Tevékenységeink

Keresés

Belépés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a Duna-ági horgászat legfrissebb híreiről!

Eseménynaptár

A Szervezeti és Működési Szabályzat letölthető ide kattintva


Tartalom


A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség (továbbiakban: Szövetség) Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban SZMSZ) a hatályos jogszabályok alapján, a Szövetségi Alapszabályhoz illeszkedően készült.

1.§. A SZÖVETSÉG MEGHATÁROZÓ, AZONOSÍTÓ ADATAI

(1) A SZÖVETSÉG MEGHATÁROZÓ ADATAI

A Szövetség neve: Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség
A Szövetség rövid neve: RDHSZ
A Szövetség jogállása: A Szövetség független, demokratikusan szervezett, önkormányzati elven alapuló társadalmi szervezet, szakmai, érdekvédelemi, érdekképviseleti szövetség. Tevékenységét a jogszabályok, az Alapszabály, valamint ezen Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai szerint, önálló jogi személyként végzi.
A Szövetség működési területe: A Szövetség tulajdonában, kezelésében, hasznosításában lévő horgászvizek és egyéb területek.
A Szövetség képviselete: A Szövetséget a Szövetség elnöke képviseli.
A Szövetség székhelye: 2300 Ráckeve, Kossuth Lajos u. 94.
A Szövetség levelezési címe: 2300 Ráckeve, Pf., 35
A Szövetség pecsétje: Köriratban a Szövetség neve, középen egy horog rajza.

(2) A SZÖVETSÉG AZONOSÍTÓ ADATAI:

Bírósági nyilvántartási száma: 4.Pk.62843/1993
Statisztikai száma: 19180564949952913
Adószáma: 19180564-2-13
Társadalombiztosítási törzsszáma: 17542-7
A számlavezető pénzintézet: Budapest Bank Zrt. Ráckevei Fiók
Pénzforgalmi jelzőszáma: 10103867-63569500-01003004

(3) A SZÖVETSÉG SZERVEZETE

A Szövetség Szervezete a Szövetség Társadalmi Szerveiből és az Ügyintéző Szervezetből áll.

a) A Szövetség Társadalmi Szervei

1. A Küldöttgyűlés
2. Az Elnökség
3. Az Állandó Bizottságok

a. Felügyelő Bizottság
b. Etikai Bizottság
c. Jelölő Bizottság

b) A Szövetség Ügyintéző Szervezete

A Szövetség Ügyintéző szervezetébe a munkavállalók tartoznak.

A szervezeti ábrát az SZMSZ melléklete tartalmazza.

2.§. A Küldöttgyűlés

(1) A Küldöttgyűlés ÖSSZEHÍVÁSA

- A Küldöttgyűlés időpontját, helyét és napirendjét a szövetség éves munkaterve szerint, - a jogszabályok, az Alapszabály és a Küldöttgyűlés határozatai figyelembe vételével - az Elnökség állapítja meg.
- A Küldöttgyűlés napirendjét az Elnökségnek előzetesen meg kell tárgyalnia, kivételt képez a rendkívüli Küldöttgyűlés. Ha a Küldöttgyűlés napirendjére a Szövetség valamely szerve, tisztségviselője vagy a Szövetség bármely tagszervezete, vagy annak küldötte a Küldöttgyűlés előtt legalább 30 nappal írásos javaslatot tesz, akkor azt az Elnökség köteles megtárgyalni.
- Ha olyan szerv tesz javaslatot a Küldöttgyűlés összehívására, vagy olyan esemény történik, amelynek alapján a Küldöttgyűlés összehívása kötelező, a Szövetség elnöke a javaslat vagy esemény tudomására jutásától számított 8 napon belül köteles az Elnökséget összehívni. Ilyen esetben a Küldöttgyűlés időpontját az Elnökségnek úgy kell meghatároznia, hogy a Küldöttgyűlés legkésőbb a kezdeményezés napjától számított 30 napon belül megtartható legyen.
- A szövetség elnöke - vagy megbízottja- legalább 15 nappal a Küldöttgyűlést megelőzően meghívót küld az Alapszabály 7.§ (2) bekezdésben felsorolt résztvevőknek.
A meghívónak tartalmaznia kell
a) a Szövetség nevét és székhelyét,
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését,
c) az ülés napirendjét.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltűntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörben álláspontjukat kialakíthassák.
A meghívó kézbesítése személyesen (a meghívó egy példányán átvételkor az átvétel pontos időpontjának és az átvevő személyének feltűntetésével, az átvevő saját kezű aláírásával történő igazolása mellett), vagy postai úton ajánlott levél útján történik.
- Ha az Elnökség úgy dönt, hogy a Küldöttgyűlésre meg kívánja hívni az állami törvényességi-felügyeletet gyakorló szervet, az érdekképviseletet ellátó szakmai szövetséget, vagy bármilyen hatósági szervet, akkor részükre a meghívót legalább 14 nappal a Küldöttgyűlést megelőzően el kell juttatni. A meghívás kézbesítőkönyvvel vagy ajánlott levélben történik.
- A Küldöttgyűlés előkészítéséről az ügyvezető igazgató gondoskodik.
- A Küldöttgyűlés összehívása történhet a Szövetség székhelyére, vagy a Szövetség székhelyétől eltérő helyre is.
- A Küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok és a Szövetség szervei az Elnökségtől – mint a Küldöttgyűlést összehívó szervtől – a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
- A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség – mint a Küldöttgyűlést összehívó szerv – nem dönt, vagy azt elutasítja a Küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítése tárgyában.

