni. A vizsgalap kizárólag a vizsgázó által a vizsganapon, vagy belföldi jogsegély keretében tekinthető meg.
(9) Az állami horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni:
a) a halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról;
b) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről;
c) az alapvető horgászmódszerekről;
d) a horgászzsákmánnyal való kíméletes bánásmódról;
e) a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól;
f ) a halászati őrzés horgászokat érintő alapvető ismereteiről;
g) a horgászattal kapcsolatos legfontosabb vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról;
h) az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről, a horgász szervezetek szerepéről;
i) a horgászattal kapcsolatos helyszíni hatósági és rendészeti intézkedésekről;
j) a horgászrendi szabályozások szerepéről, valamint
k) a horgászetikáról.
(10) A sikeres állami horgászvizsgát követően, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság, vagy az általa vizsgáztatásra feljogosított szervezet az 5. mellékletben foglalt tartalmú állami horgászvizsga bizonyítványt állít ki, amelyet a vizsgáztató ad át a vizsgázónak.
(11) A kiadott állami horgászvizsga bizonyítványok adatait a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság a NÉBIH által meghatározott forma szerint rögzíti.
(12) Elvesztett vagy megsemmisült állami horgászvizsga bizonyítvány pótlására állami horgászvizsga bizonyítványt a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság jól olvasható másolat bemutatása vagy állami horgászjegy bemutatása esetén megismételt vizsga nélkül is kiállíthat.
(13) A (2) bekezdés szerint horgászvizsgáztatásban közreműködő szervezetet költségei fedezésére a vizsgadíjból vizsgázónként 1500 Ft részesedés illeti meg.

4. § A VM rendelet 21. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A (2) bekezdés szerint a horgászvizsgáztatásban közreműködő szervezetet költségei fedezésére a 12. melléklet 5. pont szerinti vizsgadíjból vizsgázónként 1500 Ft, a 12. melléklet 6. pont szerinti vizsgadíjból vizsgázónként 500 Ft részesedés illeti meg.”

22. § Az állami horgászjegy, az állami halászjegy, illetve a halászati engedély kiadója köteles az állami horgászjegyet, illetve az érvényesség meghosszabbítását igénylőt írásban nyilatkoztatni a 6. mellékletben foglalt tartalommal. A kiadást, vagy érvényesség hosszabbítását végző szervezet az igénylők nyilatkozatait három évig köteles megőrizni és szükséges esetben a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság rendelkezésére bocsátani.

8. § A Vhr. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Az állami horgászjegy, az állami halászjegy, illetve a halászati engedély kiadója köteles az állami horgászjegyet, illetve az érvényesség meghosszabbítását igénylőt – a tizenötödik életévét be nem töltött személy kivételével – írásban nyilatkoztatni a 6. mellékletben foglalt tartalommal. A kiadást vagy az érvényesség meghosszabbítását végző szervezet az igénylők nyilatkozatait három évig köteles megőrizni és szükség szerint a halgazdálkodási hatóság rendelkezésére bocsátani.”

23. § (1) A turista állami horgászjegy adattartalmát a 7. melléklet tartalmazza.
(2) A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy – legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.
(3) A turista állami horgászjegy az alapvető szabály- és fajismeret igazolását is lehetővé tévő online értékesítési rendszerben értékesíthető.
(4) A turista állami horgászjegy a váltás időpontjától számítva a 90. nap végéig érvényes, mely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az érvényességi időtartamán belül szintén érvényes területi jeggyel jogosít horgászatra.
(5) Ha a turista állami horgászjeggyel rendelkező személy a jegy érvényességi ideje alatt eleget tesz az állami horgászjegy kiváltása Hhvtv. 40. § (2) bekezdés szerinti követelményeinek, turista állami horgászjegyét, annak érvénytelenítése mellett, díjmentesen állami horgászjegyre cserélheti a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál halgazdálkodási hatóságnál.
24. § (1) A Hhvtv. 40. § (3) és (5) bekezdésében foglalt esetekben az állami horgászjegy birtokában egy darab, egy – legfeljebb háromágú – horoggal felszerelt horgászkészség használható horgászkészség, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőháló használható.
(2) A Hhvtv. 40. § (3) bekezdése alapján kiadott állami horgászjeggyel és az ahhoz kiadott területi jeggyel rendelkező gyermek horgász kizárólag nagykorú személy felügyelete mellett horgászhat.
25. § (1) A Hhvtv. 41. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti személyek számára az állami horgászjegy megfizetése alóli mentesség igazolását a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság állítja ki a számára benyújtott dokumentumok alapján.

9. § A Vhr. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hhvtv. 41. § (2) bekezdés c), d) vagy e) pontja szerinti személy számára az állami horgászjegy megfizetése alóli mentesség igazolását a lakóhely szerint illetékes halgazdálkodási hatóság állítja ki a számára benyújtott dokumentumok alapján.”

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság akkor igazolható, ha a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság számára benyújtott dokumentumokból egyértelműen megállapítható a 25. § (1) bekezdés szerinti fogyatékossági szint.
26. § Az állami halászjegy vagy állami horgászjegy váltásától történő eltiltás időtartamába – ha az állami halászjegy, illetve állami horgászjegy a cselekmény elkövetésének időpontjában visszatartásra került, vagy az engedélyes azt a közigazgatási döntés jogerőre emelkedését megelőzően a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóságnak leadta – a visszatartás, illetve a leadás időtartamát be kell számítani.

13. A területi jegy

44. §
(1) A halgazdálkodásra jogosult területi jegy adásával a feljogosított személy részére horgászati vagy halászati lehetőséget biztosíthat. Területi jegyet két vagy több halgazdálkodásra jogosult együttesen is kiadhat.
(2) Területi jegy csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható ki.
(3) A területi jegy csak
a) állami halászjeggyel és fogási naplóval, vagy
b) állami horgászjeggyel és fogási naplóval együtt jogosít halászatra vagy horgászatra.

201. §
(1) A Hhvtv. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A területi jegy csak
a) állami halászjeggyel és fogási naplóval,
b) állami horgászjeggyel és fogási naplóval, vagy
c) turista állami horgászjeggyel és fogási naplóval
együtt jogosít halászatra vagy horgászatra.”

(4) A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosultnak fel kell tüntetnie a halgazdálkodási tervében a hatóság által jóváhagyott korlátozásokat, amelyek betartása a feljogosított személy számára kötelező. A területi jegy részletes tartalmi követelményeit az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.
(5) A halgazdálkodásra jogosult a feljogosított személytől a halászati őr intézkedésével összefüggésben átadott területi jegyet a halvédelmi bírság kiszabása iránt kezdeményezett hatósági, a halászattal, horgászattal, továbbá hal fogásával összefüggésben lefolytatott szabálysértési vagy büntetőeljárás jogerős végleges, illetve jogerős befejezéséig visszatarthatja, és azt az eljárás eredményétől függően visszaadja vagy visszavonja.
(6) A halgazdálkodásra jogosult köteles nyilvántartást vezetni az általa kiadott területi jegyekről, továbbá köteles a nyilvántartásba a halgazdálkodási hatóság számára betekintést nyújtani, a halgazdálkodási hatóság kérésére
adatot szolgáltatni.

(1)  A Hhvtv. 44. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A halgazdálkodásra jogosult köteles nyilvántartást vezetni az általa kiadott területi jegyekről, továbbá köteles
a) a halgazdálkodási hatóságnak és
b) – a  (6a)  bekezdés a)  pontjában foglalt adatok kivételével – a  tagszervezeti, speciális jogállású tagi vagy tagszervezeti tagi jogviszonya esetén, a  horgászok és a  horgász egyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezetnek a nyilvántartásba való betekintést lehetővé tenni és a nyilvántartásból adatot szolgáltatni.”

(2)  A Hhvtv. 44. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A (6) bekezdés szerinti területi jegy nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a területi jeggyel rendelkező személy családi és utóneve;
b) a területi jeggyel rendelkező személy állami horgászjegyének, turista állami horgászjegyének vagy állami halászjegyének száma, amelyhez a területi jegy kiadásra került;
c) a területi jegy sorszáma;
d) a területi jegy váltásának időpontja az év, hónap, nap, óra, perc megadásával;
e) a területi jeggyel érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek megnevezése, víztérkódja;
f) a területi jegy érvényességének időtartama.”

(2) A Hhvtv. 44. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A halgazdálkodási hatóság a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a jogosult halgazdálkodási tevékenysége szabályszerűségének, valamint a halászat és horgászat rendje betartásának ellenőrzése céljából, az ellenőrzéstől vagy adatszolgáltatástól számított öt évig kezelheti.”

27. § (1) A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosult köteles feltüntetni
a) a jegyet kiadó nevét (cégnevét), címét (székhelyét),
b) az engedélyes nevét,
c) a halgazdálkodási vízterületet, amelyre a területi jegy érvényessége vonatkozik,
d) a területi jegy érvényességének időtartamát,
e) a területi jegy kizárólag csak horgászatra jogosít, vagy a rekreációs célú halászat esetében e rendelet szerint alkalmazható halász eszközt vagy eszközöket eszközöket, a halgazdálkodásra jogosult által meghatározott területi korlátozásokat,
f ) a halgazdálkodásra jogosult által megállapított, jogszabályoktól eltérő bármilyen fogási korlátozást,
g) az egyes halfajok kifogható mérettartományától, illetve fajlagos tilalmi idejétől való eltéréseket, melyeket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság állapított meg,
h) a kíméleti terület vagy területek határainak részletes leírását és időbeli hatályát,
i) az engedély a területi jegy váltásának időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
j) az állami horgászjegy, állami halászjegy vagy turista állami horgászjegy számát,
k) a területi jegy érvényességével érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület (vagy vízterületek) víztérkódját (vagy víztérkódjait), valamint
l) az adózás rendjéről szóló törvény azon adattartalmi előírásait, amely a nyugtaadási feltételek szerinti megfelelőségét biztosítják.
(2) A területi jegynek a nyomon követhetőség érdekében sorszámozottnak és tőpéldányosnak kell lennie.
(3) Az (1) bekezdés f ), g) és h) pontja szerinti adatok a területi jegy helyett az azzal együttesen, annak mellékleteként kiadott tájékoztatóban is feltüntethetőek.

10. § A Vhr. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Országhatárral metszett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetében a területi jegynek az (1) bekezdés c)–h) pontja szerinti tartalmát a szomszédos ország hivatalos nyelvén is elérhetővé kell tenni elektronikus vagy nyomtatott formában.”

14. A horgászat és a halászat rendje

45. §
(1) A halfogási tevékenységet végző személy köteles magánál tartani
a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott
aa) kereskedelmi kereskedelmi, ökológiai, valamint szelektív célú halászat bemutatási célú halászat, ökológiai célú, szelektív célú halászat, illetve más hasznos víziállat forgalmazási célú gyűjtése esetén a halászati engedélyt, a fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt és a halász fogási naplót,
ab) rekreációs célú halászat esetén az állami halászjegyet, a területi jegyet és a halász fogási naplót,
ac) horgászat esetén az állami horgászjegyet horgászjegyet vagy a turista állami horgászjegyet, a területi jegyet és a horgász fogási naplót;
b) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az állami horgászjegyet állami horgászjegyet és a fogási naplót fogási naplót vagy a turista állami horgászjegyet és a fogási naplót, – a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok –, és azokat a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a halászati őr, a mezőőr, a természetvédelmi őr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésrefelhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.
(2) A halfogásra jogosító okmányokat a halfogásra irányuló tevékenység végzése közben a jogosult köteles magánál tartani, amelyek csak a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolvány birtokában jogosítják az okmányok birtokosát a halfogásra.
(3) Halgazdálkodási vízterületen az érvényes halászati engedély, állami halászjegy, vagy állami horgászjegy birtoklása nélkül történő halfogás, az arra irányuló vagy arra alkalmas tevékenység jogosulatlan halászatnak vagy jogosulatlan horgászatnak minősül.

13. § A Hhvtv. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Halgazdálkodási vízterületen állami horgászjegy és fogási napló, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen turista állami horgászjegy, állami horgászjegy, halászati engedély vagy állami halászjegy, valamint fogási napló vezetése nélkül történő halfogás, az arra irányuló vagy arra alkalmas tevékenység jogosulatlan horgászatnak vagy jogosulatlan halászatnak minősül.”

(4) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult által kiadott érvényes horgászatra vagy halászatra jogosító területi jegy birtoklása nélkül történő halfogás, vagy az arra irányuló tevékenység jogosulatlan horgászatnak, illetve halászatnak minősül.
(5) A halászat, illetve a horgászat gyakorlása során be kell tartani
a) a halászat és a horgászat rendeletben meghatározott általános rendjére vonatkozóan;
b) az őshonos halfajokra vonatkozóan
ba) az egyes halfajok kifogását tiltó naptári időszakra (fajlagos tilalmi idő),
bb) a halfajonként a kifogható mérettartományra (halászati és horgászati méretkorlátozás),
bc) a halfajonként naponta és évente kifogható összes mennyiségre (halászati és horgászati mennyiségi
korlátozás) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendelkezéseket.
(6) A halgazdálkodásra jogosult az (5) bekezdésben meghatározottaktól eltérő korlátozásokat is meghatározhat a hasznosításában lévő halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan, amennyiben ezeket a halgazdálkodási terv részeként a halgazdálkodási hatóság jóváhagyta. E korlátozásokat a területi jegyen fel kell tüntetni.
46. §
(1) Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve fogási mód alkalmazása, amely a halállományt vagy annak élőhelyét károsíthatja, veszélyeztetheti.
(2) Halgazdálkodási vízterületen az adott élőhelyen előforduló halfajok fajlagos tilalmi idejével egyező naptári időszakban tilos minden olyan halászeszköz alkalmazása, amelynél nem biztosítható a fajlagos tilalommal érintett egyedek kíméletes visszaengedése.
(3) Halgazdálkodási vízterületen tilos olyan halfogó eszköz vagy készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása, amely az aktuális vízállás esetén a vízfolyás, az állóvíz, valamint ezek időszakos kapcsolódásaiban létrejövő halátjárók mederszelvényének felénél többet hossz- vagy keresztirányban elzár.
(4) Halgazdálkodási vízterületen tiltott halfogási eszköznek és módnak minősül
a) a hal fogásához olyan eszköz használata, valamint halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján történő birtoklása, amelynek működése az elektromos áram halakra kifejtett élettani hatásán alapul,
b) mérgező vagy kábító hatású anyag alkalmazása,
c) robbanóanyag alkalmazása,
d) szúrószerszám alkalmazása,
e) búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata,
f ) gereblyézés alkalmazása,
g) hurokvető halászati módszer alkalmazása; sorhoroggal, csapóhoroggal történő halfogási módszer
alkalmazása,
h) a 2. § 21. pontja szerinti nyakzó háló alkalmazása,
i) a (2) és (3) bekezdésben foglalt tilalom megsértése, valamint
j) az a)–h) pontban foglalt tevékenység megkísérlése.

14. § (1) A Hhvtv. 46. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdésben foglalt tilalmak - az a) és h)-j) pontok kivételével - a haltermelési létesítményre is vonatkoznak.”

(2) A Hhvtv. 46. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti engedély kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel, valamint a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló rendelet szerinti gépkezelői jogosítvánnyal rendelkező személynek adható meg.”

(3) A Hhvtv. 46. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (5)-(6) bekezdés szerint engedélyezett halfogási tevékenység a halgazdálkodási hatóságnál nyilvántartott, minősítési-üzembehelyezési vizsgával rendelkező és kétévenkénti elektromos érintésvédelmi felülvizsgálaton átesett elektromos eszközzel végezhető.”

(5) Kivételt képez a (4) bekezdés a) pontja alól, ha a miniszter egyenáramú elektromos eszköz használatával történő halfogási tevékenység végzésére engedélyt ad.
(6) Az (5) bekezdés szerinti engedély kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel rendelkező személynek adható meg.
(7) Az (5)–(6) bekezdés szerint engedélyezett halfogási tevékenység a halgazdálkodási hatóságnál nyilvántartott, minősítési-üzembehelyezési vizsgával rendelkező és évenkénti kétévenkénti elektromos érintésvédelmi felülvizsgálaton átesett elektromos eszközzel végezhető.

8. §  A Hhvtv. 46. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7a)–(7d) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (5) és (6) bekezdés szerint engedélyezett halfogási tevékenység a  miniszternél nyilvántartott, minősítésiüzembehelyezési vizsgával rendelkező, kétévenkénti elektromos érintésvédelmi felülvizsgálattal megfelelőnek nyilvánított egyenáramú elektromos eszközzel végezhető.
(7a) Az (5) bekezdés szerinti engedélyt kérelmező a (7b) bekezdésben foglalt adatokat – az egyenáramú elektromos eszköz megfelelőségét igazoló minősítési-üzembehelyezési vizsgát és az  érvényes elektromos érintésvédelmi felülvizsgálati vizsgát igazoló irat egyidejű benyújtásával – köteles a  halgazdálkodási hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.
(7b) A (7) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a) a kérelmező nevét és címét;
b) az egyenáramú elektromos eszköz tulajdonosának nevét és címét;
c) az egyenáramú elektromos eszköz gyártmányát, típusát, gyártási számát;
d) az egyenáramú elektromos eszköz minősítési-üzembehelyezési vizsgaigazolásának számát;
e) az egyenáramú elektromos eszköz elektromos érintésvédelmi felülvizsgálat helyét és időpontját;
f) az egyenáramú elektromos eszköz nyilvántartásba vételi határozat iktatószámát.
(7c) Az (5) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező a (7b) bekezdésben meghatározott adatokban történt változást haladéktalanul, de legkésőbb az adatváltozás bekövetkezésétől számított 30 napon belül bejelenti a miniszternek.
(7d) A  halgazdálkodási hatóság az  elektromos érintésvédelmi felülvizsgálattal nem megfelelőnek nyilvánított, üzemen kívül helyezett, elveszett, megsemmisült vagy elkobzott elektromos eszközt törli a  nyilvántartásból. Az  elektromos eszköz soron következő elektromos érintésvédelmi felülvizsgálata – a  sikertelenség kivételével – a nyilvántartást nem érinti.”

(8) A miniszter az (5) bekezdés szerinti halfogási engedélyt a 62. § szerinti, halgazdálkodási kérdésekkel foglakozó testület véleményének figyelembevételével adja ki. Az így kiadott engedély alapján végzett halfogási tevékenységről az érintett halgazdálkodásra jogosultat tájékoztatni kell.
47. §
(1) A 46. § (2) és (3) bekezdésében foglalt tilalom alóli felmentést a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult kérelmére adhatja meg a 8. § (1) és a 10. § (3) bekezdés szerinti célokat szolgáló intézkedések, vagy tudományos kutatás megvalósításához, vagy a 16. § (6) bekezdése szerinti halgazdálkodási vízterületen.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felmentés, illetve a 46. § (5) bekezdés szerinti engedély – közösségi jelentőségi halfajok esetében a 16. § előírásainak figyelembevételével – a következő okokból adható meg:
a) kutatási kutatási vagy oktatási célból,
b) keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtése,
c) ártéren végzett halállomány- és halivadékmentés,
d) rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászás,
e) tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtése, vagy
f ) természetvédelmi célú beavatkozás szükségessége.