(2) A Küldöttgyűlés LEFOLYTATÁSA

a) Határozatképesség, szabályszerűség, jegyzőkönyvvezető, hitelesítők.

- A Küldöttgyűlésen megjelent, szavazásra jogosult küldöttek és nem küldött tisztségviselők jogosultságukat küldöttigazolvánnyal, vagy tisztségviselői igazolvánnyal igazolják. A Szövetség Ügyvivő Szervezete állítja ki a küldöttigazolványt az adott év október. 20. és november. 20. közti időszakában, a tisztségviselői igazolványt pedig a tisztségre történő megválasztást követő 8 napon belül.
- A mandátummal rendelkezők jogosultságát a mandátumvizsgálat állapítja meg. A mandátummal rendelkezők a mandátumuk igazolását követően, a kézhez kapott szavazólappal szavazhatnak.
- Külön jelenléti ívet kell felvenni a szavazásra jogosult megjelentekről és a meghívott, szavazásra nem jogosult megjelentekről.
- A Küldöttgyűlést a levezető elnök vezeti. A Küldöttgyűlés levezető elnöke a Szövetség elnöke, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök helyettesíti. Az elnök és az alelnökök egyidejű akadályoztatása esetén a levezető elnököt a Küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel jelöli ki, a szövetség Elnökségének tagjai közül.
- A jelenléti ív alapján kell megállapítani a határozatképességet. Ugyancsak meg kell vizsgálni, hogy a Küldöttgyűlést az Alapszabály és az SZMSZ előírásainak megfelelően hívták-e össze.
- Ha a Küldöttgyűlés határozatképes és szabályszerűen került összehívásra, a levezető elnök a Küldöttgyűlést megnyitja.
- Ha a Küldöttgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
- Amennyiben a Küldöttgyűlés nem szabályszerűen került összehívásra, és az ülést a fenntiek szerint nem lehet megtartani, úgy a levezető elnök ezt bejelenti.
- Amennyiben a Küldöttgyűlés szabályosan került összehívásra és nem határozatképes, - azonban a meghívó tartalmazza a megismételhető Küldöttgyűlés új időpontját- a Küldöttgyűlés a megjelölt időpontban helyben megtartható.
- Amennyiben a Küldöttgyűlés szabályosan került összehívásra, de nem határozatképes, - és a meghívó nem tartalmazza az új időpontot- ki kell hirdetni az újabb Küldöttgyűlés helyét és idejét, amelyet 15 napon belül kell megtartani.
- Az azonos napirendi pontokkal meghirdetett újabb Küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
- Küldöttgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
- A levezető elnök javaslatot tesz a Küldöttgyűlés jegyzőkönyvvezetőjének és két hitelesítőjének személyére. A javaslatot szavazásra bocsátja és amennyiben a Küldöttgyűlés nyílt szavazással, és egyszerű szótöbbséggel elfogadja, megállapítja a jegyzőkönyvvezető és hitelesítők személyét.

b) Napirend

- A levezető elnök ismerteti a napirendet, és javaslatot kér annak esetleges módosítására vagy kiegészítésére.
- Módosító vagy kiegészítő javaslat esetén a Küldöttgyűlésnek jogában áll úgy dönteni, hogy az új napirend a következő Küldöttgyűlésen kerüljön megtárgyalásra és dönthet az újabb Küldöttgyűlés idejére és helyére vonatkozóan.
- A napirendet, valamint a módosító és kiegészítő javaslatokat a Küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel fogadja el.
- A levezető elnök a szavazati joggal rendelkezők indítványa alapján javaslatot tehet arra is, hogy a Küldöttgyűlés egy vagy több, illetve valamennyi napirendi pont előadása után folytassa le a vitát, erről ugyancsak nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik döntés.
- Érvényes határozatot a Küldöttgyűlés csak az elfogadott napirenden szereplő kérdésekben hozhat. Kivétel az a javaslat, amely vizsgálat elrendelésére, vagy újabb Küldöttgyűlés összehívására vonatkozik.