15. § A Hhvtv. 47. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti felmentés, illetve a 46. § (5) bekezdés szerinti engedély - közösségi jelentőségi halfajok esetében a 16. § előírásainak figyelembevételével - a következő okokból adható meg:]

„g) állatkerti, édesvízi akváriumi, illetve kiállítási élőállat-bemutató céljából.”

9. § (1)  A Hhvtv. 47. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti felmentés, illetve a 46. § (5) bekezdés szerinti engedély – közösségi jelentőségű halfajok esetében a 16. § előírásainak figyelembevételével – a következő okokból adható meg:]
„h) folyóvíz hosszirányú átjárhatóságának akadályozottsága esetén a  halállomány áttelepítéséhez szükséges befogási célból.”

(3) A 46. § (4) bekezdés h) pontja szerinti eszköz nem minősül tiltott halfogási eszköznek és módnak, amennyiben a 10. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósításához, vagy tudományos kutatás, valamint a halállományok felmérése és megőrzése céljából alkalmazzák.

(2)  A Hhvtv. 47. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 46. § (5) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem kizárólag elektronikusan nyújtható be a miniszternek.
(5) A  horgászok és a  horgász egyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezet által – e  törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon – kialakított, a  halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott versenyszabályzat alapján tartott sportesemény a  16. § (1) bekezdésében foglalt engedély hiányában is megtartható. A sporteseményt annak megtartása előtt 15 nappal be kell jelenteni a területi halgazdálkodási hatóságnál.”

28. § (1) A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló miniszteri rendeletben szereplő halfajok, körszájúak és más hasznos víziállatok nem foghatóak. E fajokra és a velük végzett tevékenységekre a természet védelmére vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
(2) A halgazdálkodási vízterületeken fogható és az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, nem fogható őshonos halfajok felsorolását, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok jegyzékét a 8. melléklet tartalmazza.
(3) A halgazdálkodási vízterületeken az egyes halfajok kifogható mérettartományát a 9. melléklet tartalmazza.
(4) A halgazdálkodási vízterületeken egyes halfajok szerinti tilalmi idők meghatározását a 9. melléklet tartalmazza.
(5) A Hhvtv. 15. § és 16. § alapján, a 9. mellékletben rögzítettektől egyes halgazdálkodási vízterületeken a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság – hivatalból vagy a jogosult kérelmére – határozatában eltérhet.
(6) Az (5) bekezdés szerinti eltéréseket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság meghatározott időre, de legfeljebb egyéves – a ponty esetében 10. § (5) bekezdés szerint legfeljebb 5 éves – időtartamra állapíthatja meg, amelyet a jogosultnak az adott évi területi jegyen vagy a 27. § (3) bekezdés szerinti területi jegy mellékleten fel kell tüntetnie.
(7) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt korlátozások, valamint az azoktól való, az (5) bekezdés szerinti eltérés a halászati és horgászati módszerekkel történő halfogásra érvényesek. A Hhvtv. 67. § (1) bekezdés k) pontja 67. § (1) bekezdés l) pontja szerinti jogosulatlan kifogás az (5) bekezdésben meghatározott eltérésekben rögzített fogási korlátozások és tilalmi idők megszegésével is megvalósul.
(8) Valamely fogási tilalom alá eső faj véletlenül megfogott egyedét vagy a méret- és mennyiségi korlátozások által tiltott halat – a halászeszközből kíméletesen eltávolítva vagy a horogtól óvatosan és gyorsan megszabadítva, vagy ha ez sérülésmentesen nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt elvágva elvágva, a halászháló szemét átvágva – haladéktalanul vissza kell helyezni
élőhelyére, akkor is, ha sérült, beteg vagy elpusztult.
(9) A 9. mellékletben megállapított fajlagos tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek. Ha az első nap szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik.
(10) Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen e rendelet 9. melléklete szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó őshonos halfajokból naponta fajonként 3 darabot, összesen legfeljebb 5 darabot foghat ki. A kifogott halat – a (13) bekezdés esetét is ideértve – korábban kifogottal kicserélni tilos.
(11) Állami halászjeggyel vagy állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen 10 kg-ot foghat ki.
(12) A Hhvtv. 40. § (3) és (5) bekezdés szerinti horgász a 9. melléklet szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen 1 darabot, a napi darabszám-korlátozás alá nem eső őshonos halfajokból naponta összesen 5 kg-ot foghat ki.
(13) Ha a horgász vagy a rekreációs halász olyan őshonos, napi darabszám-korlátozással nem érintett halat fog, amellyel a (11) és (12) bekezdésben megszabott súlyhatárt átlépi, a halat megtarthatja, de aznap további napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halat nem foghat ki.
(14) Tilos a megfogott halak kínzása. A megfogott és kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a horgászmódszerből halászmódszerből, illetve a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. A megtartani nem kívánt halat – a 30. § (1) bekezdés alá eső horgászverseny kivételével – azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kifogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy azonnal le kell ölni.
(15) Horogra kívülről akadt halat megtartani tilos.
(16) A szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú hal elszállítható élve is, kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja a számára a szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az állatot érő stressz hatásokat.
(17) Az őshonos halállomány védelme érdekében idegenhonos halakat a vízbe engedni, és az inváziós idegenhonos halakat visszaengedni tilos. Idegenhonos hallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen szabad, ahol a nem őshonos hal kifogásra került.

20. § (1) A 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 28. § (15)–(17) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(15) Horogra kívülről és nem a fejrészen akadt halat megtartani tilos.
(16) Az állami horgász-, illetve halászjegy jogosultja által szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú hal elszállítható élve is, kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja a számára a szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az állatot érő stresszhatásokat.
(17) Az őshonos halállomány védelme érdekében máshonnan származó idegenhonos halakat a vízbe engedni, és az inváziós idegenhonos halakat – a (15) bekezdés szerinti kívülről akadás, valamint a 30. § (2) bekezdése szerinti esetet kivéve – visszaengedni tilos. Idegenhonos hallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen szabad, ahol a nem őshonos hal élő csalihallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen szabad, ahol az idegenhonos hal kifogásra került.”

(18) Tilos a szemetelés, vízi és vízparti növényzet csonkítása, kiirtása, a partvédelmet szolgáló építmények megbontása, károsítása.
(19) November 1. és március 15. közötti időszakban a vermelő halállományok védelme érdekében szonár használata a halfogási tevékenységhez tilos.
(20) A horgászat vagy a halászat megkezdésekor a horgász vagy a halász köteles megjelölni a fogási naplóban szereplő éves naptárban tollal, kitörölhetetlen módon köteles megjelölni a fogási naplóban szereplő 13 hónapra kiterjedő naptárban a horgászati vagy a halászati tevékenység megkezdésének napját. Vízi járműből végzett horgászat esetén a vízi jármű indulása számít a horgászat megkezdésének.
(21) A horgászat vagy a halászat megkezdése előtt a fogási napló fogás összesítő táblázatában fel kell tüntetni a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését, valamint a területi jegyen szereplő víztérkódját.

(2) A 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 28. § (21) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(21) A horgászat vagy a halászat során, legkésőbb a kifogott hal tömegének feljegyzésekor a fogási napló fogás összesítő táblázatában fel kell tüntetni a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését.”

11. § A Vhr. 28. § (21) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(21) A horgászat vagy a halászat során, legkésőbb a kifogott hal tömegének feljegyzésekor a fogási napló fogásösszesítő táblázatában fel kell tüntetni a halgazdálkodási vízterület megnevezését, víztérkódját, valamint a fogás dátumát. Darabszám-korlátozás alá eső hal kifogása esetén a fogás időpontja (óra, perc) is beírandó.”

(22) A horgászatra jogosító okmányok birtokában a horgász más hasznos víziállatot saját használatra csalizás céljából gyűjthet.

12. § A Vhr. a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen egy személy egyidejűleg horgászati és rekreációs halászati tevékenységet nem végezhet.
(2) Halfogásra alkalmas horgászkészség halfogási célú használata során annak folyamatos felügyeletét úgy kell biztosítani, hogy a horgász az aktív halfogáshoz szükséges beavatkozásokat az adott módszerhez igazodó időn belül végrehajthassa. E kötelezettség nem vonatkozik azokra az esetekre, amely alatt a horgász másik, jogszerűen használt készségével halat fáraszt vagy annak végszerelékét vízbe juttatja, vagy jogszerűen használt csalihalfogó emelőhálót kezel.
(3) Ha a horgász a horgászhelyét tartósan elhagyja, a horgászkészséget halfogásra alkalmatlan állapotba kell hozni, És a végszereléket ki kell venni a vízből.”

29. § (1) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság – hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére – meghatározott időre, de legfeljebb ötéves időtartamra a Hhvtv.-ben, valamint e rendeletben foglalt szabályozáshoz képest szigorúbb követelményeket is meghatározhat, amelyet a halgazdálkodásra jogosultnak a halgazdálkodási tervében és az adott évi területi jegyen is fel kell tüntetnie.
(2) Nyakzóhálónak – a halgazdálkodási terv szerinti vagy eseti – a Hhvtv. 47. § (3) bekezdése szerinti alkalmazására akkor kerülhet sor, ha azt a halászati engedély vagy a Hhvtv. 55. §-a szerinti engedély tartalmazza.
30. § (1) Horgászverseny megrendezése, továbbá a horgászat, a halászati hagyományok, illetve a halételek megismertetése és népszerűsítése érdekében tartandó rendezvény céljából a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság adott halgazdálkodási vízterületre, a Hhvtv. 16. §-a szerinti felmentéseket, valamint az adott naptári időszakra a 9. melléklet szerint nem kifogható halak visszaengedésének kötelezettsége alóli felmentést abban az esetben adhat, ha
a) a rendezvényt a rendező szervezet a rendezvény kezdete előtt legalább 15 nappal bejelenti a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatósághoz,
b) az a) pont szerinti bejelentés részeként a halgazdálkodásra jogosult, a rendezvény részletes leírásának és a halfogás szabályainak benyújtásával kérelmezi a felmentést, és
c) a rendezvény lebonyolítása nem veszélyezteti a hal élőhelyét és a halállományt.
(2) A horgászverseny esetében, a megfogott halakat élve kell tartani és legkésőbb a horgászverseny végén, a kíméletes mérlegelés után vissza kell engedni.

21. § A 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
30. § (1) Ha horgászverseny, illetve a horgászat, a halászati hagyományok, a halételek megismertetése és népszerűsítése érdekében tartandó rendezvény (a továbbiakban együtt: rendezvény) megtartásához a rendezvény jellege alapján a Hhvtv. 16. §-a szerinti felmentés, vagy az adott naptári időszakra a 9. melléklet szerint nem kifogható halak visszaengedésének kötelezettsége alóli felmentés szükséges, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság a felmentést a következő feltételek fennállása esetén adhatja meg:
a) a rendező a rendező vagy a halgazdálkodásra jogosult a felmentés iránti, a rendezvény részletes leírását, a halfogás szabályait, valamint a kérelmezett felmentést bemutató kérelmét a rendezvény kezdetét legalább 15 nappal megelőzően benyújtja a rendezvény kezdetét megelőzően benyújtja,
b) a rendező a kérelméhez mellékeli a halgazdálkodásra jogosult rendezvényhez való hozzájárulását, és
c) a rendezvény nem veszélyezteti a hal élőhelyét és a halállományt.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt felmentés megadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap.
(3) A Hhvtv. 16. §-a alóli felmentéssel megtartott horgászversenyek esetében a megfogott halakat élve kell tartani és legkésőbb a horgászverseny végén, a kíméletes mérlegelés után vissza kell engedni.”

15. A halgazdálkodás tervszerűsége

48. § A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a halgazdálkodásra jogosult a halállomány és élőhelyének megújulása érdekében köteles az élőhelyre jellemző fajú évenkénti állománypótlás mellett oly módon gazdálkodni, hogy az élőhelynek megfelelő korú és sűrűségű méretű halállomány tartósan fennmaradjon.
49. §
(1) A halgazdálkodásra jogosult köteles 5 évre szóló halgazdálkodási tervet készíteni minden olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre, amelyre nézve területi jegyet ad ki, vagy amelyen haltermelést végez.
A halgazdálkodási tervet a halgazdálkodási hatóság hagyja jóvá.
(2) Ha a halgazdálkodási terv jóváhagyását követően a halállomány vagy a hal élőhelyének állapotában bekövetkezett változás miatt szükséges, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult által benyújtott halgazdálkodási terv módosítását jóváhagyja, vagy a halgazdálkodási tervet hivatalból módosítja.
(3) A halgazdálkodási terv tartalmazza
a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület azonosító adatait, a halgazdálkodásra jogosult nevét, lakcímét vagy székhelyét,
b) a vízterületen tervezett halgazdálkodást és más, halgazdálkodással összefüggő hasznosítási célokat,
c) az alkalmazható horgászati, halászati eszközök és módszerek megjelölését,
d) az évenkénti haltelepítés mennyiségére vonatkozó adatokat, halfaj és korosztály szerinti megosztásban,
e) a víz minőségének és a halállományok védelmét célzó intézkedéseket, beleértve a hal etetését vagy
takarmányozását is,
f ) a halgazdálkodás érdekében a vízinövényzet és a víziállat-állomány fenntartására tervezett intézkedéseket, valamint a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölésére tervezett intézkedéseket,
g) az invazív, nem őshonos halfajok visszaszorítására vonatkozó intézkedési tervet,
h) a halállomány őrzésének módját, a halászati őrök és a társadalmi halőrök létszámát,

10. §  (1)  A Hhvtv. 49. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A halgazdálkodási terv tartalmazza]
„h) a  halállomány őrzésének módját, a  halászati őrök és a  társadalmi halőrök vonatkozásában az  e  törvény végrehajtására kiadott rendeletben megállapított, illetve az  államot megillető halgazdálkodási jog haszonbérleti jogviszony keretében történő átengedésére irányuló pályázatban vagy szerződésben a  kötelezőn felül vállalt minimális létszámát,”

i) a területi jegyek típusainak és tervezett mennyiségeinek meghatározását,
j) a helyi horgászrend azon rendelkezéseit, amelyek – ha erre jogszabály lehetőséget ad – a jogszabályban meghatározott előírásoktól eltérnek,
k) a helyi horgászrendben szereplő, e törvényre és végrehajtására kiadott rendeletre hivatkozó szabályozást.

(2)  A Hhvtv. 49. § (3) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A halgazdálkodási terv tartalmazza]
„j) a  helyi horgászrend azon rendelkezéseit, amelyek – ha erre jogszabály lehetőséget ad – a  jogszabályban meghatározott korlátozásokat enyhítik,
k) a helyi horgászrendben, illetve helyi halászrendben szereplő, e törvényre és végrehajtására kiadott rendeletre való hivatkozást.”

11. §  A Hhvtv. a következő 49/A. §-sal egészül ki:
49/A. § (1) A 24. § (2) bekezdése, valamint a 26. § (2) bekezdése szerinti alhaszonbérbe adás esetén a haszonbérlőt nem terheli halgazdálkodási terv készítési kötelezettség, amennyiben az  alhaszonbérbe adás a  haszonbérleti szerződés hatálybalépésének napjától számított 60 napon belül megvalósul, ebben az  esetben a  halgazdálkodási terv készítési kötelezettség az  alhaszonbérlőt terheli. E rendelkezés a  nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halászati őrzését nem érinti, annak működését biztosítani kell.
(2) Az  (1)  bekezdés szerinti, a  haszonbérleti szerződés és az  alhaszonbérleti szerződés hatálybalépése közötti legfeljebb 60 napos időtartam alatt az  adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogási tevékenység – a  haszonbérlő hozzájárulásával – a  nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó szabályok szerint végezhető.”

50. § A 200 hektárnál nagyobb összes kiterjedésű nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel rendelkező halgazdálkodásra jogosultnak az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott felsőfokú halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettséggel rendelkező személyt kell foglalkoztatnia.
51. §
(1) A veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajokat a miniszter rendeletben határozza meg. E halfajok hasznosítása a miniszter által rendeletben kiadott országos fajmegőrzési tervek keretében végezhető.
(2) Az egymással összefüggő halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítását a miniszter által rendeletben kiadott többéves halgazdálkodási kezelési tervek alapján kell tervezni.

31. § (1) Nem minősül a halgazdálkodási tervtől való jelentős eltérésnek és a halgazdálkodási terv módosítása nélkül végezhető:
a) a halgazdálkodási tervben meghatározott halfajokból a terv szerinti mennyiség 150%-át meg nem haladó telepítés, amely a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság számára bejelentett terv feletti telepítésként végezhető,
b) a halgazdálkodási tervben nem szereplő őshonos halfajok kísérleti telepítése, amelynek egyedszáma illetve tömege nem haladja meg az adott korosztályból tervezett összes telepítés 10%-át,
c) a helyi horgászrend olyan módosításai, amelyek nem érintik a jogszabályi rendelkezéseket, vagy
d) a halgazdálkodási tervben szereplő halfajok és korosztályok éves telepítési mennyiségeitől történő legfeljebb 20%-os eltérés, ha a telepítési mennyiségek 5 éves tervben rögzített összes mennyisége teljesül.
(2) Különleges rendeltetésű halgazdálkodási vízterületre vagy 200 hektárnál nagyobb kiterjedésű vagy folyóvíz esetében 20 kilométernél hosszabb halgazdálkodási vízterületre halgazdálkodási tervet csak halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képzettséggel rendelkező személy készíthet.
(3) A halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képzettséget a terv benyújtásával egyidejűleg kell igazolni a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság felé.
(4) Az ötéves halgazdálkodási tervet az előző halgazdálkodási terv lejáratát megelőzően legalább 90 nappal kell a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatósághoz benyújtani.
(5) A halgazdálkodási terv érvényességét indokolt esetben a halgazdálkodásra jogosult kérelemére, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja.

13. § A Vhr. 31. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a halgazdálkodási vízterület jó ökológiai állapotának fenntartása vagy annak javítása érdekében ökológiai célú, szelektív halászat alkalmazása szükséges, a halgazdálkodási tervnek tartalmaznia kell az ökológiai célú, szelektív halászattal elérni kívánt célállapotot, az érintett halfajokat és kifogásra tervezett mennyiségüket, továbbá szükség szerint az ökológiai célú, szelektív halászat végzésével kapcsolatos egyéb lényeges feltételeket.”

14. § A Vhr. a következő 31/A. §-sal egészül ki:
31/A. § (1) Felszíni vízi összeköttetésű és a halak számára átjárható kapcsolódású nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetén a halgazdálkodási terv kidolgozása során az érintett halgazdálkodásra jogosultak kötelesek egymással együttműködni a hasznosítási, valamint az őshonos halállományok védelmi és fejlesztési célkitűzéseinek összehangolása érdekében. Az együttműködés részletes tartalmát megállapodásban kell rögzíteni, amelyet a halgazdálkodási hatóságnak meg kell küldeni.
(2) Országhatárral metszett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a halgazdálkodásra jogosult az (1) bekezdés szerinti, más országbeli halgazdálkodásra jogosulttal való együttműködés lehetőségét keresni köteles. Ha együttműködés jön létre, ennek eredményéről a halgazdálkodási hatóságot tájékoztatni kell.”