c) Vita és határozathozatal

- A napirendi pontok előterjesztése után az elnök a vitát megnyitja.
- A vitában minden résztvevő felszólalhat, a felszólalások sorrendjét a jelentkezések sorrendjében az elnök állapítja meg.
- A résztvevők a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatban kérdéseket tehetnek fel, és javaslatokkal élhetnek. A kérdésekre és javaslatokra a Szövetség elnöke, vagy az elnök felkérésére valamelyik tisztségviselő, vagy alkalmazott válaszol.
- Ha a levezető elnök azt állapítja meg, hogy a válaszadásra a Küldöttgyűlésen nincs lehetőség, a választ a kérdés feltevőjének a Küldöttgyűlés időpontjától számított 8 napon belül írásban kell megadni.
- A Küldöttgyűlés rendjére a levezető elnök ügyel. Ha a felszólalások elhúzódnak, ő vagy bármelyik küldött javasolhatja a felszólalások idejének korlátozását, indokolt esetben a felszólalás berekesztését. A javaslatról a Küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
- A napirendi pontokkal kapcsolatos vitát az elnök akkor zárja le, amikor a szólásra jelentkezők mindegyike felszólalt, vagy ha a Küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel elfogadta a vita lezárását.
- Ekkor kell módot adni arra, hogy a Szövetség érintett tisztségviselője, vezető munkakörű dolgozója vagy az ügy előadója a felszólalásra válaszoljon. A vita eredményét az elnök összegzi, majd beterjeszti a vita eredményeként megfogalmazott határozati javaslatot, amelyet szavazásra bocsát.
- Valamennyi napirendi pont megtárgyalása és a határozatok meghozatala után az elnök a Küldöttgyűlést berekeszti.
- Az Elnökség beszámolójának keretében vagy külön napirendi pontként a levezető elnöknek ismertetnie kell a legutóbbi Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtását. Ugyancsak választ kell adni azokra a kérdésekre is, amelyek a korábbi Küldöttgyűlésen hangzottak el és közérdeklődésre tartanak számot.
- A minősített többség a határozatképes Küldöttgyűlésen jelenlévő szavazatra jogosultak több mint kétharmadának igenlő szavazatát jelenti.

d) A Küldöttgyűlés jegyzőkönyve

- A jegyzőkönyv tartalmazza:

  • a Küldöttgyűlés helyét és idejét,
  • az összehívás szabályszerűségére és határozatképességre vonatkozó megállapítást,
  • a megjelent szervek képviselőinek és a meghívottaknak a nevét,
  • az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők megnevezését,
  • a napirendi pontokat,
  • az elhangzott kérdéseket, javaslatokat, valamint a felszólalások lényegét,
  • a szavazások eredményét,
  • a határozatokat és a végrehajtásukért felelős személyek nevét, valamint a végrehajtások határidejét.

- A Küldöttgyűlésről hangfelvételt kell készíteni.
- A jegyzőkönyvet a Küldöttgyűlést követő 30 napon belül kell elkészíteni, és azt a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá. Amennyiben bármely okból az aláírásra jogosultak nem kívánják az elkészült jegyzőkönyvet aláírni, kötelesek azt külön írásban indokolni.
- A jegyzőkönyvbe a szavazati joggal rendelkezők és a Szövetség minden tagegyesületének alapszabályában meghatározott képviselője betekinthet, az ügyvezető igazgatóval történt előzetes egyeztetés után.
- A Küldöttgyűlés hangfelvételét, az előterjesztett írásos anyagokat, a meghívót és egyéb mellékleteket az ügyvezető igazgató helyezi irattárba.

e) Határozatok megküldése, nyilvántartása

- A Küldöttgyűlés határozatait a naptári év kezdetétől – tárgyának megjelölésével - „K-sorszám/év (hó.nap) számú határozat” rendben kell nyilvántartani, „K 1/év (hó.nap)” sorszámmal kezdődően.
- A Küldöttgyűlés határozatait úgy kell nyilvántartani, hogy rögzíteni kell a döntés tartalmát, időpontját, és hatályát, továbbá a döntést támogatók, ellenzők és a tartózkodók számarányát.
- A Küldöttgyűlés határozatait a tagegyesületeknek, a határozathozatallal érintetteknek, valamint a végrehajtásra kijelölt szerveknek, vagy személyeknek 30 napon belül írásban meg kell küldeni.
- A határozatok nyilvántartásáról a Szövetség Ügyvivő Szervezete gondoskodik.

(3) A VÁLASZTÁS ÉS A SZAVAZÁS RENDJE

a) A választás előkészítése és lebonyolítása

- A Küldöttgyűlésen megtartásra kerülő tisztségviselő választás előkészítéséről az Elnökség gondoskodik. A lebonyolításhoz szükséges feltételekről, valamint a technikai eszközökről az ügyvezető igazgató gondoskodik.
- A Küldöttgyűlés 3 fős Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottságot választ, amelynek tagjait - a levezető elnök javaslatára – egyszeri alkalomra, a Küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja meg. A bizottság a vezetőjét maga választja meg.
- A bizottság elvégzi a jelen lévő szavazásra jogosultak mandátumának vizsgálatát, és az eredményt jelenti a Küldöttgyűlés levezető elnökének.
- A levezető elnök összeveti a szövetség teljes szavazóképes létszámát a jelenlévő szavazóképes létszámmal és megállapítja a Küldöttgyűlés határozatképességét, vagy határozatképtelenségét.