32. § (1) Halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkező személynek minősül, aki
a) halászati szak-üzemmérnök,
b) halászati szakmérnök,
c) halászati-halgazdálkodási szakmérnök,
d) külföldi egyetemen szerzett halászati mérnök végzettséggel rendelkezik,
e) halászati, halgazdálkodási témában dr. univ., PhD, CSc vagy DSc fokozatot szerzett, vagy
f ) felsőfokú szakirányú mezőgazdasági képzettségű, és rendelkezik ötéves halászati, halgazdálkodási szakmai gyakorlattal.

22. § A 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 32. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Halászati, halgazdálkodási felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkező személynek minősül, aki]
„f ) felsőfokú mezőgazdasági végzettségű, és rendelkezik ötéves halászati, halgazdálkodási szakmai gyakorlattal

(2) Ha a Hhvtv. 50. §-a szerinti nagyságú halgazdálkodási vízterület jogosultja természetes személy, és rendelkezik a (1) bekezdés szerinti képesítéssel a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál halgazdálkodási hatóságnál kérheti – képzettségének igazolásával – a Hhvtv. 50. §-a szerinti kötelezettség alóli mentesítését.
33. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdés g) pontjának alkalmazása során a halállomány mennyiségének, összetételének, illetve a hasznosításnak a jelentős változását okozza az a módosítás, amely a halgazdálkodási tevékenység olyan megváltozását idézi elő, mely az elérhető legjobb tudományos eredmények alapján veszélyeztethet közösségi jelentőségű fajt vagy élőhelyet.
(2) E § alkalmazása során közösségi jelentőségű fajnak, illetve élőhelynek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendeletben felsorolt fajokat és élőhelytípusokat kell érteni.

16. Halgazdálkodási adatok szolgáltatása és gyűjtése

52. §
(1) A halgazdálkodásra jogosult minden haltelepítését köteles a telepítés napját megelőzően legalább 3 nappal bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak.
(2) A halgazdálkodási hatóság a haltelepítéseket a helyszínen ellenőrizheti, a dokumentumokba betekinthet.
(3) A halgazdálkodási hatóság a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során észlelt súlyos szabálytalanság esetén
a) állatjóléti,
b) állategészségügyi, vagy
c) természetvédelmi érdekből a telepítést megtilthatja, felfüggesztheti, a nem engedélyezett telepítő anyagot elkobozhatja.
(4) A (3) bekezdés szerinti döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
53. §
(1) A halgazdálkodási hatóság a halászati engedéllyel, az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel, valamint a turista állami horgászjeggyel rendelkezők számára fogási naplót ad ki.

202. §
A Hhvtv. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halgazdálkodási hatóság, illetve az általa a 40. § (1) bekezdés szerint feljogosított szervezet a halászati engedéllyel, az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel, valamint a turista állami horgászjeggyel rendelkezők számára az engedéllyel vagy jeggyel azonos sorszámú fogási naplót ad ki.”

(2) A halászati engedéllyel, az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel, a turista állami horgászjeggyel rendelkező személy a kifogott halmennyiségről fogási naplót köteles vezetni és évente egyszer leadni. A leadott fogási naplók összesítő rovatában szereplő zsákmányadatokat halgazdálkodási vízterületenként összesítik a leadási helyen. A halgazdálkodási hatóság látja el fogási naplóval a halászati engedélyt és az állami halászjegyet váltókat, akiknek a fogási naplójukat a halgazdálkodási hatóságnál halgazdálkodásra jogosultnál kell leadniuk. Az állami horgászjegyet és a turista állami horgászjegyet kibocsátók, illetve forgalmazók látják el az állami horgászjeggyel rendelkezőket fogási naplóval,
amelyet az állami horgászjegy kiváltásának helyén e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint kell leadni.
(3) A halászati engedéllyel rendelkező személy a fogási tanúsítványait, és a fogási naplóját félévente negyedévente, a negyedévet követő hónap 15. napjáig köteles bemutatni a halgazdálkodási hatóságnak, amely azokat ellenőrzi, adattartalmát rögzíti.
(4) A halgazdálkodásra jogosult évente köteles az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott tartalommal a fogásokról jelentést készíteni a halgazdálkodási hatóságnak.
54. §
(1) A halállomány és a hal élőhelyének védelme érdekében a miniszter Országos Halgazdálkodási Adattárat (a továbbiakban: Adattár) tart fenn, és működtet a halgazdálkodási hatóság által átadott halgazdálkodási adatok nyilvántartása és elemzése céljából.
(2) Az Adattár adatai nyilvánosak. Az Adattárból történő adatszolgáltatásért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott díjat kell fizetni.

203. §
A Hhvtv. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) A miniszter a halállomány állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek, a halgazdálkodás folyamatainak és tendenciáinak figyelemmel kísérése és elemzése, valamint a halállomány és a hal élőhelyének védelme érdekében szükséges intézkedések megalapozása érdekében Országos Halgazdálkodási Adattárat (a továbbiakban: Adattár) létesít és működtet.
(2) A miniszter az Adattár működtetésével kapcsolatos feladatokat miniszteri rendeletben kijelölt szerv útján látja el.
(3) Az Adattár részét képezik
a) a 33. és 34. §-ban meghatározott nyilvántartások,
b) a halászati őrök és társadalmi halőrök nyilvántartása,
c) a halgazdálkodási terv kötelező telepítési mennyiségeire vonatkozó adatok,
d) a halgazdálkodási terv szerint, valamint az azon felül felett telepített halmennyiség adatai,
e) a kiadott halászati engedélyek és engedélyesek adatai, a kiadott fogási tanúsítvány tömbök adatai,
f ) a halászati engedély, állami halászjegy, illetve állami horgászjegy alapján végzett halfogások adatai.

16. § A Hhvtv. 54. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az Adattár részét képezik)

„g) a 42. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás adatai.”

(4) Az Adattár működtetése céljából:
a) a halgazdálkodási hatóság a (3) bekezdés a)–e) pontja,
b) a 40. § (1) bekezdés szerint feljogosított megbízott szervezet a leadott fogási naplók vízterületenkénti összesített adatai, és
c) a halgazdálkodásra jogosult a leadott halászati engedélyes és állami halászjegyes fogási naplók összesített adatai tekintetében adatot szolgáltat.
(5) Az Adattár
a) (3) bekezdés a) pontja szerinti adatainak a közérdekű adatok körén kívül eső adatai közérdekből nyilvános adatnak minősülnek,
b) halgazdálkodási vízterületek elhelyezkedésére vonatkozó, továbbá éves haltelepítési és fogási adatai nyilvánosságra hozandó közérdekű adatok,
c) (3) bekezdés b) pontjában szereplő adatai jog vagy jogos érdek érvényesítése érdekében igényelhetők,
d) a)–c) pontban nem említett adatai közérdekű adatnak minősülnek.
(6) Az Adattár adataihoz közvetlen hozzáféréssel rendelkezik
a) az Adattár működtetésére kijelölt szerv,
b) a halgazdálkodási hatóság és annak országos illetékességű szerve, és
c) a halgazdálkodásra jogosult a gazdálkodása alatt lévő vízterületre vonatkozó adatok tekintetében.
(7) Az Adattár e törvény szerinti nyilvántartásokban is szereplő adatai az egyes nyilvántartásoknál meghatározott ideig, nyilvántartásokban nem szereplő adatai korlátlan ideig kezelhetők.
(8) A miniszter az Adattár adatainak értékelése alapján évenként tájékoztatót tesz közzé a természetes vízi halgazdálkodás helyzetéről.
(9) Az Adattárból való egyes adatszolgáltatásokért miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

55. § Tudományos kutatás, valamint a halállományok felmérése és megőrzése céljából a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint kutatási célú halfogási engedélyt adhat ki. Az így kiadott engedély alapján végzett halfogási tevékenységről az érintett halgazdálkodásra jogosultat tájékoztatni kell.

34. § (1) A Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerinti hal telepítése csak a halkeltető állomások üzemeltetéséről, valamint a tenyészhalak és hal szaporítóanyag felajánlásáról, értékesítéséről szóló rendeletben, valamint a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló rendeletben előírt
Országos Adatbázisban nyilvántartott haltermelő telephelyről végezhető a tenyésztett víziállatok tenyésztési és állománypótlási célú forgalomba hozatalára vonatkozó általános követelményeinek betartásával.
(2) A Hhvtv. 52. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés során a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság ellenőrzi a telepíteni kívánt halfajokat, azok mennyiségét, az állategészségügyi dokumentumok meglétét, a hal származására, eredetére vonatkozó igazolásokat.
(3) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság a (2) bekezdés szerinti ellenőrzése során a telepítendő haltételből mintát vehet, és azt a területileg illetékes állategészségügyi hatóságnak további vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében átadhatja.
(4) A haltelepítés pontos helyszínét és időpontját a Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerint be kell jelenteni. A tervezett haltelepítés bármilyen okból bekövetkező elmaradása, meghiúsulása esetén azt soron kívül be kell jelenteni a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóságnak.
35. § (1) A halász fogási naplók és a horgász fogási napló tartalmi követelményeit a 10. melléklet tartalmazza.
(2) Az állami horgászjegyhez kiadott, (1) bekezdés szerinti fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles leadni annak a szervezetnek, amelynél az állami horgászjegyét kiváltotta vagy a következő évi állami horgászjegyét kiváltani szándékozik. A fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napok számát.
(3) A határidőben és megfelelően összesített formában leadott horgász fogási naplóról a Megbízott az átvétel ellenében igazolást ad, és nyilvántartást vezet. Igazolás kiadása nem szükséges abban az esetben, ha a horgász nyilatkozik, hogy e szervezetnél kívánja állami horgászjegyének érvényességét meghosszabbítani, vagy új állami horgászjegyét kiváltani.
(4) A Hhvtv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények megléte esetén a Megbízott a határidőn túl, vagy hibásan kitöltött fogási napló leadásával egy időben is kiadhatja az állami horgászjegyet. Ebben az esetben az állami horgászjegy díja a mindenkori díj kétszerese. A Megbízott erről köteles feljegyzést készíteni és elszámolásában tájékoztatni az illetékes halgazdálkodási hatóságot.

23. § (1) A 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hhvtv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése esetén a Megbízott a határidőn túl leadott, hibásan kitöltött vagy le nem adott fogási napló esetén is kiadhatja az állami horgászjegyet.”

(2) A 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 35. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés szerinti esetben az állami horgászjegy díja a Hhvtv. szerinti díjmentességben nem részesülő személyek esetén a mindenkori díj kétszerese, díjmentességben részesülő személyek esetén az állami horgászjegy díjának megfelelő összeg. A Megbízott a (4) bekezdés szerinti jegyváltás tényéről köteles feljegyzést készíteni és elszámolásában tájékoztatni az illetékes halgazdálkodási hatóságot.”

(5) Az engedélyes a kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső halat horgászat esetén a horogtól való megszabadítás után, illetve rekreációs célú halászat esetén a halászeszközből történő kivétel után azonnal köteles a fogási naplóba bejegyezni azonnal köteles a fogási naplóba tollal, kitörölhetetlen módon bejegyezni. A megtartani nem kívánt, a fogást követően haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni. A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat vagy a rekreációs célú halászat befejezését követően, a vízpart elhagyása előtt köteles a fogási naplóba bejegyezni. A bejegyzést naponta akár többször is el kell elvégezni, ha a horgász vagy a rekreációs halász a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet napközben elhagyja, azaz ismét el kell végezni, ha ugyanazon a napon horgászva vagy halászva ismét darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki.
(6) A halászati engedélyesnek a halászat befejezése után, a fogás kirakodása előtt, halászatonként kell a kifogott mennyiségeket a fogási naplóban rögzíteni. A bejegyzést naponta többször is meg kell tennie, ha a vízpartot bármely időpontban elhagyja, majd ugyanazon a napon ismét halászik és halat fog ki.
(7) A turista állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót a turista állami horgászjegy érvényességének lejártát követő 30 napon belül kell megküldeni a NÉBIH-nek. A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy e kötelezettségét az online értékesítési rendszeren keresztül is teljesítheti. Ha fogási napló leadási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a következő évben nem válthat turista állami horgászjegyet.
(8) A horgász fogási napló az azonos sorszámú azon feltüntetett sorszámú állami horgászjegy érvényességi idejéig használható.
(9) Az állami halászjegyhez vagy halászati engedélyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles leadni a legnagyobb fogott halmennyiséget adó halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjának. A fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a halászattal eltöltött napok számát.

(3) A 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 35. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az állami halászjegyhez vagy halászati engedélyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles leadni a halgazdálkodási hatóságnál. A fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a halászattal eltöltött napok számát.”

15. § A Vhr. 35. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az állami halászjegyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig kell leadni a halgazdálkodásra jogosultnál.
(10) A halászati engedélyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év január 31. napjáig kell leadni a halgazdálkodásra jogosultnál.
(11) A (9) és (10) bekezdés szerinti fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a halászattal eltöltött napok számát.”

36. § (1) A halgazdálkodásra jogosult évente május 1-ig köteles jelenteni a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóságnak az előző évre vonatkozóan
a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen telepített hal,
b) a nem őshonos halfajok esetében továbbnevelési célból kifogott hal,
c) a kereskedelmi illetve ökológiai célú halászat keretében kifogott hal,
d) a rekreációs célú halászat keretében kifogott hal fajonkénti mennyiségét, valamint telepítés esetén a korosztályra és méretre vonatkozó adatokat. A jelentés alapját a fogási naplóösszesítők, illetve a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság által előzetesen jóváhagyott becslési módszerrel megállapított adatok képezik.
(2) A vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) az Adattár működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutató Intézetet jelöli ki. A kutatóintézet felelős az Adattár üzemeltetéséért és karbantartásáért, az adatok védelméért, az információs rendszer számítógépparkjának és programjainak folyamatos fejlesztéséért.

24. § A 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vidékfejlesztési halgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az Adattár működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására a NÉBIH-et jelöli ki. A NÉBIH feladatainak szakmai megvalósításában a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutató Intézet közreműködik. 23. § Hatályát veszíti a  Vhr. 36.  § (2)  bekezdésében a  „A NÉBIH feladatainak szakmai megvalósításában a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutató Intézet közreműködik.” szövegrész. A NÉBIH felelős az Adattár üzemeltetéséért és karbantartásáért, az adatok védelméért, az információs rendszer számítógépparkjának és programjainak folyamatos fejlesztéséért.”

(3) Az Adattár tárgyévi állapotának előállítása után az előző évi állapotú Adattárat archiválni kell.
(4) Az online adatlekéréshez előzetesen regisztrálni szükséges és az Adattár részére meg kell jelölni az adatlekérés célját.

16. § A Vhr. 36. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A halgazdálkodási hatóság az illetékességi területén lévő halgazdálkodásra jogosultaktól kapott, az (1) bekezdés szerinti jelentéseket, valamint az azokból készített összesített megyei jelentését évente május 31-ig megküldi a NÉBIH részére.
(6) Az Adattárból történő adatszolgáltatás díja – ide nem értve a halgazdálkodásra jogosult adatszolgáltatása alapján bejegyzett adatokat – nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és az adatszolgáltatással érintett naptári évenként ötezer forint, amelyet a 13. melléklet 1. pontjában meghatározott számlára kell megfizetni.”

37. § (1) A miniszter által kiadott kutatási célú halfogási engedély Magyarország valamennyi halgazdálkodási vízterületén feljogosít halak és más hasznos víziállatok tudományos kutatására, felmérésére és a vizsgálatokhoz szükséges gyűjtésére minták gyűjtésére. Védett természeti területen végzett gyűjtés, illetve természetvédelmi oltalom alatt álló fajok begyűjtése ezen engedélyen túlmenően a természet védelméről szóló törvényben előírt egyéb engedélyek birtokában végezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzése csak az engedélyben felsorolt eszközök alkalmazásával lehetséges.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kutatási célú halászati halfogási engedéllyel – a halgazdálkodásra jogosulttal egyeztetett mennyiségben – laboratóriumi vizsgálatokhoz minta gyűjthető.
(4) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet az engedélyes köteles a tevékenység megkezdése előtt legalább 24 órával egyidejűleg bejelenteni az érintett vízterületen halgazdálkodásra jogosultnak és a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóságnak faxon vagy e-mailen. A bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a halászat időpontjának és helyeinek megjelölését, több napos folyamatos halászat esetén a kezdő és a záró napot,
b) a mintaként begyűjteni kívánt halak egyedszámát és tervezett össztömegét,
c) a mintavételhez alkalmazni kívánt eszközöket, valamint
d) a kutatás célját.
(5) Védett természeti területen történő mintavétel esetén a halászatot a működési területe szerint érintett nemzeti park igazgatóságának is be kell jelenteni az (5) bekezdés szerinti módon.
(6) A kutatási célú halfogási tevékenység teljes ideje alatt az abban résztvevők kötelesek jól látható megkülönböztető jelzést viselni, amelyen szerepel a „HALKUTATÁS” felirat.
(7) Az (1) bekezdés szerinti engedélyesnek a kutatás ideje alatt a helyszínen kell tartózkodnia. A kutatási segédek az engedélyes irányítása alatt, bármely az engedélyben szereplő halászeszközt kizárólag az engedélyessel együtt használhatják halászeszköz használatában segédkezhetnek, de azokat önállóan csak kutatási célú halfogási engedély birtokában használhatják.
(8) A bejelentett utolsó kutatási nap után 30 napon belül a kutatónak egyszerűsített jelentést kell elektronikus formában küldenie a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóságnak, valamint a vizsgált nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási hasznosítójának, illetve a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a kutatást végző személy vagy személyek nevét;
b) a kutatást végző munkáltatóját;
c) a mintavétel kezdő és befejező időpontját (év, hó, nap, óra, perc formátumban);
d) a mintavétel helyszínét (halgazdálkodási vízterület megnevezése; földrészlet, vagy km szelvény, vagy GPS koordináták megadása; térkép másolat csatolása);
e) a kutatás célját;
f ) a megfogott halak fajlistáját, valamint
g) a mintaként begyűjtött és kifogott halak kutatási naplóban is rögzített faját, darabszámát és össztömegét.
(9) Ha az engedélyes, a (2)–(8) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság a cselekmény súlyára és ismétlődésére tekintettel kezdeményezheti a kutatási engedély visszavonását a miniszternél.
38. § (1) Az országos kutatási célú halfogási engedély kiadására irányuló eljárásban a miniszter kikéri a Hhvtv. 62. §-a szerinti testület véleményét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély a kiadásától számított 2 évig érvényes és az engedélyes kérelmére, ha az engedélyes megfelel az engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételeknek, további 2 évvel meghosszabbítható.
(3) Az engedélykérelem tartalmazza:
a) a kutatást végző személy szakmai önéletrajzát, haltani kutatások szempontjából releváns publikációs listáját,
b) a 2 éves várható kutatási munkatervet, különös tekintettel a nemzetközi vagy hazai kutatási programok keretében megvalósuló kutatásokra,
c) az alkalmazni kívánt eszközök típusát, méretét, mennyiségét, és
d) egyenáramú elektromos eszköz alkalmazása esetén a Hhvtv. 46. § (6) és (7) bekezdésében foglaltakat igazoló dokumentumok másolatát.