b) A választás sorrendje

- A Szövetség elnöke
- A Szövetség két alelnöke
- Az Elnökség 8 tagja
- A Felügyelő Bizottság elnöke
- A Felügyelő Bizottság 4 tagja
- Az Etikai Bizottság elnöke
- Az Etikai Bizottság 4 tagja
- A Jelölő Bizottság elnöke
- A Jelölő Bizottság 4 tagja
- A Magyar Országos Horgász Szövetség Választmányába delegáltak (a szövetségi horgászlétszámtól függően, a MOHOSZ alapszabálya szerint)

c) A jelölés

- A Jelölő Bizottság a választó Küldöttgyűlést megelőző időszakban előkészíti a Küldöttgyűlés által megválasztandó tisztségviselők személyére vonatkozó javaslatokat. Munkája során beszerzi a tagszervezetek és a küldöttek javaslatát, véleményét, elvégzi a Szövetségen belüli szükséges egyeztetéseket, ennek során figyelembe veszi az összeférhetetlenségi eseteket.
- A Jelölő Bizottság beszámol a Küldöttgyűlésnek a végzett munkáról, a jelöltek nevéről és támogatottságukról, és az előkészítő munka eredményeként minden egyes tisztségre a legtöbb szavazatot kapó személyt jelöli.
- Bármely jelen lévő, szavazati joggal rendelkező küldött, vagy nem küldött tisztségviselő is jogosult jelöltet javasolni. A javasolt személyek nevének szavazólapra történő felvételéről a Küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A jelöltek a Küldöttgyűlés által elfogadott támogatottsági sorrendben kerülnek a szavazólistára.

d) A szavazás

- A Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik arról, hogy a jelölőlistára felvett személyek neve, az elfogadott sorrendben - a Szövetség bélyegzőjével hitelesített- szavazólapra kerüljön.
- A választás nyílt szavazással történik. Amennyiben bármely jelenlévő, szavazati joggal rendelkező küldött, vagy nem küldött tisztségviselő javasolja, és azt a Küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel elfogadja, titkos szavazást kell tartani.
- A titkos szavazás előtt a levezető elnök ismerteti a szavazás rendjét és módját. A jelenléti ívek alapján kiosztják a szavazásra jogosultaknak a szavazólapokat. A szavazólapon fel kell tüntetni a tisztségekre jelöltek nevét és a tisztségek megjelölését. A szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság megállapítja azt, hogy a szavazatgyűjtő urna üres, majd az urnát lezárja, záró szalaggal látja el, és azon a Szövetség bélyegzőjét elhelyezi.
- A szavazólapon szereplő jelöltekre úgy lehet szavazni, hogy a szavazó a jelölt neve melletti négyzetbe „X”, vagy „+” jelet helyez. Érvényes az a szavazólap, amelyen a szükséges, vagy annál kevesebb név szerepel. A nem jelölt, illetve a kihúzott neveket figyelmen kívül kell hagyni.

e) A szavazatok megszámlálása, érvényessége

- A szavazatok összeszámlálását és a szavazás értékelését a 3 fős Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság végzi
- Nyílt szavazás esetén a Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság a meghatározott teremrészek vagy széksorok szerint megszámlálja a szavazatokat. A szavazás eredményét a Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság vezetője közli a levezető elnökkel. A szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg.
- Titkos szavazás esetén érvénytelen az a szavazat:

  • amelyet nem hitelesített szavazólapon adtak le,
  • ha a szavazólapon olyan név szerepel, ami nem került fel a jelölő listára.
  • amelyből nem tűnik ki az, hogy kire adják le, eltépték, összefirkálták stb.

- A szavazólapra írt esetleges feltételeket, megjegyzéseket stb. a szavazat érvényessége szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Az urnából kiemelt szavazólapok közül ki kell emelni az érvénytelen szavazólapokat. Az érvényes szavazólapok szavazatait az e célra szolgáló összesítő lapon összesíteni szükséges.

f) A szavazás értékelése

- Az értékelést a Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság végzi.
- Az egyes tisztségekre azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy ezzel megkapta a Küldöttgyűlésen jelenlévő, szavazásra jogosult személyek szavazatának több mint felét. Amennyiben nem kapta meg egyetlen szavazó sem a szavazatoknak több mint a felét, a két legtöbb szavazatot elért jelöltre ismételten szavazni szükséges.
- Elégtelen jelölt, vagy szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.

g) A szavazás dokumentálása

- A Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság a szavazatok összeszámlálása és a választás eredményének megállapítása után, még a számlálóhelyiségben jegyzőkönyvet készít.
- A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a Szövetség nevét, a Küldöttgyűlés időpontját, a Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság vezetőjének és tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető, és ha szükséges, az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv képviselőjének nevét, amennyiben a szavazás eredményének megállapításában részt vett.
- Rögzíteni kell azt, hogy a szavazatgyűjtő urna záró szalagjai sértetlenek, továbbá azokat az időpontokat, amikor a szavazás megkezdődött, és amikor befejeződött.
- Ezt követően fel kell tüntetni a szavazáson részt vett személyek, a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát.
- Meg kell állapítani, hogy az egyes tisztségekre kiket választottak meg, és az egyes személyekre hány érvényes szavazatot adtak, majd jegyzőkönyvbe kell foglalni azt is, hogy a megválasztott személyeken kívül kik, milyen tisztségre és hány szavazatot kaptak.
- Végül meg kell állapítani, hogy a szavazásnál előfordult-e zavaró körülmény és benyújtottak-e kifogást a Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottsághoz.
- A jegyzőkönyvet a Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság tagjai, a jegyzőkönyvvezető – amennyiben indokolt, akkor az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jelenlévő képviselője – írja alá.
- A Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság elnöke a szavazólapokat borítékba helyezi, záró szalaggal lezárja és a lezárt borítékot a bizottság elnöke és tagjai a záró szalagon keresztül aláírják, majd átadják a Küldöttgyűlést levezető elnöknek.
- A választás eredményét a Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság elnöke a jegyzőkönyv alapján a Küldöttgyűlésen ismerteti.

3.§. AZ ELNÖKSÉG

(1) AZ ELNÖKSÉG HATÁSKÖRE, TEVÉKENYSÉGE, ÖSSZETÉTELE

a) Az elnökség hatásköre

Irányítja a Szövetség Küldöttgyűlések közötti tevékenységét.

b) Az elnökség tevékenységének szabályozása

Tevékenységét a Szövetség Alapszabálya, Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a saját maga által kidolgozott és elfogadott Munkatervnek megfelelően végzi.

c) Az elnökség összetétele

- Az Elnökség 11 tagból áll. Az elnökség tagja a szövetség elnöke, két alelnöke és 8 tagja.
- Az elnökség elnöke a Szövetség elnöke.
- Amennyiben az elnökség tagjainak száma 6 fő alá csökken, soron kívül intézkedni kell az új tagok választásáról, rendkívüli Küldöttgyűlés összehívásával.

(2) AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉS

a) Az elnökségi ülés összehívása

- Az Elnökség ülését a Szövetség elnöke, akadályoztatása esetén az alelnökök egyike hívja össze.
- Az Elnökség összehívása az ülés előtt legalább 8 nappal, írásos meghívóval történik, melyben meg kell jelölni a tanácskozás helyét, időpontját és a napirendi pontokat.
- Az Elnökség tanácskozási jogú, állandó meghívottai a Felügyelő Bizottság elnöke, az Etikai Bizottság elnöke, és az ügyvezető igazgató.
- Az Elnökség üléseire meg kell hívni mindazokat, akiknek részvétele a tárgyalt ügyek miatt szükséges;

b) Rendkívüli Elnökségi ülés összehívása

- Rendkívüli ülést kell összehívni, ha:

  • az Elnökség tagjainak legalább egyharmada az elnöknek írásban indítványozza,
  • a Felügyelő Bizottság javaslata alapján a Felügyelő Bizottság elnöke kezdeményezi,
  • a Szövetség elnöke elrendeli.

- A rendkívüli ülést a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban össze kell hívni.
- Rendkívül indokolt esetben, szóban is összehívható az Elnökség ülése.

c) Az Elnökség ülése

- Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik.
- Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, azon az elnökség tagjai és a meghívottak vesznek részt.
- Az Elnökség tanácskozási jogú, állandó meghívottai a Felügyelő Bizottság elnöke, az Etikai Bizottság elnöke és az ügyvezető igazgató.
- Az Elnökség üléseire meg kell hívni mindazokat, akiknek részvétele a tárgyalt ügyek miatt szükséges.
- Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van.
- A Szövetség elnöke egyben az Elnökség elnöke. Feladata az elnökségi ülések levezetése, a tanácskozás és a szavazás rendjének biztosítása. Akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök helyettesíti.

d) Az elnökségi ülés lebonyolítása

- Az elnök ismerteti az ülés napirendjét.
- A tanácskozáson részt vevőknek módot kell biztosítani arra, hogy az elhangzott beszámolókhoz és tájékoztatásokhoz hozzászólhassanak, véleményükkel azt kiegészíthessék, javaslatukat megtegyék, vagy saját indítványukat előterjeszthessék.
- Az Elnökség a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
- Az elnök zárt ülést rendelhet el személyi kérdések esetén, üzleti- gazdasági titok megtartása érdekében, vagy ha az elnökségi ülés rendeltetésszerű lefolytatása veszélyeztetve van és azt az Elnökség egyszerű szótöbbséggel megszavazza.
- Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a hozzátartozója (Ptk., azaz a 2013. évi V. törvény 8:1.§ 2. pont), élettársa - a továbbiakban együtt: hozzátartozó - a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt, és akitől a jogügy tárgyilagos megítélése nem várható el.

e) Jegyzőkönyvezés

- Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, és jelenléti ívet kell készíteni.
- Az ülésről felvett jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia:

  • a tanácskozás helyét és időpontját,
  • a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő nevét és elfogadását
  • a tanácskozás tagjainak és résztvevőinek számát, határozat-képességét,
  • a megvitatott napirendeket, a hozzászólások és indítványok lényegét,
  • a hozott döntéseket, állásfoglalásokat és határozatokat.