17. § A Vhr. 38. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az elektromos eszköz érintésvédelmi felülvizsgálaton való megfelelését a (2) bekezdés időtartama alatt kétévente igazolni kell.”

17. A halászati őrzés

56. §
(1) A halgazdálkodásra jogosult köteles a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halállományát és élőhelyét őrizni vagy őrzéséről – halászati őr útján – gondoskodni. Halászati őr halastavon is foglalkoztatható. Halászati őrt több halgazdálkodásra jogosult közösen is foglalkoztathat. A halászati őr feladatainak ellátásával a mezei őrszolgálat is megbízható.
(2) A halászati őr a működési helye szerinti halgazdálkodási hatóságnál – a halászattal és a horgászattal kapcsolatos ismeretekből, a halgazdálkodás és a halvédelem, a halászati őrzés, a mezei őrszolgálattal, valamint a vagyonőrökkel kapcsolatos jogszabályok ismeretéből – halászati őri vizsgát köteles tenni. A halászati őr az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott vizsgát a rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló rendeletben kijelölt szerv előtt köteles letenni. A halászati őr a működési helye szerinti halgazdálkodási hatóságnál az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz.

12. §  (1)  A Hhvtv. 56. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A  (2)  bekezdés szerinti halászati őri vizsga érvényességét a  halászati őr működési helyének, illetve illetékességének megváltozása nem érinti.”

(3) A halászati őrnek az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel és egyen- vagy formaruhával egyenruhával kell rendelkeznie, valamint az alkalmazási feltételeknek meg kell felelnie.
(4) A halászati őrzés módját, továbbá a halászati őr foglalkoztatását vagy annak megszűnését a halgazdálkodásra jogosult köteles a halgazdálkodási hatóságnál nyilvántartásba vétel céljából haladéktalanul bejelenteni.
(5) A halászati őr működési területét a halgazdálkodási hatóság az általa kiadott szolgálati naplóban határozza meg. A halászati őr jogosult a működési területén kívüli nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen is eljárni.
(6) Állami alkalmazásban álló halászati őr bármely halgazdálkodási vízterületen eljárhat.

(2)  A Hhvtv. 56. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Állami alkalmazásban álló halászati őr
a) feladat- és hatáskörében országos illetékességgel eljárhat,
b) a  hal származását bármely természetes vagy jogi személynél – beleértve a  hal forgalmazásával, fuvarozásával, étkezési célú feldolgozásával és értékesítésével foglalkozókat is – ellenőrizheti, valamint a tevékenység végzésének helyére beléphet, és
c) feladatteljesítése során az  árvízvédelmi töltést – beleértve a  forgalomtól elzárt területeket is – engedély nélkül használhatja.”

(7) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott halászati őr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl jogosult:
a) azt a személyt, aki a halgazdálkodási vízterületen, annak partján halászik, horgászik, hal kifogására irányuló tevékenységet végez vagy ahhoz előkészül, a halfogásra jogosító okmányok bemutatására felszólítani,
b) a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani,
c) a kifogható mérettartományon kívüli, a területi jegyen meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi
időben kifogott, valamint a védett halat és más hasznos víziállatot a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint ideiglenesen elvenni,
d) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekményt elkövető, helyi horgászrendet megsértő személytől
a területi jegyet elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni,
e) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, állami halászjegyet elvenni attól a személytől, aki
ea) tiltott eszközzel vagy tiltott módon horgászik vagy halászik,
eb) nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen területi jegy nélkül horgászik vagy halászik,
ec) kíméleti területen horgászik vagy halászik,
ed) tilalmi időszakban a tilalom alá eső hal egyedét kifogja,
ee) védett hal egyedét kifogja,
ef ) általános tilalmi időben horgászik vagy halászik, vagy
eg) a méret-, illetve mennyiségi korlátozásokat megszegi.

204. §
(1) A Hhvtv. 56. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott halászati őr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a halgazdálkodási vízterületen és annak partján jogosult:
a) azt a személyt, aki a halgazdálkodási vízterületen, annak partján halászik, horgászik, hal kifogására irányuló tevékenységet végez vagy ahhoz előkészül, a halfogásra jogosító okmányok bemutatására felszólítani,
b) a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, a kifogott halat jogosultság hiányában kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani,
c) a kifogható mérettartományon kívüli, a területi jegyen meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat és más hasznos víziállatot a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint ideiglenesen elvenni,

(3)  A Hhvtv. 56. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az  iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott halászati őr az  ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a halgazdálkodási vízterületen és annak partján jogosult:]
„c) a kifogható mérettartományon kívüli, a területi jegyen meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a  védett halat és más hasznos víziállatot a  vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az  élettelen halat elismervény ellenében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint elvenni,”

d) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekményt elkövető, helyi horgászrendet horgászrendet vagy helyi halászrendet megsértő személytől a területi jegyet elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni,
e) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, állami halászjegyet elvenni attól a személytől, aki
ea) tiltott eszközzel vagy tiltott módon horgászik vagy halászik horgászik vagy halászik, ideértve a megengedettnél több horgászkészség vagy halászeszköz használatát,
eb) nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen területi jegy nélkül horgászik vagy halászik,
ec) kíméleti területen horgászik vagy halászik,
ed) tilalmi időszakban a tilalom alá eső hal egyedét kifogja,
ee) védett hal egyedét kifogja,
ef ) általános tilalmi időben horgászik vagy halászik, vagy
eg) a méret-, illetve mennyiségi korlátozásokat megszegi.”

17. § A Hhvtv. 56. § (7) bekezdés e) pontja a következő eh) alponttal egészül ki:

[Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint

alkalmazott halászati őr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a halgazdálkodási vízterületen és annak partján jogosult:

e) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, állami halászjegyet elvenni attól a személytől, aki]

„eh) a fogási naplóba rögzítendő fogás bejegyzését elmulasztja.”

(4)  A Hhvtv. 56. § (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a (7) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:
[Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az  iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott halászati őr az  ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a halgazdálkodási vízterületen és annak partján jogosult:]
„e) a  horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az  állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, állami halászjegyet elvenni attól a személytől, aki
ea) tiltott vagy nem megengedett eszközzel, illetve módon horgászik vagy halászik, ideértve a  megengedettnél több horgászkészség vagy halászeszköz használatát,
eb) nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen területi jegy nélkül horgászik vagy halászik,
ec) kíméleti területen horgászik vagy halászik,
ed) tilalmi időszakban a tilalom alá eső hal egyedét kifogja,
ee) védett hal egyedét kifogja,
ef) általános tilalmi időben horgászik vagy halászik,
eg) a méret-, illetve mennyiségi korlátozásokat megszegi, vagy
eh) a fogási naplóba rögzítendő fogás bejegyzését elmulasztja,
f) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltnál nagyobb testhosszúságú, a vízpartról élve elszállítani megkísérelt halat abba a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületbe visszaengedni, amelyből a halat kifogták, vagy elismervény ellenében elvenni és gyorsan, kíméletesen leölni.”

(5)  A Hhvtv. 56. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a halászati őr jogosult a (7) bekezdésben foglalt intézkedése keretében megismert személyes adatok kezelésére az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig.”

(8) A halászati őrök felügyeletét a halgazdálkodási hatóság – a rendőrséggel együtt – látja el.
(9) A halászati őrökről és az 57. § (1) bekezdés szerinti társadalmi halőrökről a halgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet. A halászati őrök nyilvántartása tartalmazza a halászati őr vagy a társadalmi halőr
a) nyilvántartásba vételének időpontját;
b) családi és utónevét;
c) anyja leánykori családi és utónevét;
d) születési helyét, idejét;
e) lakóhelyét;
f ) eskütételének időpontját, esküokmányának számát;
g) szolgálati igazolványa, jelvénye, naplója számát;
h) vizsgáinak időpontját és vizsgabizonyítványának sorszámát;
i) működési helyét, a halgazdálkodási vízterület kódját;
j) munkáltatójának, illetve megbízójának megnevezését és címét;
k) alkalmazási jogviszonyának típusát;
l) foglalkoztatásának, megbízásának kezdő, illetve befejező időpontját.

(2) A Hhvtv. 56. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A halászati őrökről és a társadalmi halőrökről a halgazdálkodási hatóság – az alkalmazási követelményeknek való megfelelés ellenőrzése, a szolgálati igazolványok hitelességének és a halászati őr vagy társadalmi halőr azonosításának céljából – nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a halászati őr és a társadalmi halőr
a) nyilvántartásba vételének időpontját;
b) családi és utónevét;
c) anyja leánykori családi és utónevét;
d) születési helyét, idejét;
e) lakóhelyét;
f ) eskütételének időpontját, esküokmányának számát;
g) szolgálati igazolványa, jelvénye, naplója számát;
h) vizsgáinak időpontját és vizsgabizonyítványának sorszámát;
i) működési helyét, a halgazdálkodási vízterület kódját;
j) munkáltatójának, illetve megbízójának megnevezését és címét;
k) alkalmazási jogviszonyának típusát;
l) foglalkoztatásának, megbízásának kezdő, illetve befejező időpontját.”

(10) A (9) bekezdésben meghatározott nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(11) A halászati őrök hatósági nyilvántartására, vizsgakövetelményeire, továbbképzésére és működésére vonatkozó részletes szabályokat az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény, valamint annak végrehajtására kiadott rendelet és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

(3) A Hhvtv. 56. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A (9) és (11) bekezdésben meghatározott adatkezelők a nyilvántartás adatait a szolgálati igazolvány visszavonását követő 3 hónapig kezelik.”

(6)  A Hhvtv. 56. §-a a következő (13)–(14) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve alkalmazásában álló állami halászati őr a jogellenes halgazdálkodási tevékenység felderítése érdekében próbavásárlást végezhet. A  próbavásárláshoz az állami halászati őr közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő halgazdálkodási hatóság megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő nevét, továbbá azt, hogy mely forgalmazónál milyen típusú ellenőrzésben vehet részt. A közreműködő személyre a halgazdálkodási hatóság ügyintézőjére vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni.
(14) Próbavásárlás esetén az állami halászati őr az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja, ezzel egyidejűleg a  forgalmazó képviseletében eljáró személy a  termék visszavétele mellett köteles a vételárat visszatéríteni. Ha a  próbavásárlással lefolytatott hatósági ellenőrzés során a  termék károsodik, részben vagy egészben megsemmisül, a vételár eljárási költségnek minősül.”

3. §  A Hhvtv. a következő 56/A. §-sal egészül ki:
56/A.  § (1) A  halászati őr a  nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halállományának és élőhelyének őrzése érdekében az 56. § (7) bekezdés f) pontja szerinti tevékenysége során a kép-, video-, illetve hangrögzítő készüléket a következő feltételek együttes fennállása esetén üzemeltetheti:
a) a kép-, video-, illetve hangfelvétel rögzítése a jogsértő cselekmények megelőzését vagy bizonyítását szolgálja,
b) a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el,
c) a  készülék alkalmazása az  a)  pontban meghatározott célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjed, és nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával.
(2) Az (1) bekezdés alapján rögzített felvételhez – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag a halászati őr, a halgazdálkodásra jogosult és a halgazdálkodási hatóság férhet hozzá, az más részére nem továbbítható.
(3) Az  (1)  bekezdés alapján rögzített felvételt tárolni kell abból a  célból, hogy az  a  rögzítés helyszínén elkövetett jogsértő cselekmény miatt indult eljárásban bizonyítékul felhasználható legyen. A  megismert adatokat és a  felvételeket a  halászati őr, a  halgazdálkodásra jogosult és az  eljáró halgazdálkodási hatóság 5 évig kezeli, ezt követően a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell úgy, hogy az többé ne legyen helyreállítható.
(4) Bíróság vagy más hatóság törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából előterjesztett, az (1) bekezdés alapján rögzített felvétel megismerésére irányuló megkeresésére a  rögzített felvétel másolatát a  megkereső szerv számára haladéktalanul meg kell küldeni.”

57. §
(1) A halgazdálkodásra jogosult kérelmére – ha a halászati őrzés és a halállomány-védelem biztosítása érdekében indokolt – a halgazdálkodási hatóság az illetékességi területén társadalmi halőröket bíz meg.
(2) Társadalmi halőr az a büntetlen előéletű személy lehet, aki
a) a működési helye szerinti halgazdálkodási hatóságnál díj ellenében halászati őri vizsgát és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tett, és
b) a halgazdálkodási hatóság működési helye szerinti halgazdálkodási hatóság által kiadott szolgálati igazolvánnyal és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati naplóval rendelkezik.

14. §  A Hhvtv. 57. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A  (2)  bekezdés a)  pontja szerinti halászati őri vizsga érvényességét a  társadalmi halőr működési helyének megváltozása nem érinti. Az a társadalmi halőr, aki az 56. § (2) bekezdés szerinti halászati őri vizsgával rendelkezik, a (2) bekezdés a) pontjában előírt halászati őri vizsga letételére nem köteles.”

(3) A társadalmi halőr kétévente a halgazdálkodási hatóság által szervezett továbbképzésen köteles részt venni.
(4) A társadalmi halőr jogosult
a) a halfogásra jogosító okmányok ellenőrzésére és a 45. § (1) bekezdése alapján azok átvételére,
b) halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati őrnek történő átadásáig, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati őr vagy a rendőrség megérkezéséig,
c) a kifogott hal fajának, méretének, tömegének ellenőrzésére, valamint halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén
ca) a hal visszatartására a halászati őr megérkezéséig, vagy
cb) a hal visszaengedésére.
(5) A társadalmi halőr jogosult a (4) bekezdésben foglalt intézkedése keretében a halfogásra jogosító okmányokban foglalt személyes adatok kezelésére az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig.

39. § (1) Halászati őrként a halgazdálkodásra jogosult képviselője kivételével nem alkalmazható olyan személy, aki az adott halgazdálkodási vízterületre érvényes halászati engedéllyel, illetve érvényes halászati területi engedéllyel területi jeggyel rendelkezik.
(2) Ha a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti halgazdálkodásra jogosult képviselője rendelkezik a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság előtt tett halászati őri vizsgával, úgy elláthatja a jogosult halászati őr feladatát a saját kezelésében lévő halgazdálkodási vízterületen.
(3) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság a halászati őrök és társadalmi halőrök számára tanfolyamot és a Hhvtv 56. § (2) bekezdésében meghatározott halászati őri vizsgát szervez. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság a sikeres vizsgát követően a 11. melléklet szerinti adattartalmú vizsgabizonyítványt állít ki.
(4) A halászati őr és társadalmi halőr kétévente köteles a halászattal és a horgászattal, a halvédelemmel, valamint a halászati őrzéssel összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos továbbképzésen részt venni. A továbbképzésen való részvételt követő sikeres továbbképzési vizsgát követően a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság a 11. melléklet szerinti adattartalmú vizsgabizonyítványt állít ki.
(5) A (3)–(4) bekezdésben foglalt vizsgák részletes szakmai anyagának meghatározásáról a minisztérium a NÉBIH bevonásával gondoskodik.
40. § (1) A vizsgát tett halászati őr jelölt foglalkoztatását és a társadalmi halőr jelölt megbízatását megelőzően a működésének helye szerinti kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság előtt köteles esküt tenni. A halászati őr és társadalmi halőr eskü szövegének adattartalmát a 11. melléklet tartalmazza.
(2) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság az eskü letételéről esküokmányt ad ki. Az eskü letételéről szóló esküokmányt a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság őrzi.
41. § (1) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság az esküt tett társadalmi halőr részére a 11. melléklet szerinti adattartalmú társadalmi halőr szolgálati igazolványt állít ki. Az igazolvány visszavonásig érvényes.
(2) Az esküt tett halászati őr és a társadalmi halőr részére a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság a 11. mellékletben foglalt adattartalmú szolgálati naplót ad ki.
(3) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény alapján az esküt tett halászati őr részére a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendvédelmi hatóság a szolgálati naplóban rögzített, nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultja, mint munkáltató, illetve megbízó kezdeményezésére állítja ki.
(4) A halászati őr szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény leírását a 11. melléklet tartalmazza. A rendvédelmi hatóság a kiállított szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt 30 napon belül postai úton juttatja el a halgazdálkodásra jogosult, mint munkáltató, illetve megbízó részére. A halgazdálkodásra jogosult az esküt tett halászati őr részére – a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság tájékoztatásával egyidejűleg – átadja a szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt. A tájékoztatás tartalmazza a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény számát és az átadás-átvétel időpontját.

18. § (1) A Vhr. 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A halászati őr szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény leírását a 11. melléklet tartalmazza. A rendvédelmi hatóság a kiállított szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt 30 napon belül postai úton juttatja el a halgazdálkodási hatósághoz. A halgazdálkodási hatóság az esküt tett halászati őr részére – a halgazdálkodásra jogosult tájékoztatásával egyidejűleg – átadja a szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt. A tájékoztatás tartalmazza a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény számát és az átadás-átvétel időpontját.”

(5) Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti okmányok és jelvény elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni a halgazdálkodásra jogosultnál és a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál halgazdálkodási hatóságnál is. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság a rendvédelmi hatóságnál kezdeményezi a szolgálati igazolvány körözését.
(6) A halászati őr a megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén, illetve a (9) bekezdésben meghatározott esetekben 5 napon belül köteles a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt a halgazdálkodásra jogosultnak átadni, amely az átvételről igazolást állít ki és a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény számát, valamint az átadás-átvétel időpontját illetően tájékoztatja a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóságot.
(7) A társadalmi halőr megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén, illetve (9) bekezdésben meghatározott esetekben 5 napon belül köteles a társadalmi halőr igazolványt a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóságnak leadni.
(8) A halgazdálkodásra jogosult a szolgálati naplót a kiadásától számított öt évig köteles megőrizni.
(9) Ha a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság bejelentés kivizsgálása után vagy szakmai felügyeleti ellenőrzés keretében megállapítja, hogy a halászati őr vagy a társadalmi halőr nem a vonatkozó jogszabályok szerint látja el feladatát, akkor a halászati őr szolgálati igazolványának, szolgálati jelvényének visszavonását kezdeményezheti a rendvédelmi hatóságnál, illetve a társadalmi halőr igazolványát és szolgálati naplóját visszavonja.

(2) A Vhr. 41. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A NÉBIH foglalkoztatásában, illetve megbízásában álló állami halászati őr és állami halászati őr jelölt tekintetében a 39. § (3)–(4) bekezdése szerinti halászati őri tanfolyam, vizsga, továbbképzés és továbbképzési vizsga szervezésével, a vizsgabizonyítvány kiállításával kapcsolatos, a 40. § (1)–(2) bekezdése szerinti eskütétellel, esküokmány kiadással, esküokmány őrzéssel kapcsolatos, valamint a 41. § (2)–(6), (8) és (9) bekezdése szerinti szolgálati naplóval, szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel kapcsolatos feladatokat a NÉBIH látja el.
(11) A NÉBIH állományában álló ugyanazon személy egyidejűleg állami halászati őri és halgazdálkodási hatósági feladatokat is elláthat.”