- A jegyzőkönyvet az elnökségi ülést követő 30 napon belül kell elkészíteni, és azt a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető írja alá, és az elnökség erre megválasztott két tagja hitelesíti.
- Amennyiben bármely okból az aláírásra jogosultak nem kívánják az elkészült jegyzőkönyvet aláírni, kötelesek azt külön írásban indokolni.
- A jegyzőkönyvbe az elnökség tagjai és a Szövetség minden tagegyesületének alapszabályában meghatározott képviselője betekinthet, az ügyvezető igazgatóval történt előzetes egyeztetés után.
- A jegyzőkönyveket és a hanganyagot a jogszabályi előírásoknak megfelelő ideig, de legalább 5 évig irattárazni kell.

f) Az elnökségi határozatok nyilvántartása

- A meghozott határozatokról nyilvántartást kell vezetni. Az Elnökség határozatait a naptári év kezdetétől – tárgyának megjelölésével - „E-sorszám /év (hó.nap) határozat” rendben kell nyilvántartani, „E 1/év (hó.nap)” sorszámmal kezdődően.
- Az Elnökség határozatait meg kell küldeni a tagszervezeteknek és az Felügyelő Bizottság elnökének.

g) Az Elnökségi üléssel kapcsolatos feladatok

Az ügyvezető igazgató felelős:
- Az elnökségi ülés helyszínének biztosításáért,
- A meghívók, a napirendekhez tartozó írásos anyagok és a határozati javaslatok előkészítéséért és kiküldéséért,
- Az Elnökségi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséért és az irattárazásáért,
- A határozatok tagszervezetekhez és a Felügyelő Bizottság elnökéhez történő megküldéséért.

(3) AZ ELNÖKSÉG MŰKÖDÉSI RENDJE

- Az Elnökség két Küldöttgyűlés között irányítja a szövetséget.
- Jogkörét a Szövetség Alapszabálya előírásainak megfelelően gyakorolja.
- Határozatai a szövetség társadalmi szervei és ügyintéző szervezete számára kötelező érvényűek.

4.§. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

(1) A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE, TEVÉKENYSÉGE, ÖSSZETÉTELE

a) Az Felügyelő Bizottság hatásköre

- Felügyeli a Szövetség egészére kiterjedően a Szövetség és szervei szabályszerű működését.
- A Felügyelő Bizottság feladata a Szövetségi szervek, valamint a jogszabályok, az Alapszabály és a Szövetségi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

b) A Felügyelő Bizottság tevékenységének szabályozása

Tevékenységét a Szövetség Alapszabálya, Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a saját maga által kidolgozott és elfogadott Ügyrendnek és Munkatervnek megfelelően végzi.

c) A Felügyelő Bizottság összetétele

- A Felügyelő Bizottság 5 tagból áll.
- A Felügyelő Bizottság tagjai az elnök és 4 tagja.
- Amennyiben a Felügyelő Bizottság tagjainak száma 3 fő alá csökken, soron kívül intézkedni kell az új tagok választásáról, rendkívüli Küldöttgyűlés összehívásával.

(2) A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGI ÜLÉS

a) A Felügyelő Bizottsági ülés összehívása

- A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze.
- Az ülést annak megkezdése előtt legalább 8 nappal, a napirend, a hely és az időpont megjelölésével, - lehetőség szerint mellékelve a napirendi ponthoz készített írásos anyagokat – kell összehívni. Rendkívüli esetben az ülés 8 napon belül is összehívható akár telefax vagy telefon útján is.
- A Felügyelő Bizottság ülésére a bizottsági tagokon kívül meghívottak is meghívhatók.
- A meghívás szólhat a Felügyelő Bizottsági ülés egészére, vagy egyes napirendi pontokra.
- A meghívottak kizárólag a vitában vehetnek részt, szavazati joggal nem rendelkeznek.
- A meghívásról a Felügyelő Bizottság elnöke határoz, ő engedélyezi az ülésen való részvételt a nem bizottsági tagok részére. Két bizottsági tag kezdeményezése alapján az elnök köteles meghívni – tanácskozási joggal - a javasoltakat.
- Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

b) Rendkívüli Felügyelő Bizottsági ülés összehívása

- Rendkívüli ülést kell összehívni, ha:

  • Felügyelő Bizottság elnöke elrendeli, vagy/és
  • A Felügyelő Bizottság tagja az ok és cél megjelölésével írásban indítványozza,

- A rendkívüli ülést az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban össze kell hívni. A meghívón fel kell tüntetni az ülés kezdeményezőjét, az összehívás okát és célját.

c) A Felügyelő Bizottsági ülés lebonyolítása

- A Bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti, akadályoztatása esetén a Bizottság valamely általa, vagy a Bizottság által megbízott tagja. Az ülés akkor határozatképes, ha legalább három Felügyelő Bizottsági tag jelen van.
- A Felügyelő Bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
- Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
- Amennyiben a Bizottság egy tagja javasolja, az ülést vezető elnök köteles elrendelni a titkos szavazást.