42. § (1) A halgazdálkodásra jogosult a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott halgazdálkodási vízterület őrzését társadalmi halőr megbízásával is végezheti.

19. § A Vhr. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halgazdálkodásra jogosult a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti halászati őrzését társadalmi halőr megbízásával is végezheti.”

(2) Minden 10 hektárnál nagyobb, de 50 hektárnál kisebb nyilvántartott vízfelületű halgazdálkodási vízterületen egybefüggő vízfelületű nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a jogosult köteles legalább 5 fő társadalmi halőr megbízásával vagy 1 fő halászati őr foglalkoztatásával vagy megbízásával eleget tenni a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeinek.
(3) Ha az ugyanazon jogosult által hasznosított halgazdálkodási vízterület mérete halgazdálkodásra jogosult által hasznosított, nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek együttes mérete az 50 hektárt meghaladja,
a halgazdálkodásra jogosult az alábbiak szerint köteles halászati őr alkalmazására:
a) 50–100 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 2 fő,
b) 100–2000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 4 fő,
c) 2000–4000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 6 fő,
d) 4000–6000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 8 fő,
e) minden 6000 hektár feletti halgazdálkodási vízterületen legalább 10 fő.
(4) A (3) bekezdés szerinti halászati őr létszám társadalmi halőrrel nem helyettesíthető, de halászati őr több jogosult általi közös foglalkoztatására illetve megbízásával a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság engedélyével lehetséges.
43. § A Hhvtv.-ben és e rendeletben szereplő nyomtatványok és érvényesítő bélyegek beszerzéséről a NÉBIH gondoskodik.
44. § Az állami halászjegy díját, továbbá az állami horgászjegy díjának a Hhvtv.-ben meghatározott mértékű részesedéssel csökkentett összegét a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságnak halgazdálkodási hatóságnak, illetve az általa forgalmazásra feljogosított szervezetnek – negyedéves elszámolás alapján – kell átutalnia az „Állami halgazdálkodási feladatok előirányzat-felhasználási keretszámlára”, amelynek számlaszáma: 10032000-01220191-51600000.

18. Halak és haltermékek kereskedelme

58. §
(1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származó hal vagy haltermék hal, haltermék, vagy más hasznos víziállat kereskedelmi forgalomba csak fogási tanúsítvánnyal kerülhet. A fogási tanúsítvány haltétel jelölési dokumentációnak minősül.
(2) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről kereskedelmi forgalomba kerülő hal vagy haltermék hal, haltermék, vagy más hasznos víziállat fogási tanúsítványán a forgalmazás minden szakaszában fel kell tüntetni a fogási vízterület nevét.
(3) A halgazdálkodási hatóság a fogási tanúsítvány eredeti példányát a forgalmazás minden szakaszában ellenőrizheti.
(4) A halgazdálkodási hatóság az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket elkobozza és az állategészségügyi hatóság közreműködésével megsemmisítteti.
(5) E § alkalmazásában nem minősül hal vagy haltermék hal, haltermék, vagy más hasznos víziállat kereskedelmi forgalomba hozatalának a falusi szálláshely vagy vendégasztal szolgáltatást nyújtó által jogszerűen kifogott hal étkezési szolgáltatásként történő értékesítése.
59. § Valamennyi halnak és halterméknek a forgalmazás során meg kell felelnie a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat‒egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak, valamint az Európai Unió közvetlenül is alkalmazandó jogi aktusában meghatározott fogyasztói tájékoztatási követelményeknek.

15. §  A Hhvtv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
59. § (1) Valamennyi halnak és halterméknek a forgalmazás során meg kell felelnie a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a  víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak, valamint az Európai Unió közvetlenül is alkalmazandó jogi aktusában meghatározott fogyasztói tájékoztatási követelményeknek.
(2) A forgalmazás során az eltérő beszerzésből származó valamennyi hal és haltermék csak elkülönítetten tárolható.”

IV. FEJEZET
A HALGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLAMI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

19. A halgazdálkodási igazgatás, a halgazdálkodásért felelős miniszter feladat- és hatásköre

60. §
(1) A miniszter a halgazdálkodással összefüggő irányítási, szervezési, valamint szabályozási feladatkörében
a) kidolgozza a halgazdálkodás hosszú távú fejlesztési irányelveit, és gondoskodik ezek megvalósításáról;
b) kidolgozza a halgazdálkodás külön jogszabály szerinti támogatási rendszerét, és gondoskodik a támogatás forrásainak felhasználásáról.
(2) A miniszter a halgazdálkodási igazgatással összefüggő szervezési feladatkörében
a) gondoskodik az Adattár fenntartásáról és működtetéséről;
b) ellátja az állami támogatásokkal kapcsolatos külön jogszabályban előírt feladatokat.

16. §  A Hhvtv. a következő 60/A. §-sal egészül ki:
60/A. § A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és a  Balatoni Halászati Zrt. tekintetében az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a miniszter gyakorolja.”

61. §
(1) A halgazdálkodási szabályok és a halgazdálkodással összefüggő állami feladatok végrehajtását a halgazdálkodási hatóság végzi.
(2) A halgazdálkodási hatóság hatósági feladatainak ellátása során
a) külön térítés fizetése nélkül a halgazdálkodási vízterületre és az azzal érintett ingatlanra bejárhat bármely ingatlanra beléphet;
b) a kerítéssel elzárt magánterületre is beléphet, az ingatlanon, illetve a vízparton szemlét, vizsgálatot tarthat;
c) a halgazdálkodásra jogosulttól, a halásztól, a horgásztól a halgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben felvilágosítást, adatot, igazolást kérhet;
d) a halgazdálkodásra jogosultnak a halgazdálkodási joggal kapcsolatos iratait, dokumentumait,
– az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – megismerheti és azokról másolatot, illetve kivonatot készíthet, valamint a nyilvántartásaiba betekinthet;
e) a halgazdálkodási vízterületen a halászat a halgazdálkodás állapotáról megfigyelést végez;
f) a halállományt veszélyeztető tevékenység abbahagyását, illetve a tevékenységtől való tartózkodást rendelhet el;
g) halpusztulás esetén a haltetem elszállítását ellenőrizheti;
h) jogosulatlan vagy nem megengedett módon való halászat, horgászat esetén a kifogott halat, valamint a kifogáshoz használt eszközt – elismervény ellenében – visszatarthatja;
i) jogosulatlanul kifogott hal azonnali visszaengedését elrendelheti;
j) a halgazdálkodási jog hasznosításával összefüggő jogszabálysértés észlelése esetén eljár, illetőleg az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményez;
k) engedélyezi halfajnak a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott egyede vagy ennek
továbbtenyésztéséből származó utódja telepítését;
l) a halgazdálkodással összefüggő berendezéseket, eszközöket ellenőrizheti;
m) eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíthet;
n) jogszabálysértés alapos gyanúja esetén jogosult a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt, számviteli bizonylatokat ellenőrizni.

17. §  A Hhvtv. 61. § (2) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A halgazdálkodási hatóság hatósági feladatainak ellátása során]
„n) azonnali eljárási cselekmény érdekében a helyszíni szemlét a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja;”

205. §
A Hhvtv. 61. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
[A halgazdálkodási hatóság hatósági feladatainak ellátása során]
„o) vízszennyezést, illetve halpusztulást követő állapotok megállapítása céljából állományfelmérő hatósági mintavételt végezhet.”

(3) A halgazdálkodási hatóságnál kérelemre indult eljárásban az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.
62. § A miniszter munkáját – az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó – halgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó testület segíti, amely a halgazdálkodási jog gyakorlásával összefüggő egyéni és közérdek közötti összhang megteremtését szolgálja. A miniszter felkérése alapján a halgazdálkodási kérdésekkel foglakozó testület véleményt nyilvánít halgazdálkodási szakmai kérdésekben, valamint az azokra vonatkozó jogalkotási elképzelésekről.

18. §  A Hhvtv. a 62. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
19/A. Egyes eljárási rendelkezések
62/A. § Halgazdálkodási hatósági ügyben
a) a kérelem kizárólag írásban terjeszthető elő,
b) legfeljebb két ízben van helye hiánypótlásra felhívásnak.
62/B. § (1) A halgazdálkodási hatóság felfüggeszti az eljárását, ha a halgazdálkodási hatósági ügy előkérdését más szerv büntetőeljárásban folytatott eljárása képezi.
(2) A halgazdálkodási hatóság a  határozatát hivatalból a  jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével is módosíthatja vagy visszavonhatja illetve szakhatóságként a  döntést hozó hatóságnál kezdeményezheti a közreműködésével kiadott határozat módosítását vagy visszavonását abban az  esetben, ha az  őshonos halállomány fennmaradását és természetes módon történő megújulását, gyarapodását, a  hal és élőhelyének védelmét akadályozó szempontok azt szükségessé teszik.
(3) Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást elrendelő hatóság.”

20. A halgazdálkodással összefüggő állami bevételek felhasználása

63. §
(1) A halgazdálkodás fejlesztésére felhasználható bevételek:
a) az állami halász- és horgászjegy díja,
b) a halgazdálkodási haszonbérleti díj a halgazdálkodási haszonbérleti, valamint vagyonkezelési díj,
c) a turista állami horgászjegy díja,
d) a fogási tanúsítvány és a fogási napló díja.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott bevételeket a miniszter a következőkre fordítja:
a) a halgazdálkodásra jogosultak e törvényben meghatározott feladatainak támogatása,
b) halpusztulás esetén őshonos fajok, fajták visszatelepítésének támogatása,
c) őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása,
d) védett vagy veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok szaporítása, visszatelepítése,
e) természetes ívóhelyek, vermelőhelyek megőrzése, rekonstrukciója,
f ) új ívó- és vermelőhelyek kialakítása,
g) természetes partszakaszok megőrzése, helyreállítása,
h) halgazdálkodási kíméleti területek kialakítása, illetve
i) halászati őrzés támogatása, fejlesztése.

2015. évi LXXII. törvény
Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról
15. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

60. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 20. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

20. A halgazdálkodásból származó bevételek

63. § (1) A halgazdálkodásból származó bevétel

a) az állami halász- és horgászjegy díja,

b) a halgazdálkodási haszonbérleti, valamint vagyonkezelési díj,

c) a turista állami horgászjegy díja,

d) a fogási tanúsítvány és a fogási napló díja.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti bevétel központosított bevétel.

(3) A központi költségvetésről szóló törvényben, az állami halgazdálkodási feladatok támogatására évente meghatározott forrást a miniszter a következőkre fordítja:

a) halpusztulás esetén őshonos fajok, fajták visszatelepítésének támogatása,

b) őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása,

c) védett vagy veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok halfajok, más hasznos víziállatok szaporítása, visszatelepítése,

d) természetes ívóhelyek, vermelőhelyek megőrzése, rekonstrukciója,

e) új ívó- és vermelőhelyek kialakítása,

f) természetes partszakaszok megőrzése, helyreállítása,

g) halgazdálkodási kíméleti területek kialakítása, illetve

h) halászati őrzés támogatása, fejlesztése,

i) a hal gazdálkodás hatósági, igazgatási, ellenőrzési és állami halőrzési feladatainak támogatása,

j) halgazdálkodási tárgyú tankönyv-, szakkönyv- és folyóirat-kiadás támogatása,

k) gyermek- és ifjúsági horgászok továbbképzése, iskolai horgászati szakkörök és táborok szervezése, iskolai horgászati képzési segédanyagok készítése,

l) horgászturizmus fejlesztése,

m) horgászat megismertetése, népszerűsítése érdekében tartandó rendezvények, illetve horgászversenyek és a versenysport támogatása,

n) magyar halászati hagyományok és kultúra megismertetése, népszerűsítése érdekében tartandó rendezvények támogatása,

o) halételek és halfogyasztás népszerűsítése, az ezek érdekében tartott rendezvények és a tudatformálás támogatása,

p) a 62. § szerinti testület működésének támogatása,

q) a halgazdálkodás és a horgászat miniszter által alapított kitüntetései adományozásának támogatása,

r) nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a horgászati célú halgazdálkodási szaktanácsadás igénybevételének támogatása.

19. §  (1)  A Hhvtv. 63. § (3) bekezdése a következő s)–x) ponttal egészül ki:
[A központi költségvetésről szóló törvényben, az állami halgazdálkodási feladatok támogatására évente meghatározott forrást a miniszter a következőkre fordítja:]
„s) a  halfogyasztást ösztönző nemzeti program kialakítása, halra, haltermékre, halkereskedelemre vagy halból készült ételekre vonatkozó nemzeti minőségrendszerek, illetve védjegyek támogatása,
t) halat, horgászatot, valamint halászatot bemutató muzeális gyűjtemények, illetve bemutató intézmények, épületek, létesítmények létrehozásának támogatása,
u) halat, horgászatot, valamint halászatot ábrázoló művészeti alkotások létrehozásának támogatása,
v) halgazdálkodási és halvédelmi kutatások támogatása,
w) a halgazdálkodási szakpolitikát meghatározó nemzetközi szervezetekben Magyarország tagságának támogatása,
x) nyilvántartott halgazdálkodási vízterület tulajdonjogának kiemelt halgazdálkodási vagy halvédelmi érdekből, adásvételi szerződéssel állami tulajdonba történő átruházása.”

(4) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti bevétel a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szervének bevétele, amelyet a következőkre fordít:

a) az e törvény szerinti halgazdálkodási nyilvántartások karbantartása, fejlesztése,

b) országos halgazdálkodási ellenőrzések szervezése, végrehajtásának koordinációja,

(2) A Hhvtv. 63. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti bevétel a  halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szervének bevétele, amelyet a következőkre fordít:]
„b) az állami halőri szolgálat működtetése.”

c) halgazdálkodási felügyelők továbbképzése, illetve

d) halpusztulások megelőzése, halpusztulások okainak felderítése és a halpusztulások okozta károk elhárítása.”

206. §
(1) A Hhvtv. 63. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott bevételeket a miniszter a következőkre fordítja:]
„j) a halgazdálkodás hatósági, igazgatási, ellenőrzési és állami halőrzési feladatainak támogatása,”

18. § A Hhvtv. 63. § (2) bekezdése a következő k)-s) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott bevételeket a miniszter a következőkre fordítja:]

„k) halgazdálkodási tárgyú tankönyv-, szakkönyv- és folyóirat-kiadás támogatása,

l) gyermek- és ifjúsági horgászok továbbképzése, iskolai horgászati szakkörök és táborok szervezése, iskolai horgászati képzési segédanyagok készítése,
m) horgászturizmus fejlesztése,
n) horgászat megismertetése, népszerűsítése érdekében tartandó rendezvények, illetve horgászversenyek és a versenysport támogatása,
o) magyar halászati hagyományok és kultúra megismertetése, népszerűsítése érdekében tartandó rendezvények támogatása,
p) halételek és halfogyasztás népszerűsítése, az ezek érdekében tartott rendezvények és a tudatformálás támogatása,
q) a 62. § szerinti testület működésének támogatása,
r) a halgazdálkodás és a horgászat miniszter által alapított kitüntetései adományozásának támogatása,
s) nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a horgászati célú halgazdálkodási szaktanácsadás igénybevételének támogatása.”

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján befolyt bevételt a halgazdálkodási hatóság negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig átutalja a miniszter által megjelölt számlára.

19. §  (1)  A Hhvtv. 63. § (3) bekezdése a következő s)–x) ponttal egészül ki:
[A központi költségvetésről szóló törvényben, az állami halgazdálkodási feladatok támogatására évente meghatározott forrást a miniszter a következőkre fordítja:]
„s) a halfogyasztást ösztönző nemzeti program kialakítása, halra, haltermékre, halkereskedelemre vagy halból készült ételekre vonatkozó nemzeti minőségrendszerek, illetve védjegyek támogatása,
t) halat, horgászatot, valamint halászatot bemutató muzeális gyűjtemények, illetve bemutató intézmények, épületek, létesítmények létrehozásának támogatása,
u) halat, horgászatot, valamint halászatot ábrázoló művészeti alkotások létrehozásának támogatása,
v) halgazdálkodási és halvédelmi kutatások támogatása,
w) a halgazdálkodási szakpolitikát meghatározó nemzetközi szervezetekben Magyarország tagságának támogatása,
x) nyilvántartott halgazdálkodási vízterület tulajdonjogának kiemelt halgazdálkodási vagy halvédelmi érdekből, adásvételi szerződéssel állami tulajdonba történő átruházása.”

(4) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában szereplő díjbevétel a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szervének bevételét képezi, amelyet a következőkre fordít:
a) az e törvény szerinti halgazdálkodási nyilvántartások karbantartása, fejlesztése,
b) országos halgazdálkodási ellenőrzések szervezése, végrehajtásának koordinációja,
c) halgazdálkodási felügyelők továbbképzése, illetve
d) halpusztulások okainak halpusztulások megelőzése, halpusztulások okainak felderítése.

(2) A Hhvtv. 63. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés c) és d) pontjában szereplő díjbevétel a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szervének bevételét képezi, amelyet a következőkre fordít:]
„d) halpusztulások okainak felderítése és a halpusztulások okozta károk elhárítása.”

20. § A Hhvtv. 20. alcíme a következő 63/A. §-sal egészül ki:
63/A. § A halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve a  63.  § (1)  bekezdés c) és d)  pontja szerinti díjbevételeiről és annak a 63. § (4) bekezdésében meghatározott felhasználásáról a tárgyévet követő év június 30-ig a miniszter részére részletes szakmai és költségvetési beszámolót készít.”

21. A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények

64. §
(1) A halgazdálkodási hatóság e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet vagy természetes személyt (a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy).
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a cselekménynek a halgazdálkodási hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.
65. § A halgazdálkodási hatóság az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:
a) tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti;
b) vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti,
visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását;
c) vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen
megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából;
d) az újbóli engedélyezést vagy nyilvántartásba vételt oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti;
e) haltermék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja;
f) elrendelheti a halállomány, haltermék lefoglalását lefoglalását, zár alá vételét, forgalomból való kivonását, visszahívását, ártalmatlanítását, megsemmisítését;
g) megtilthatja gépek, eszközök használatát;
h) halfogásra alkalmas eszközt lefoglalhat lefoglalhat, zár alá vehet, elkobozhat, elrendelheti a tulajdonos költségére történő megsemmisítését.

21. §  A Hhvtv. a következő 65/A. §-sal egészül ki:
65/A.  § A halgazdálkodási hatósági eljárás keretében elkobzott, ideiglenesen visszatartott vagy tulajdonosa által hátrahagyott horgászkészséget, halászeszközt, egyéb eszközt – ha az  erről szóló döntés jogerőre emelkedésének vagy a hátrahagyott eszköz elkobzásának, ideiglenes visszatartásának vagy megtalálásának időpontjától számított hat hónapon belül nem jelentkezik érte tulajdonosa – a halgazdálkodási hatóság jogosult megsemmisíttetni vagy a tulajdonos nevében és helyett rendelkezni vele.”

66. §
(1) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodásra jogosulttal szemben, ha
a) a halgazdálkodási terv szerinti kötelezettségének a halgazdálkodási hatóság figyelmeztetése ellenére nem tesz eleget;
b) a halgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér;
c) a halgazdálkodási hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat telepít, amelyet jogszabály tilt vagy a halgazdálkodási terv nem tartalmaz, ha egyidejűleg az 52. § (3) bekezdésben foglalt valamely intézkedésre is sor került;
d) megsérti a hal és élőhelyének védelmére vonatkozó, e törvényben foglalt előírásokat;
e) nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget;
f ) állami horgászjeggyel, turista állami horgászjeggyel, állami halászjeggyel nem rendelkező személy számára területi jegyet ad;
g) megszegi a halászati őrök alkalmazásával és bejelentésével kapcsolatos előírásokat.

22. §  A Hhvtv. 66. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodásra jogosulttal szemben, ha]
„h) a 10. § (3) bekezdés szerint előírt kötelezettségének teljesítését a határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül nem kezdi meg.”

(2) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosára, használójára, ha a halgazdálkodási szolgalmi jog gyakorlását jelentős mértékben akadályozza.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában jelentős mértékűnek minősül az akadályozás, ha az
a) a halászati őrzéssel,
b) a haltelepítéssel, vagy
c) a halállomány védelmével
kapcsolatos feladatok ellátását akadályozza.
(4) A halgazdálkodási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint.

67. §
(1) A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki
a) a jogosulatlanul horgászó;
b) a jogosulatlanul halászó;
d) a törvény által nem megengedett módon, eszközzel vagy tilalmi időben horgászó vagy halászó;
e) a természetvédelmi oltalom alatt álló hal és más hasznos víziállat kifogását (gyűjtését) megvalósító;
f ) a halgazdálkodási kíméleti területen a tilalom feloldásáig a hal szaporodását és fejlődését zavaró halászati, horgászati vagy egyéb tevékenységet – ideértve gépi meghajtású vízi jármű használatát –, vadászatot, fürdőzést végző;
g) a halfogásra jogosító okmányok nélkül vagy a törvényben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó;
h) a halászati engedély, állami horgászjegy, állami halászjegy igénylése során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilatkozatot valótlan tartalommal megtevő;
i) az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket forgalmazó;
j) a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezetet, táplálékanyagot
halgazdálkodási vízterületre kijuttató;
k) méret- vagy mennyiségi korlátozással vagy tilalmi idővel védett hal vagy más hasznos víziállat jogosulatlan kifogását megvalósító személlyel szemben.

207. §
A Hhvtv. 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki
a) a jogosulatlanul horgászó;
b) a jogosulatlanul halászó;
c) a fogási napló vezetését elmulasztó;
d) a törvény által nem megengedett módon, eszközzel vagy tilalmi időben horgászó vagy halászó;
e) a természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nem fogható hal és más hasznos víziállat kifogását (gyűjtését) megvalósító;

19. § (1) A Hhvtv. 67. § (1) bekezdés e) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki)

„e) a nem fogható hal és más hasznos víziállat kifogását (gyűjtését) megvalósító;”

(személlyel szemben.)

f ) a halgazdálkodási kíméleti területen a tilalom feloldásáig a hal szaporodását és fejlődését zavaró halászati, horgászati vagy egyéb tevékenységet – ideértve gépi meghajtású vízi jármű használatát –, vadászatot, fürdőzést végző;

23. §  (1)  A Hhvtv. 67. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki]
„f) a  halgazdálkodási kíméleti területen a  tilalom feloldásáig halászati, horgászati vagy egyéb tevékenységet – ideértve gépi meghajtású vízi jármű használatát –, vadászatot, fürdőzést végző;”
[személlyel szemben.]

g) a halfogásra jogosító okmányok nélkül halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó és a 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti pótlást elmulasztó;
h) a törvényben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó;
i) a halászati engedély, állami horgászjegy, állami halászjegy igénylése során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilatkozatot valótlan tartalommal megtevő;
j) az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket forgalmazó;
k) a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezetet, táplálékanyagot, szennyezőanyagot halgazdálkodási vízterületre kijuttató;
l) méret- vagy mennyiségi korlátozással, vagy tilalmi idővel védett hal vagy más hasznos víziállat jogosulatlan kifogását megvalósító
személlyel szemben.”

(2) A Hhvtv. 67. § (1) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:

(A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki)

„m) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen őshonos hal kifogását megvalósító;

n) a halfogásra alkalmas horgászkészséget annak halfogási célú használata során folyamatos felügyelet nélkül hagyó”

(személlyel szemben.)

(2) A  Hhvtv. 67. § (1)  bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és az (1) bekezdés a következő o)–q) ponttal egészül ki:
[A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki]
„n) a halfogásra alkalmas horgászkészséget vagy aktív halászeszközt annak halfogási célú használata során folyamatos felügyelet nélkül hagyó,
o) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltnál nagyobb testhosszúságú, jogszerűen kifogott halat a vízpartról nem leölve elszállító,
p) a kifogott halat korábban kifogottal kicserélő,
q) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt meghatározás szerint kívülről akasztott halat megtartó”
[személlyel szemben.]

(2) Ha a jogsértés súlya azt indokolja, a halgazdálkodási hatóság a vízilétesítmény üzemeltetőjére halvédelmi bírságot szab ki, ha a vízilétesítmény üzemeltetője a 19. § (1) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak ismétlődő jelleggel nem tesz eleget és emiatt jelentős halpusztulás következik be.
(3) A halvédelmi bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.

(3) A Hhvtv. 67. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki az igazolatlan eredetű, nem nyomon követhető halat, halterméket vagy más hasznos víziállatot forgalmazó természetes vagy jogi személlyel szemben.
(5) A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki a 38. § (2) bekezdése alapján kiadott halászati engedély
38. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezését megsértő természetes személlyel vagy jogi személlyel szemben.”

68. §
(1) A halgazdálkodási bírság, halvédelmi bírság mértékét az eset összes körülményére – így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre – tekintettel kell meghatározni.

20. § A Hhvtv. 68. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti mérlegelés körében a halgazdálkodási bírság kiszabása során
a) a jogsértő tevékenységgel veszélyeztetett vagy károsított őshonos halállomány becsült halgazdálkodási értékét,
b) a halgazdálkodási tervtől eltérő mennyiségben telepített vagy hasznosított őshonos halak halgazdálkodási értékét,
c) a halgazdálkodási hatóság engedélye nélkül telepített őshonos halak halgazdálkodási értékét,
d) a jogsértő cselekménynek a hal és más hasznos víziállat élőhelyére gyakorolt kedvezőtlen hatásának mértékét,
e) a halgazdálkodási bírság kiszabására irányuló eljárás során a jogsértőnek a tényállás feltárása érdekében tanúsított együttműködő magatartását,
f) a jogsértővel szemben korábban kiszabott halgazdálkodási bírság mértékét és a bírságolás gyakoriságát,
g) a jogsértéssel érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület típusát, nagyságát, illetve különleges rendeltetésű jellegét, valamint a jogsértéssel érintett halgazdálkodási kíméleti területeit,
h) a halgazdálkodásra jogosult által alkalmazott halászati őrök számát veszi figyelembe.

(1b) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti mérlegelés körében a halvédelmi bírság kiszabásakor
a) a jogellenes cselekményhez használt eszközök típusát, mennyiségét, a cselekmény módszerét,
b) a kifogott hal mennyiségét, halgazdálkodási értékét és jelentőségét,
c) a jogsértő cselekménynek a hal és más hasznos víziállat élőhelyére gyakorolt kedvezőtlen hatásának mértékét,
d) a cselekmény halállományt veszélyeztető mértékét,
e) a halvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás során a jogsértő személynek a tényállás feltárása érdekében tanúsított együttműködő magatartását,
f) a jogsértő személlyel szemben korábban kiszabott halvédelmi bírság mértékét és a bírságolás gyakoriságát,
g) a jogsértő személy életkorát, illetve esetleges fogyatékosságát,
h) a jogsértéssel érintett halgazdálkodási vízterület nyilvántartott vagy nem nyilvántartott jellegét veszi figyelembe.”

(2) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege legalább a korábban kiszabott bírság másfélszerese, legfeljebb az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértéke.

24. §  A Hhvtv. 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Három éven belüli ismételt halgazdálkodási, halvédelmi jogsértés elkövetése esetén a bírság összege legalább a korábban kiszabott bírság másfélszerese, de legfeljebb az e törvényben foglalt kiszabható bírság legmagasabb mértéke.”

(3) A bírság tételes mértékét és kiszabásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.
69. §
(1) A bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől véglegessé válásától számított tizenötödik napig meg kell fizetni.
(2) Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért törvény alapján felel.
(3) A bírság kiszabásáról rendelkező határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása rendelhető el.

25. §  A Hhvtv. a következő 69/A. §-sal egészül ki:
69/A. § A halgazdálkodási hatóság a  halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság kiszabása során megismert személyes adatokat a halgazdálkodási bírság esetén 15 évig, a halvédelmi bírság esetén 5 évig kezeli.”

70. § Amennyiben a jogsértő állapot megszüntetése érdekében a törvény szerint alkalmazható legalacsonyabb összegű bírság kiszabása is szükségtelen, bírságolás helyett a halgazdálkodási hatóság határozatában figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt.

21. § A Hhvtv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. § (1) Ha a jogsértő állapot megszüntetése, vagy a további jogsértések megelőzése érdekében az e törvény szerint alkalmazható legalacsonyabb összegű bírság kiszabása is szükségtelen, a halgazdálkodási hatóság bírság kiszabása helyett figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt.

(2) A halgazdálkodási hatóság figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont személyt, ha

a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogásra jogosító okmányok nélkül horgászott, vagy rekreációs célból halászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat vagy halászat időpontjában érvényes állami horgászjegyét, turista állami horgászjegyét vagy állami halászjegyét, valamint fogási naplóját és területi jegyét, továbbá a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, és amennyiben az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő, de nem rögzített halat nem tartotta meg,

b) halfogásra jogosító okmányok nélkül kereskedelmi vagy ökológiai célból halászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a halászat időpontjában érvényes halászati engedélyét, fogási naplóját, valamint a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, és amennyiben az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő, de nem rögzített halat nem tartotta meg,

26. §  A Hhvtv. 70. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A halgazdálkodási hatóság figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont személyt, ha]
„b) halfogásra jogosító okmányok nélkül bemutatási vagy ökológiai célból halászott vagy más hasznos víziállatot forgalmazási célból gyűjtött, de a  halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a halászat vagy a gyűjtés időpontjában érvényes halászati engedélyét, fogási naplóját, valamint a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, és amennyiben az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő, de nem rögzített halat, illetve a más hasznos víziállatot nem tartotta meg,”

c) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogásra jogosító okmányok nélkül horgászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat időpontjában érvényes állami horgászjegyét és fogási naplóját, valamint a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, amennyiben az ellenőrzés időpontjáig az előírás ellenére a fogási naplóban nem rögzített halat nem tartotta meg, vagy

d) a horgászat megkezdésének a fogási napló naptárában való megjelölését első alkalommal mulasztja el.”

45. § A halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság összegét a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság határozatához mellékelt készpénz-átutalási megbízáson kell megfizetni a határozatban feltüntetett számú számlára. A kiadott készpénz-átutalási megbízáson a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság feltünteti a fizetendő bírság jogcímét és összegét, valamint a határozat számát.

21/A. A fellebbezés kizárása

70/A. § A halgazdálkodási hatóság elsőfokú hatósági döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.

31. § (1) Hatályát veszti a Hhvtv. 21/A. alcíme.

V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Felhatalmazó rendelkezések

71. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben
1. jelölje ki a halgazdálkodási hatóságot, határozza meg jogállását, részletes feladatkörét és az eljárására vonatkozó szabályokat;
2. határozza meg az e törvény hatálya alá tartozó bírságok kiszámításának módját és a bírság mértékét;

22. § A Hhvtv. 71. § 2. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)

„2. határozza meg az e törvény hatálya alá tartozó halgazdálkodási és halvédelmi bírság kiszámításának módját és a bírságok mértékét, valamint az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás időtartamát;”

3. jelölje ki a horgászvizsga és halászvizsga lefolytatására jogosult hatóságot, szervezeteket.

210. §
Hatályát veszíti a Hhvtv. 71. § 3. pontja.

27. §  A Hhvtv. 71. §-a a következő 3–5. ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben]
„3. határozza meg az egyenáramú elektromos eszközzel végzett, tudományos kutatási, valamint az egyéb célú halfogási engedély kiadásának részletes szabályait;
4. határozza meg a halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánításának szempontjait és kijelölésére irányuló eljárás részletes szakmai és eljárási szabályait;
5. határozza meg a halgazdálkodási kíméleti terület kijelölésére irányuló eljárás részletes szakmai és eljárási szabályait.”

72. §
(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg
1. az engedélyezett halász és horgász eszközöket és módokat;
2. a halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, a turista állami horgászjegy mintáját, tartalmával és kiadásával összefüggő részletes feltételeket, valamint a halászati engedélyt, az állami halászjegyet, állami horgászjegyet igénylő nyilatkozatának részletes szabályait;
3. az állami halászvizsga és állami horgászvizsga követelményeit és szabályait; az állami horgászvizsga és az állami halászvizsga vizsgadíjának mértékét és megfizetésének módját, az állami horgászvizsga és az állami halászvizsga letétele alóli mentesítés feltételeit, valamint a halászati engedély kiváltásához szükséges vizsga és képzettség követelményeit;

208. §
(1) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg]
„3. az állami halász- és horgászvizsgára vonatkozó részletes előírásokat, a vizsgáztatásban való közreműködés szabályait, az állami horgászvizsga és az állami halászvizsga vizsgadíjának mértékét és megfizetésének módját, az állami horgászvizsga és az állami halászvizsga letétele alóli mentesítés feltételeit, valamint a halászati engedély kiváltásához szükséges vizsga és képzettség követelményeit;”

4. a halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettséggel rendelkező személy foglalkoztatására vonatkozó előírásokat és a halászati tevékenységekhez kapcsolódó képzettségi előfeltételekre vonatkozó szabályokat;
5. a halgazdálkodási jog haszonbérletére kiírt pályázatok részletes feltételeit és értékelési pontrendszerét; a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő által követelhető haltelepítési költségeket;
6. az Adattárból való adatszolgáltatás rendjét;

(2) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg]
„6. az Adattár működtetésének, továbbá az Adattárból való adatszolgáltatás rendjének részletes szabályait, továbbá az Adattár működtetéséért felelős szervet;”

7. a halászati tilalmak és korlátozások 17. pont szerinti szabályozással nem érintett körét, valamint a tilalmak alóli felmentés szabályait;
8. a veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok országos fajmegőrzési tervét;
9. a vízélettani laboratórium halgazdálkodási vízterületek minősítésére, vízszennyezéssel, halpusztulással kapcsolatos halélettani vizsgálatára vonatkozó eljárással összefüggő szabályokat;
10. az állami halászjegy, az állami horgászjegy és a turista állami horgászjegy, valamint a fogási napló és a fogási tanúsítvány díját;

(3) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg]
„10. az állami halászjegy, az állami horgászjegy és a turista állami horgászjegy, valamint a fogási napló papíralapú és az elektronikus fogási napló és a fogási tanúsítvány díját, megfizetésének és kezelésének részletes szabályait;”

11. az egyenáramú elektromos eszközzel végzett, tudományos kutatási, valamint az egyéb célú halfogási engedély kiadásának részletes szabályait;
12. az idegen és nem honos halfajok telepítésének és haltermelésben történő felhasználásának szabályait; a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott hal haltermelő létesítménybe telepítésének feltételeit és módját, valamint a Pannon biogeográfiai régióból származó hal halgazdálkodási vízterületre történő telepítésének feltételeit és módját;
13. a halgazdálkodási hatóság által vezetett nyilvántartások tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat;
14. a halgazdálkodási bírság, a halvédelmi bírság megfizetésére vonatkozó szabályokat;
15. a halak és más hasznos víziállatok gyógykezelésére alkalmazható készítmények, valamint etetésére
alkalmazható takarmány, etetőanyag felhasználására vonatkozó szabályokat;
16. a halak és más hasznos víziállatok csoportosítását, különösen a közösségi jelentőségű, természetvédelmi és gazdasági kategóriáit; a veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok jegyzékét; valamint az idegenhonos, tájidegen, invazív halfajok megnevezését; a hal és más hasznos víziállat halgazdálkodási értékét;
17. a nem halászható, horgászható halfajok és víziállatok körét, a tilalmi időket, valamint a tilalmak alóli felmentés szabályait;
18. halfajonként a kifogható mérettartományt, a korlátozások alóli mentesítés szabályait, valamint a halfajonként naponta és évente kifogható mennyiségeket, az ez alóli mentesség szabályait;
19. a halászati őrök és társadalmi halőrök nyilvántartására, vizsgakövetelményére, továbbképzésére,
működésére, esküjének szövegére, valamint a halászati őr szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat;
20. a haltermelési létesítmények típusait és a telepíthető halfajokat;
21. a halgazdálkodásra jogosult által kötelezően végzendő halgazdálkodási tevékenységek körét;
22. a területi jegy részletes tartalmi követelményeit; valamint a fogási tanúsítvány nyomtatványtömb részletes formai és tartalmi követelményeit;
23. a horgászat és a rekreációs célú halászat országos rendjét;
24. a halgazdálkodásra jogosult által a halgazdálkodási hatóságnak évente kötelezően benyújtandó, fogásokról készített jelentés formai és tartalmi követelményeit;
25. a veszélyeztetett halállományok mentésének részletes szabályait, az állománymentést végző szervezet kijelölését, és a felmerült költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseket;
26. a halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos értelmi fogyatékos, vak vagy gyengénlátó személy horgászatára vonatkozó szabályokat;
27. a többéves halgazdálkodási kezelési tervek tartalmi elemeit;
28. a halgazdálkodásra jogosult által évente kötelezően elkészítendő fogási jelentés tartalmi elemeit;
29. a halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén folytatott haltermelés feltételeit, továbbá az engedélyezésére vonatkozó szabályokat;
30. a fogási napló papíralapú és az elektronikus fogási napló tartalmi elemeit, leadási határidejét, feldolgozásának, összesítésének és adatszolgáltatásának módját;
31. a halgazdálkodási hatóság által elvégeztetett halállománymentésre vonatkozó szabályokat;
32. a halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánításának szempontjait; és

23. § (1) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdés 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„32. a halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánításának szempontjait és kijelölésére irányuló eljárás részletes szakmai és eljárási szabályait;”

33. az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján a halgazdálkodási jog haszonbérletéért fizetendő haszonbérleti díj mértékét, valamint a haszonbérleti díj megfizetése alóli felmentés és a haszonbérleti díjkedvezmény szabályait.