d) Jegyzőkönyvezés

- A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, és jelenléti ívet kell készíteni.
- Az ülésről felvett jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia:
- a tanácskozás helyét és időpontját,
- a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő nevét és elfogadását
- a tanácskozás tagjainak és résztvevőinek számát, határozat-képességét,
- a megvitatott napirendeket, a hozzászólások és indítványok lényegét,
- a hozott döntéseket, állásfoglalásokat és határozatokat.

e) A Felügyelő Bizottsági határozatok nyilvántartása

- A meghozott határozatokról nyilvántartást kell vezetni. A Felügyelő Bizottság határozatait a naptári év kezdetétől – tárgyának megjelölésével - „FB-sorszám /év (hó.nap) határozat” rendben kell nyilvántartani, „FB 1/év (hó.nap)” sorszámmal kezdődően.
- A jegyzőkönyvet a levezető elnök, és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és az elnökség erre megválasztott két tagja hitelesíti.
- A határozatokat is tartalmazó jegyzőkönyveket és a hanganyagot a jogszabályi előírásoknak megfelelő ideig, de legalább 5 évig irattárazni kell

(3) A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSI RENDJE

- Tevékenységét éves munkaterv alapján végzi, amely az Alapszabály 10.§ (3) bekezdés b) pontjában foglalt feladatokat tartalmazza. Elfogadott munkatervét tájékoztatásul megküldi az Elnökségnek és az ügyvezetésnek. Munkaterve az elnökség által javasolt vizsgálatokkal kiegészülhet.
- Rendkívüli vizsgálatot, ellenőrzést a tudomására jutott szabálytalan működés alapján meghozott Felügyelő Bizottsági határozat, Szövetségi Elnökségi határozat, illetve a Szövetség elnökének felkérése alapján végez.
- Testületként jár el. Eljárására a Szövetség Alapszabálya, Szervezeti és Működési Szabályzata és a Felügyelő Bizottsági ügyrendje az irányadó.
- A vizsgálatokat, ellenőrzéseket tagjai közreműködésével végzi. A Felügyelő Bizottsági tag személyesen köteles eljárni, képviseletnek nincs helye.
- A Felügyelő Bizottság a Szövetség tisztségviselőitől, dolgozóitól szóban vagy írásban felvilágosítást, tájékoztatást kérhet.
- Az érintett tisztségviselők ésszerű határidőben kötelesek rendelkezésre állni.
- Az érintett dolgozók – a szövetség ügyvezető igazgatójának engedélye, illetve utasítása alapján – kötelesek rendelkezésre állni.
- A Felügyelő Bizottság hatáskörében eljárva a Szövetség iratait, könyveit akár testületileg, akár kiküldött tagja útján megvizsgálhatja. A vizsgálat időpontját a szövetség igazgatójával előzetesen egyezteti, aki a vizsgálat elvégzését ésszerű időn belül köteles biztosítani.
- A vizsgálatba, ellenőrzésbe indokolt esetben külső szakértők is bevonhatók, amennyiben a szükséges költségfedezet rendelkezésre áll.
- A Felügyelő Bizottság a vizsgálati jelentés alapján, - szükség esetén az érintettek előzetes véleményezésével- írásos határozatot hoz.
- A Felügyelő Bizottság a vizsgálat alapján hozott határozatról tájékoztatja az illetékes szervet, vagy annak vezetőjét és kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét. Amennyiben a kezdeményezés nem vezet eredményre, a Felügyelő Bizottság köteles az ügyrendben biztosított lehetőségek felhasználásával (Elnökség, Küldöttgyűlés összehívásának kezdeményezése) annak érvényt szerezni.

(4) A MUNKACSOPORT MŰKÖDÉSI RENDJE.

- A Felügyelő Bizottság a haltelepítések ellenőrzésére Munkacsoportot hozhat létre.
- A Munkacsoport tagjait a szövetségi egyesületek tagságából, az egyesületek vezetése ajánlja. Tagságukat a Felügyelő Bizottság fogadja el.
- A Munkacsoport csak a Felügyelő Bizottság egyedi határozata alapján végezheti tevékenységét.
- A Munkacsoport tevékenységét, létszámát, a benne résztvevők személyét a tevékenység időütemezését és feladatait a Felügyelő Bizottság az Ügyintéző szervezet illetékes vezetőjével egyezteti.
- A Munkacsoport tagjai részére a Felügyelő Bizottság elnöke Munkacsoport igazolványt állít ki.

5.§. ETIKAI BIZOTTSÁG

(1) AZ ETIKAI BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE, TEVÉKENYSÉGE, ÖSSZETÉTELE

- Az Etikai Bizottság a Szövetséget érintő etikai ügyek kivizsgálására és az üggyel kapcsolatos döntésre, illetve a hatáskörét meghaladó ügyekben döntés előkészítésre jogosult.
- Az Etikai Bizottság a tevékenységét a Szövetség Etikai Kódex alapján végzi. Az Etikai Kódexet a Szövetség Küldöttgyűlése jogosult elfogadni, illetve módosítani.
- Az Etikai Bizottság 5 tagú.
- Az Etikai Bizottság elnökét és 4 tagját a Küldöttgyűlés választja meg az Elnökség javaslata alapján, 5 év időtartamra.