(2) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdés 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„33. az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján a halgazdálkodási jog haszonbérletéért fizetendő haszonbérleti díj, a vagyonkezelésbe adható halgazdálkodási jog esetében a vagyonkezelési díj mértékét, valamint e díjak megfizetése alóli felmentés és az e díjakra vonatkozó díjkedvezmény szabályait;”

(3) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdése a következő 34., 35. és 36. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„34. a halgazdálkodási kíméleti terület kijelölésére irányuló eljárás részletes szakmai és eljárási szabályait;

35. az országhatárral metszett halgazdálkodási vízterületre a horgászat és a halászat rendjét; és

36. a Balaton vízgyűjtőjén lévő és a Balatonnal lefolyási viszonyban álló haltermelési létesítményeket, valamint ezeken a haltermelési létesítményeken az idegenhonos halfajok telepítésére és felhasználására vonatkozó különös szabályokat.”

4. §
A Hhvtv. 72. § (1) bekezdése a következő 37. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„37. az államot megillető halgazdálkodási jog kijelöléssel történő átengedésének, valamint alhaszonbérbe adásának részletes feltételeit.”

28. §  A Hhvtv. 72. § (1) bekezdése a következő 38–44. ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg]
„38. az  államot megillető halgazdálkodási jog haszonbérleti jogviszonyának időtartama alatti, a tulajdonosi ellenőrzésre, valamint haszonbérlői adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó részletes szabályokat;
39. az akvakultúrás termeléshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségekre, továbbá az  adatok gyűjtésére vonatkozó részletes szabályokat;
40. a  halgazdálkodási vízterületről kifogott halak és más hasznos víziállatok haltermelési létesítménybe történő telepítésének részletes feltételeit;
41. az  egyenáramú elektromos eszköz minősítési-üzembehelyezési vizsgáztatását és elektromos érintésvédelmi felülvizsgálatát elvégezni jogosult szervezeteket;
42. az idegenhonos halak és más hasznos víziállatok szállításának szabályait;
43. az állami halőri szolgálat szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat;
44. az idegenhonos inváziós halfajok visszaszorítására alkalmas program feltételeit.”

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy
1. a határrendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg az országhatár mentén lévő halgazdálkodási vízterületre a horgászat, a halászat rendjét;
2. az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a halgazdálkodási hatósági eljárásokért, valamint az Adattárból történő adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének módját.

23. Hatályba léptető rendelkezés

73. §
(1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 58. §-a 2014. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 40. § (4) bekezdése 2014. május 1-jén lép hatályba.

24. Átmeneti rendelkezések

74. §
(1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálybalépésével a halgazdálkodási vízterületeken a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint szerzett halászati jog, valamint társult halászati jog jogosultja a halgazdálkodási jog jogosultjává válik.
(3) A halgazdálkodási jog az érvényes haszonbérleti szerződés lejártáig megilleti a halgazdálkodásra jogosultat.
(4) A halgazdálkodási jog e törvény hatálybalépését követő 15 évig illeti meg azt a személyt, aki 2013. augusztus 31-én az adott halgazdálkodási vízterületen nem haszonbérleti jogviszony alapján volt jogosult a halászatra jogosultat megillető jogok gyakorlására.

209. §
(1) A Hhvtv. 74. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A halgazdálkodási jog e törvény hatálybalépését követő 15 évig illeti meg azt, aki 2013. augusztus 31-én az adott halászati vízterületen nem haszonbérleti jogviszony alapján volt jogosult a halászatra jogosultat megillető jogok gyakorlására.”

29. §  (1)  A Hhvtv. 74. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés szerinti jogosult halgazdálkodási jogáról a halgazdálkodási hatóság felé tett nyilatkozatával lemondhat.”

(5) Azon halgazdálkodási vízterület, amelyet e törvény hatálybalépése előtt – a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint – a halászati hatóság halászati vízterületté nyilvánított, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnek minősül.
(6) Az e törvény hatálybalépése előtt megváltott – a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerinti – állami halászjegy, állami horgászjegy, területi engedély, fogási napló, továbbá kiadott kutatási engedély az érvényességi idejének lejártáig, legkésőbb 2013. december 31-ig érvényes.

(2) A Hhvtv. 74. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az e törvény hatálybalépése előtt megváltott – a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerinti – állami halászjegy, állami horgászjegy, halász területi engedély, fogási napló, továbbá kiadott éves kutatási engedély legkésőbb 2014. január 31-ig érvényes.”

24. § (1) A Hhvtv. 74. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Nem kell alkalmazni e törvény 6. § (1) bekezdését és 74. § (4) bekezdését a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény hatálybalépését megelőzően magántulajdonba került olyan lefolyástalanként nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetében, ahol 2013. augusztus 31-én a halászati jog nem az államot illette meg.”

(7) A halászati engedélyes részére a fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt a 2013. évben a halgazdálkodási hatóság 2013. december 31. napjáig adja ki.

(2) A Hhvtv. 74. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az e törvény hatálybalépését megelőzően létrejött olyan társult halászati jog esetén, amelynél a halászati jog gyakorlásának alapját képező ingatlan, illetve ingatlanok tekintetében az állami tulajdonjog hányada nem haladja meg az 50%-ot, a halgazdálkodási jog gyakorlása körében az államot a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve képviseli.”

(2)  A Hhvtv. 74. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az e törvény hatálybalépését megelőzően létrejött olyan társult halászati jog esetén, amelynél a halászati jog gyakorlásának alapját képező ingatlan, illetve ingatlanok tekintetében az állami tulajdonjog hányada nem haladja meg az 50%-ot, a halgazdálkodási jog gyakorlása körében az államot a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve képviseli, amennyiben meghaladja az 50%-ot, a miniszter által meghatalmazott személy képviseli.”

(3) A Hhvtv. 74. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Kereskedelmi célú halászati engedély a 2016-os naptári évre, valamint az azt követő naptári évekre nem adható ki.

(9) A miniszter az állam nevében eljárva jogosult az új haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés hatályba lépéséig, de legfeljebb egy évig terjedő időre meghosszabbítani az állammal nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre létrejött haszonbérleti szerződés hatályát.”

5. §
A Hhvtv. 74. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetében, melyen a  haszonbérleti szerződés 2015.  december  31-ig megszűnik és az  államot megillető halgazdálkodási jog kijelöléssel történő haszonbérbe adása, vagy vagyonkezelési szerződés útján történő átengedése nem valósul meg, – amennyiben a  haszonbérlő legkésőbb 2015. december 31-ig nem kezdeményezi a  haszonbérleti szerződés megszüntetését, illetve a  halgazdálkodási jog gyakorlásáról nem mond le – a  haszonbérleti szerződés időtartamának meghosszabbított hatálya 2016. december 31. A  meghosszabbítás időtartamára vonatkozóan a  haszonbérlő halgazdálkodási terv készítésére kötelezett.”

25. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

75. § A 22–32. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

26. Az Európai Unió jogának való megfelelés

76. § Ez a törvény a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 15. cikkének és a VI. számú mellékletének való megfelelést szolgálja.

27. Hatályon kívül helyező rendelkezések

77. §
(1) Hatályát veszti a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (5) bekezdésének 1. pontja.
(2) Hatályát veszti a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény.

A törvényt az Országgyűlés 2013. június 10-én fogadta el.
Megjelent a Magyar Közlöny 102. számában.

46. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.
47. § (1) A rendelet hatálybalépése előtt elfogadott halgazdálkodási tervek módosítására e rendelet szerinti előírások csak abban az esetben alkalmazandók, ha azok az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó hatályos halászati haszonbérleti szerződéssel nem ellentétesek. A halgazdálkodásra jogosult ilyen esetben is nyilatkozhat úgy a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság felé, hogy aláveti magát a megváltozott előírásoknak.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a halgazdálkodásra jogosult a rendelet hatálybalépése előtt elfogadott halgazdálkodási tervét módosítani köteles, ha abban valamely hasznosítási mód alkalmazását kizárta, különösen, ha horgászati célú területi engedélyt nem adott ki, vagy az ökológiai célú szelektív halászat feltételeit nem teremtette meg.
(3) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kíméleti terület kijelölését a halgazdálkodásra jogosultnak 2015. december 31-ig kell kérelmeznie. A határidő elmulasztása esetén a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság a kijelölést hivatalból végzi el.
(4) A halgazdálkodásra jogosultaknak a 42. § szerinti feltételeket legkésőbb 2014. december 31-ig kell teljesíteniük.

20. § A Vhr. 47. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 2015. június 1-jét megelőzően rekreációs célú halászat végzéséhez megváltott állami halászjegy és halász fogási napló 2016. január 31-ig érvényes.”

48. § Ez a rendelet a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló 1992. május 21-i 1992/43/EGK tanácsi irányelv 14–15. cikkének, valamint V. mellékletének való megfelelést szolgálja.
49. § Hatályát veszíti
a) a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet,
b) a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi időkről szóló 73/1997. (X. 28.) FM–KTM együttes rendelet.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,
vidékfejlesztési miniszter

25. § A 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet
a) 1. § 1. pontjában az „és” szövegrész helyébe a „vagy”,
b) 21. § (10) bekezdésében a „földművelésügyi igazgatósága” szövegrész helyébe a „földművelésügyi igazgatósága, vagy az általa vizsgáztatásra feljogosított szervezet”,
c) 28. § (7) bekezdésében a „67. § (1) bekezdés k) pontja” szövegrész helyébe a „67. § (1) bekezdés l) pontja”,
d) 35. § (5) bekezdésében az „elvégezni” szövegrész helyébe a „végezni”,
e) 39. § (1) bekezdésében a „területi engedéllyel” szövegrész helyébe a „területi jeggyel”,
f ) 8. melléklet I. részében az „Őshonos hal- és körszájú fajok” szövegrész helyébe az „Őshonos halfajok” szöveg lép.

26. § Hatályát veszti a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 17. § (4) bekezdésében a „fajonkénti és összesített” szövegrész.

5. § (1) A VM rendelet az 1. melléklet szerinti 12. melléklettel egészül ki.

(2) A VM rendelet a 2. melléklet szerinti 13. melléklettel egészül ki.

6. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

7. § Hatályát veszti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 5. alcíme, továbbá 1. mellékletének 14.1., 14.2., 14.3., 14.4. és 14.5.1. pontja.

25. §
(1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 16. § a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.
(3) A 4. § (2) bekezdése és a 13. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
26. §
Hatályát veszíti a  határterületen a  vadászat, határvízen a  közlekedés, a  halászat és a  horgászat rendjéről szóló 56/1997. (X. 21.) BM–FM együttes rendelet „Határvízi halászat és horgászat” című alcíme.

26. § (1) Hatályát veszíti a Hhvtv.

a) 1. § (2) bekezdése,
b) 63. § (2) bekezdés a) pontja,
c) 72. § (2) bekezdés 1. pontja.

(2) Hatályát veszíti a Hhvtv.

a) 17. §-ában az „,ilyen egyed kereskedelmi forgalomba nem hozható”,
b) 47. § (3) bekezdésében az „és megőrzése”,
c) 61. § (2) bekezdés b) pontjában az „a kerítéssel elzárt magánterületre is beléphet,” szövegrész.

27. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

28. § E törvény 2-5. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

6. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

7. §
Az 1–3. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

32. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 2. §, a 9. § (2) bekezdése, a 17. és 18. §, a 30. § (1) bekezdés d) pontja, a 30. § (2) bekezdés d)–f) pontja, a 31. § (1) bekezdése, valamint a 31. § (2) bekezdés b) és h) pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.


1. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

A nyilvántartott és a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken élő őshonos halfajok halgazdálkodási értéke, valamint a kiszámítás módja

Kistermetű fajok
Fajnév Tudományos név 100 gramm
egyedsúly alatt

Ft/db
100 gramm
egyedsúly
felett
Ft/kg*
bodorka Rutilus rutilus 10 1000
vörösszárnyú keszeg Scardinius erythrophthalmus 10 1000
domolykó Leuciscus cephalus 10 1000
jászkeszeg Leuciscus idus 10 1000
szélhajtó küsz Alburnus alburnus 10 1000
karikakeszeg Blicca bjoerkna 10 1000
dévérkeszeg Abramis brama 10 1000
laposkeszeg Abramis ballerus 10 1000
bagolykeszeg Abramis sapa 10 1000
szilvaorrú keszeg Vimba vimba 10 1000
paduc Chondrostoma nasus 100 1000
garda Pelecus cultratus 100 2000
compó Tinca tinca 100 2000
széles kárász Carassius carassius 100 2000
sebes pisztráng Salmo trutta 200 3000
menyhal Lota lota 200 3000
sügér Perca fluviatilis 10 2000
vágó durbincs Gymnocephalus cernuus 10 1000
kősüllő Sander volgensis 200 3000
Nagyobb termetű fajok
Fajnév Tudományos név 100 gramm
egyedsúly alatt

Ft/db
100 gramm
egyedsúly felett
Ft/kg*
kecsege Acipenser ruthenus 500 4000
angolna Anguilla anguilla - 3000
balin Aspius aspius 100 2000
márna Barbus barbus 100 2000
ponty Cyprinus carpio 100 1000
harcsa Silurus glanis 100 2000
csuka Esox lucius 100 2000
fogassüllő Sander lucioperca 200 3000

* Megjegyzés: A felső méretkorlátozással védett halfajok felső méretet elérő vagy meghaladó egyede A méret-, vagy darabszám-korlátozással, vagy fajlagos tilalmi időszakkal védett halfajok méreten aluli, vagy kifogható darabszámot meghaladó, vagy fajlagos tilalmi időben jogosulatlanul kifogott, illetve a helyi horgászrendben felső méretkorlátozással védett halfajok felső méretet elérő vagy meghaladó egyede esetében a halgazdálkodási érték példányonként a táblázat szerint számított érték ötszöröse.

2. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

I. rész
Fogási tanúsítvány adattartalma

Fogási tanúsítvány nyomtatvány tömb fedőlapján
1. Név (cégnév)
2. Lakóhely (székhely)
3. Halászati engedély száma
4. Kiállítás helye, időpontja
5. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője
Fogási tanúsítvány belső lapjain
1. Fogási tanúsítvány
2. Belföldi halértékesítéshez
3. Bizonylat száma
4. Halászati engedélyes
a) neve
b) lakcíme (székhelye)
c) halászati engedélyének száma
5. Vásárló
a) neve
b) lakcíme (székhelye)
6. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezése, illetve víztérkódja
7. Értékesített halfaj
a) megnevezése
b) mennyisége (kg)
c) mennyisége (db)
8. Bizonylat kiállításának helye, időpontja
9. Halászati engedélyes aláírása
10. Vásárló aláírása

II. rész
A halászati engedélynek – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl – a következőket kell tartalmaznia:

1. Halászati engedély időbeli hatálya
2. Halgazdálkodásra jogosult megnevezése
3. Halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek megnevezése, vízfolyás esetében
a halászható km szelvények
4. Alkalmazható halászeszközök
a) megnevezése
b) darabszáma
c) szembősége
d) egyedi jelölése
e) kifogható egyes halfajok éves mennyisége (kg)
5. Halászati szerződés kelte, időbeli hatálya
6. Halászati engedély azonosító száma

3. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

21. § (1) A Vhr. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

I. rész
Állami halászjegy adattartalma:

1. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság halgazdálkodási hatóság megnevezése
2. Állami halászjegy érvényességének éve

1. A Vhr. 3. melléklet I. rész 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Állami halászjegy kiállításának éve, az alábbi szöveg feltüntetésével: „Az érvényesítést követő év január 31-éig
érvényes.””

3. Állami halászjegy sorszáma
4. Állami halászjegy díja

2. A Vhr. 3. melléklet I. rész 4. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Állami halászjegy díja; illetve a díjmentesség jelzése, a díjmentességet igazoló jogszabályi hely megjelölésével”

5. Engedélyes
a) neve
b) születési hely, ideje
c) lakóhelye
6. Figyelemfelhívó szöveg az alábbiak szerint: „Csak személyi azonosító okmányokkal okmánnyal együtt érvényes! Az állami halászjegy a területi jegyen feltüntetett vízterületen, a területi jeggyel és a fogási naplóval együtt kizárólag rekreációs célú halászatra jogosít, másra átruházni tilos!”
7. Kiállítás helye, időpontja
8. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője
9. Hatósági, illetve halászati őri megjegyzések rovat

II. rész
Állami halászvizsga bizonyítvány adattartalma

1. „Állami halászvizsga bizonyítvány” felirat
2. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság halgazdálkodási hatóság megnevezése
3. Sorszám
4. Vizsgázott személy
a) neve
b) születési helye, ideje
c) anyja leánykori neve
d) lakóhelye
5. „Igazolom, hogy ………………… (név) a mai napon a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendelet szerinti ismeretekből sikeres állami halászvizsgát tett.”
6. Kiállítás helye, időpontja
7. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője

4. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

(2) A Vhr. 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

Állami horgászjegy adattartalma

1. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság megnevezése, illetve a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság által forgalmazással megbízott neve, címe
2. Állami horgászjegy díja, illetve a díjmentességet igazoló jogszabályi hely megjelölése
3. Díjmentesség esetén a használható horgászkészségek számának megjelölése aláhúzással (1 vagy 2 darab)

1. A Vhr. 4. melléklet 2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„2. Állami horgászjegy díja; illetve az emelt díjas állami horgászjegy díja, az emelt díjas értékesítés jelzése rájegyzéssel és az emelt díj megállapítására vonatkozó jogszabályi hely megjelölésével; illetve a díjmentesség jelzése, a díjmentességet igazoló jogszabályi hely megjelölésével
3. Díjmentesség esetén a használható horgászkészségek számának megjelölése aláhúzással (1 vagy 2 darab), valamint annak jelzése, hogy emellett egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőháló használható”

4. Kiállítás éve
5. Állami horgászjegy sorszáma
6. Engedélyes
a) neve
b) születési helye, ideje
c) anyja leánykori neve
d) lakóhelye
e) horgászszervezeti tagsága (egyesület neve, címe)
7. Figyelemfelhívó szöveg az alábbiak szerint: „Csak személyi azonosító okmányokkal együtt érvényes!
Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen csak a területi jeggyel érvényes. Az állami horgászjegyet másra átruházni tilos!”

2. A Vhr. 4. melléklet 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Figyelemfelhívó szöveg az alábbiak szerint: „Csak személyi azonosító okmánnyal együtt érvényes! Valamennyi halgazdálkodási vízterületen csak a fogási naplóval, továbbá nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a területi jeggyel együtt érvényes. Az állami horgászjegyet másra átruházni tilos!””

8. Kiállítás helye, időpontja
9. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság, vagy a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság által forgalmazással megbízott aláírása, bélyegzője
10. Érvényesség meghosszabbításának helyei, időpontjai
11. Érvényességet meghosszabbító aláírása, bélyegzője
12. Az érvényesség meghosszabbításánál az alábbi szöveg feltüntetése: „Az érvényesítést követő év január 31-éig
érvényes.”

5. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

Állami horgászvizsga bizonyítvány adattartalma

1. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság halgazdálkodási hatóság, illetve az általa vizsgáztatásra feljogosított szervezet megnevezése, címe
2. Bizonyítvány sorszáma
3. Vizsgázott személy
a) neve
b) születési hely, ideje
c) anyja leánykori neve
d) lakóhelye
4. (vizsga esetén kitöltendő)
„Igazolom, hogy ………………. (név) a mai napon a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló VM rendelet 21. § (9) bekezdés szerinti ismeretekből, a ………. megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság 24. § (1) Hatályát veszíti a Vhr. 5. melléklet 4. pontjában a „földművelésügyi igazgatóság” szövegrész., illetve az általa vizsgáztatásra feljogosított szervezet állami horgászvizsga bizottsága előtt sikeres állami horgászvizsgát tett.”
5. (pótlás esetén jelölendő)
„Nevezett személy részére az állami horgászvizsga bizonyítvány a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló VM rendelet 21. § (12) bekezdés alapján kiállítva.”
6. Kiállítás helye, időpontja
7. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság halgazdálkodási hatóság, illetve az általa vizsgáztatásra feljogosított szervezet aláírása, bélyegzője

6. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

Állami horgászjegyet, állami halászjegyet, illetve halászati engedélyt igénylő személy a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény szerinti nyilatkozatának adattartalma

Nyilatkozat állami horgászjegy, állami halászjegy, illetve halászati engedély igényléséhez

Sorszám
Név
Anyja leánykori neve
Születési hely, idő
Állandó lakóhely
Állami horgászjegy, állami halászjegy, illetve halászati engedély száma
Horgászszervezetének neve, címe:
Halászati engedélyes esetén a halgazdálkodásra jogosult neve (cégneve), címe (székhelye)
Nyilatkozat az alábbi szövegezéssel:
„A) Nyilatkozom, hogy a halászattal, horgászattal, illetve hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősségemet nem állapították meg, továbbá nem állok ezekből eredő korlátozás hatálya alatt.
B) Nyilatkozom, hogy a halászattal, horgászattal, illetve hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősségemet állapították meg, melynek hatálya alatt állok ............................................. -ig.
C) Nyilatkozom, hogy érvényes állami horgászjeggyel (ideértve a turista állami horgászjegyet is), állami halászjeggyel, illetve halászati engedéllyel nem rendelkezem.
D) Nyilatkozom, hogy fogási naplómat leadtam.”
Nyilatkozat helye, időpontja
Igénylő aláírása

7. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

A turista állami horgászjegy adattartalma:

1. Kiállító halgazdálkodási hatóság megnevezése
2. Turista állami horgászjegy díja
3. Kiállítás időpontja (év, hó, nap)
4. Érvényessége (év, hó, nap)
5. Engedélyes
a) neve
b) születési hely, ideje
c) anyja leánykori neve
d) lakóhelye
6. Fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra vonatkozó napi
kvótája (táblázat)
7. Elektronikus érvényesség igazolás

8. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

I. rész
Őshonos hal- és körszájú fajok Őshonos halfajok

magyar név tudományos név fogható nem fogható közösségi
jelentőségű faj
kecsege Acipenser ruthenus   X X
angolna Anguilla anguilla X    
bodorka Rutilus rutilus X    
vörösszárnyú keszeg Scardinius erythrophthalmus X    
domolykó Leuciscus cephalus X    
jászkeszeg Leuciscus idus X    
balin Aspius aspius X   X
szélhajtó küsz Alburnus alburnus X    
karikakeszeg Blicca bjoerkna X    
dévérkeszeg Abramis brama X    
laposkeszeg Abramis ballerus X    
bagolykeszeg Abramis sapa X    
szilvaorrú keszeg Vimba vimba X    
garda Pelecus cultratus X   X
paduc Chondrostoma nasus X    
compó Tinca tinca X    
márna Barbus barbus X   X
széles kárász Carassius carassius   X  
ponty Cyprinus carpio X    
harcsa Silurus glanis X    
csuka Esox lucius X    
sebes pisztráng Salmo trutta X    
menyhal Lota lota X    
sügér Perca fluviatilis X    
vágó durbincs Gymnocephalus cernua   X  
fogassüllő Sander lucioperca X    
kősüllő Sander volgensis X    

II. rész
Vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok

magyar név tudományos név inváziós spontán
jövevényfaj
lénai tok Acipenser baeri    
lapátorrú tok Polyodon spathula    
amur Ctenopharyngodon idella    
fekete amur Mylopharingodon piceus    
razbóra Pseudorasbora parva X  
ezüstkárász Carassius gibelio X  
busa Hypophthalmichtys sp. X  
törpeharcsa Ameiurus nebulosus X  
fekete törpeharcsa Ameiurus melas X  
pettyes harcsa Ictalurus punctatus    
afrikai harcsa Clarias sp., Heterobranchus sp.    
pataki szajbling Salvelinus fontinalis    
szivárványos pisztráng Oncorhynchus mykiss    
tüskés pikó
(beleértve a nyugati pikót is)
Gasterosteus aculeatus
(in. G. gymnurus)
   
naphal Lepomis gibbosus X  
pisztrángsügér Micropterus salmoides    
amurgéb Perccottus glenii X  
folyami géb Neogobio fluviatilis   X
csupasztorkú géb Neogobius gymnotrachelus   X
Kessler-géb Neogobius kessleri   X
feketeszájú géb Neogobius melanostomus   X
tarka géb Proterorhinus marmoratus   X
kaukázusi törpegéb Knipowitschia caucasica   X

9. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

Őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi kifogható darabszáma

magyar név fajlagos tilalmi időszak kifogható halak
mérettartománya
naponta kifogható
darabszám
csuka 02.01 – 03.31. legalább 40 cm 3 db
balin 03.01 – 04.30. legalább 40 cm 3 db
sügér 03.01 – 04.30. minden  
fogassüllő 03.01 – 04.30. legalább 30 cm 3 db
kősüllő 03.01 – 06.30. legalább 25 cm 3 db
garda 04.15 – 05.31. legalább 20 cm  
domolykó 04.15 – 05.31. legalább 25 cm  
jászkeszeg 04.15 – 05.31. legalább 20 cm  
szilvaorrú keszeg 04.15 – 05.31. legalább 20 cm  
paduc 04.15 – 05.31. legalább 20 cm  
márna 04.15 – 05.31. legalább 40 cm 3 db
ponty 05.02 – 05.31. legalább 30 cm 3 db
compó 05.02 – 06.15. legalább 25 cm 3 db
harcsa 05.02 – 06.15. legalább 60 cm,
fajlagos tilalmi időszakban legalább 100 cm
3 db
sebes pisztráng 10.01 – 03.31. legalább 22 cm 3 db
menyhal - legalább 25 cm 3 db

10. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

(3) A Vhr. 10. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

A halász, illetve horgász fogási napló kötelező adattartalma:

1. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság, illetve a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság által megbízott
2. Forgalmazással megbízott neve, címe
3. Fogási napló halfogások összesítéséhez a tárgyév számának feltüntetésével
4. Állami horgászjegy, állami halászjegy, vagy halászati engedély száma
5. Engedélyes neve
6. Tájékoztató a fogási napló érvényességére, leadási határidejére, a leadás helyére, a fogási napló adatainak összesítésére vonatkozó szabályokról
7. Kiállítás helye, ideje
8. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság, vagy a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságahalgazdálkodási hatóság által megbízott aláírása, bélyegzője
9. Tájékoztató a fogási napló vezetésének szabályairól
10. Naptár a horgászat, illetve a halászat időpontjának megjelöléséhez

1. A Vhr. 10. melléklet 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Éves, illetve 13 hónapra kiterjedő, a tárgyév január 1-jétől a következő év január 31-ig terjedő naptár a horgászat, illetve a halászat időpontjának megjelöléséhez”

11. Horgászattal vagy halászattal eltöltött napok száma, melyet az engedélyes összesít a fogási napló leadása előtt
12. Fogásösszesítő táblázat a fogási napló tárgyévére, mely tartalmazza
a) nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését, víztérkódját;
b) fogás időpontját (hónap, nap feltüntetésével);

2. A Vhr. 10. melléklet 12. a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Fogásösszesítő táblázat a fogási napló tárgyévére, mely tartalmazza)
„a) A halgazdálkodási vízterület megnevezését, víztérkódját;
b) A fogás időpontját (hónap, nap, emellett a napi darabszám-korlátozás alá eső halak rovatainál óra, perc feltüntetésével);”

c) Kifogott halak mennyiségi adatait
ca) az alábbi halfajokat faj szerinti bontásban, egyedszám (soronként 1 egyed) és kilogramm szerint kell megadni: ponty, compó, balin, márna, sebes pisztráng, csuka, fogassüllő, kősüllő, harcsa, menyhal, továbbá – fogási tilalom alóli felmentés esetén – kecsege, illetve széles kárász;
cb) Az alábbi halfajokat faj szerinti bontásban, kilogramm szerint kell megadni: garda, amur, angolna;
cc) ezenkívül az egyéb őshonos halfajokat együttesen kilogrammban, valamint az egyéb
idegenhonos halfajokat együttesen szintén kilogrammban kell megadni;
d) Az alábbi iránymutatásokat tartalmazó szöveget: „A fogási naplóba a hal becsült testtömegadatait 0,5 kg pontossággal kell beírni. A napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajok testtömegadatait egyedenként (darabonként) kell rögzíteni, melyhez vízterületenként, halfajonként és naponta 3 sor áll rendelkezésre a fogási naplóban.

3. A Vhr. 10. melléklet 12. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Fogásösszesítő táblázat a fogási napló tárgyévére, mely tartalmazza)
„d) Az alábbi iránymutatásokat tartalmazó szöveget: „A fogási naplóba a hal becsült testtömegadatait 0,5 kg pontossággal kell beírni. A napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajok testtömegadatait egyedenként (darabonként) kell rögzíteni. A nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken kifogott (idegenhonos halfajok egyedeiből álló) zsákmányt is be kell írni dátummal és a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezésével, a víztérkód rovat kihúzásával.””

13. Tájékoztatás a védett és fokozottan védett fajokról, a fogható és a nem fogható őshonos halfajokról, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajokról, továbbá ezen fajokra vonatkozó legfontosabb tudnivalókról
14. Tájékoztatás az őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi idejéről, kifogható mérettartományáról, valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi kifogható darabszámokról

4. A Vhr. 10. melléklete a következő 15. ponttal egészül ki:
„15. Éves, illetve 13 hónapra kiterjedő fogásösszesítő táblázat, amely tartalmazza:
a) a halgazdálkodási vízterület megnevezését, víztérkódját;
b) az év, illetve a 13 hónap során kifogott halak mennyiségi adatait halgazdálkodási vízterületenként a 12. c) pontban szereplő bontásban;
c) az év, illetve a 13 hónap során összesen kifogott halak mennyiségi adatait a 12. c) pontban szereplő bontásban.”

11. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

(4) A Vhr. 11. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

I. rész
Halászati őr és társadalmi halőr esküjének letételéről szóló esküokmány adattartalmáról

Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság halgazdálkodási hatóság megnevezése
Ügyiratszám
Név
Születési helye, ideje
Lakcím
A jogszabályi helyek megjelölése a halászati őr és a társadalmi halőr szolgálati esküjéről
A hatósági nyilvántartásba vétel sorszámának feltüntetése
Szolgálati igazolvány és az azonos sorszámú szolgálati napló (társadalmi halőr esetében), vagy szolgálati napló sorszáma (halászati őr esetében)
A hatósági nyilvántartásba vétel sorszáma
Kiállítás helye, időpontja
Kiállító kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság aláírása, bélyegzője
Szolgálati eskü szövege:
„Én, .............................. esküszöm, hogy a rám bízott halgazdálkodási vízterület (halastó) halállományára és élőhelyére, valamint a halgazdálkodási, halászati és horgászati létesítményekre, berendezésekre lelkiismeretesen vigyázok. Feladataimat a jogszabályok rendelkezéseinek, a szakmai szabályoknak és a kapott megbízásnak, utasításnak megfelelően teljesítem. A halászati, horgászati előírásokat sértő cselekmények és károkozások megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszem. A hatályos jogszabályoknak megfelelően mindazokkal a személyekkel szemben eljárok, akik a halgazdálkodási vízterületen (a halastavon) vagy annak partján jogosultság hiányában halásznak, horgásznak, továbbá a halállományt és a halgazdálkodási vízterületek élőhelyeit és környezetét sértik vagy veszélyeztetik.”
Eskütétel helye, időpontja
Eskütevő aláírása
Esküvevő aláírása

II. rész
Halászati őri vizsga és továbbképzési vizsga bizonyítványának adattartalma

Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság halgazdálkodási hatóság megnevezése
Sorszám
Név
Születési helye, ideje
Lakcíme
Vizsgatípus megjelölése (halászati őri vizsga vagy továbbképzési vizsga)
Jogszabály megjelölése az adott vizsgatípust illetően
Kiállítás helye, ideje
Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője

III. rész
A halászati őr szolgálati igazolványa

A rendészeti feladatokat ellátók szolgálati igazolványa az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal rendelkező
1. Az ISO 7810 (1995) vagy azzal egyenértékű szabványnak megfelelő, ID-1 méretű, többrétegű, melegen laminált, műanyag kártya, amely megfelel az „A” okmányvédelmi kategóriának.
2. Az alapanyagba integrált arckép méretének legalább 30x24 mm-nek kell lenni. Az arcképmezőn belül az áll és a fejtető közötti résznek a teljes képmagasság 70–80%-a közöttinek kell lenni.

IV. rész
A halászati őr szolgálati jelvénye

1. A szolgálati azonosító jelvény 80 mm magas, 60 mm széles ovális, felül „RENDÉSZETI FELADATELLÁTÁS” felirat, alul sorszám található. A középső síkban, 45 mm átmérőjű egyedi logó kap helyet, melynek alsó széle az alapjelvény aljától 10 mm-re van. A jelvényen található sorszám 6 számjegyből áll.
2. A szolgálati azonosító jelvény fekete bőralátéten rögzített, mely gombolásos kivitelű. A bőralátét 2 mm-rel szélesebb a fémjelvénynél, felül a gombolás céljára lyukasztott és hasított.
3. Egyedi logó: Sötétkék kör alakú mezőben a ponty faj (Cyprinus carpio) fehér színű, jobbra néző sematikus ábrázolása helyezkedik el, alatta fekete színű „HALÁSZATI ŐR” félkör felirat található.

A Vhr. 11. melléklete a következő IV/A. résszel egészül ki:

„IV/A. RÉSZ
AZ ÁLLAMI HALÁSZATI ŐR SZOLGÁLATI JELVÉNYE

1. A szolgálati azonosító jelvény 80 mm magas, 60 mm széles ovális, felül „RENDÉSZETI FELADATELLÁTÁS” felirat, alul sorszám található. A középső síkban 45 mm átmérőjű egyedi logó kap helyet, melynek alsó széle az alapjelvény aljától 10 mm-re van. A jelvényen található sorszám 6 számjegyből áll.
2. A szolgálati azonosító jelvény fekete bőralátéten rögzített, mely gombolásos kivitelű. A bőralátét 2 mm-rel szélesebb a fémjelvénynél, felül a gombolás céljára lyukasztott és hasított.
3. Egyedi logó: Sötétkék kör alakú mező közepén 14 mm magasságú Magyarország-címer látható, a címer felett a harcsa faj (Silurus glanis) fehér színű, jobbra néző sematikus ábrázolása helyezkedik el, a címer alatt „ÁLLAMI HALÁSZATI ŐR” félkör felirat található.”

V. rész
Halászati őr (társadalmi halőr) szolgálati napló adattartalma

1. „Halászati őr / Társadalmi halőr szolgálati naplója” felirat
2. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság halgazdálkodási hatóság megnevezése
3. Sorszám
4. Név
5. Születési helye, ideje
6. Halászati őr, illetve társadalmi halőr szolgálati igazolvány száma
7. Működési terület:
a) Halgazdálkodási vízterület megnevezése
b) Halgazdálkodási vízterület víztérkódja
c) Halastó megnevezése
8. Számozott oldalak száma
9. Kiállítás helye, időpontja
10. Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője
11. A napló belső oldalainak tartalma:
a) Bejegyzés sorszáma
b) A bejegyzés kelte
c) A szolgálati esemény leírása, helye és időpontja
d) A megtett intézkedés leírása, a bejegyzést tevő aláírásával
e) Megjegyzés (ellenőrzés vagy egyéb bejegyzés)

VI. rész
Társadalmi halőr szolgálati igazolványának adattartalma

Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság halgazdálkodási hatóság megnevezése
Sorszám
„Társadalmi halőr szolgálati igazolványa” felirat1 db igazolványkép helye, mellette „P.H.”
Név
Az alábbi szöveg feltüntetése: „A szolgálati igazolvány visszavonásig érvényes.”
Születési hely, idő
Anyja leánykori neve
Lakóhelye
Működés helye (nyilvántartott halgazdálkodási vízterület, víztérkód megjelölése)
Az alábbi szöveg feltüntetése:
„E szolgálati igazolvány tulajdonosa a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 57. § (4) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére, valamint intézkedése keretében az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig a halfogásra jogosító okmányokban foglalt személyes adatok kezelésére jogosult.”
Kiállítás helye, időpontja
Kiállító megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság halgazdálkodási hatóság aláírása, bélyegzője

1. melléklet a 41/2014. (XII. 23.) FM rendelethez

12. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

Horgászati, halászati és halászati őrzési tevékenységekhez kapcsolódó díjak

1. Állami halászjegy díja 2000
2. Állami horgászjegy díja 2000
3. Állami horgászjegy meghosszabbításának díja 2000
4. Állami halászvizsga díja 7000
5. Állami horgászvizsga díja 3500
6. Állami horgászvizsga díja ifjúsági gyermek és ifjúsági horgász részére 1000
7. Turista állami horgászjegy díja 2000
8. Állami halász és horgász fogási napló díja 200
9. Fogási tanúsítvány (nyomtatvány tömb) kiadásának díja 1000

2. melléklet a 41/2014. (XII. 23.) FM rendelethez

"13. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez

1. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal fizetési számlája:

10032000-00289782-00000000

2. Megyei kormányhivatali földművelésügyi igazgatóságok halgazdálkodási hatóságok bankszámlaszámai:

A)
Igazgatóság Halgazdálkodási hatóság

B)
Számlaszám

1. Baranya megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság 10024003-00300953-00000000
2. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal 10025004-00299657-00000000
3. Békés Megyei Kormányhivatal 10026005-00299578-00000000
4. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság
10027006-00302797-00000000
5. Csongrád megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság
10028007-00302618-00000000
6. Fejér megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság
10029008-00302694-00000000
7. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 10033001-00299633-00000000
8. Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság 10034002-00301789-00000000
9. Heves megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság
10035003-00302065-00000000
10. Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság
10036004-00301404-00000000
11. Nógrád megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság
10037005-00302072-00000000
12. Pest megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság
10023002-00302223-00000000
13. Somogy megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság 10039007-00301105-00000000
14. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság
10044001-00302230-00000000
15. Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság
10045002-00301806-00000000
16. Tolna megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság
10046003-00302412-00000000
17. Vas megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság
10047004-00301370-00000000
18. Veszprém Megyei Kormányhivatal 10048005-00299516-00000000
19. Zala megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság
10049006-00302993-00000000

(2) Hatályukat veszítik a Vhr. 13. mellékletében szereplő táblázatban a „Földművelésügyi Igazgatóság” szövegrészek.

Az rdhsz.hu weboldal sütiket (cookie-kat) alkalmaz, amelyek segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A további böngészéssel a felhasználó hozzájárul a sütik használatához.