(2) AZ ETIKAI BIZOTTSÁG ÜLÉSE

- Az Etikai Bizottság üléseit szükség szerint, az etikai ügyek aktualitásának megfelelően tartja. Az Etikai Bizottság ülései nem nyilvánosak.
- Az Etikai Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, és jelenléti ívet kell készíteni.
- A meghozott határozatokról nyilvántartást kell vezetni.

(3) AZ ETIKAI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE

- Az Etikai Bizottság eljárására a Szövetség Etikai Kódexe, Alapszabálya, valamint Szervezeti és Működési Szabályzata az irányadó.
- Az etikai vizsgálatot tagjai közreműködésével, vagy - indokolt esetben és a szükséges költségfedezet rendelkezésre állása esetén- külső szakértők bevonásával végzi.
- A vizsgálat eredményéről az Etikai Bizottság elnöke tájékoztatja az etikai eljárás kezdeményezőjét.
- Az Etikai Bizottság tevékenységéről az évi beszámoló Küldöttgyűlésen ad tájékoztatást.

6.§. JELÖLŐ BIZOTTSÁG

(1) A JELÖLŐ BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE, TEVÉKENYSÉGE, ÖSSZETÉTELE

- A Jelölő Bizottság a Szövetség tisztségviselői választásainak előkészítésére, a választási demokrácia megfelelő biztosítása érdekében jött létre.
- A Jelölő Bizottság az Elnökség felkérésére végzi aktuális jelöltállítási tevékenységét.
- A Jelölő Bizottság 5 tagú.
- A Jelölő Bizottság elnökét és 4 tagját a Küldöttgyűlés választja meg az elnökség javaslata alapján, 5 év időtartamra.

(2) A JELÖLŐ BIZOTTSÁG ÜLÉSE

- A Jelölő Bizottság üléseit szükség szerint, a Szövetség választási aktualitásának megfelelően tartja.
- A Jelölő Bizottság ülései nem nyilvánosak.
- A Jelölő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, és jelenléti ívet kell készíteni.
- A meghozott javaslatokról nyilvántartást kell vezetni.

(3) A JELÖLŐ BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE

- A Jelölő Bizottság a választás előkészítése érdekében a szövetség tagszervezeteitől írásban, vagy személyes interjúk során jelölt állítási véleményt kér, figyelembe véve az összeférhetetlenségi eseteket.
- A tagszervezetei megkereséseket tagjai munkamegosztásban látják el, helyi ismereteik figyelembevételével.
- A Jelölő Bizottság a beérkezett információt rendezi, ülésén ez alapján jelölti sorrendet állít az egyes funkciókra.
- Végzett munkájáról a választó Küldöttgyűlést megelőző Elnökségi ülésen tájékoztatást ad az Elnökség számára.
- Javaslatait a választó Küldöttgyűlésen ismerteti a Küldöttgyűlés résztvevőivel, biztosítva ezzel a választási eljárás alapfeltételét.

7.§. SZAKBIZOTTSÁGOK

(1) A SZAKBIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSI RENDJE

- Az Elnökség a Szövetség valamely feladatának (pl. versenysport szervezése, a horgászifjúság nevelése, stb.) felelős szervezése és végrehajtása érdekében javaslattevő, véleményező, szaktanácsadó szervezeteként szakbizottságokat hozhat létre, illetve szüntethet meg.
- A szakbizottság vezetőjét az Elnökség nevezi ki, tagjait a szakbizottság elnökének előterjesztése alapján az Elnökség hagyja jóvá.
- A szakbizottság feladatát és működési körét az Elnökség határozza meg.
- A szakbizottságok az Elnökségnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel.

(2) A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI BIZOTTSÁG:

- A Gyermek- és Ifjúsági Bizottság 3-5 fővel végzi munkáját, az éves munkatervben meghatározott feladatok sikeres végrehajtásának függvényében, a mindenkori Gyermek- és Ifjúsági Bizottsági elnök döntése alapján.
- A Gyermek- és Ifjúsági Bizottság saját ügyrendje (munkaterve) szerint működik,
- A Gyermek- és Ifjúsági Bizottság munkatervét és költségvetését a Szövetség Elnöksége fogadja el.
- A Gyermek- és Ifjúsági Bizottság feladatai:

a) A Szövetség tagegyesületeinél a gyermek és ifjúsági nevelésben végzett tevékenységek felmérése, esetleges koordinálása.
b) A Szövetség Versenysport Bizottságával érdemi együttműködés kialakítása az ifjú horgászok horgász ismereteinek, ill. a horgászat szeretetének elmélyítése érdekében. (Ezen feladatok eléréséért kiemelten kezeli a Gyermek- és Ifjúsági Bizottság a már hagyományosan megrendezett gyermek és ifjúsági táborait, ahol a Gyermek- és Ifjúsági Bizottság igyekszik a gyermek horgászokat felkészíteni a leendő sikeres horgászvizsgára).
c) A tagegyesületek gyermek és ifjúsági programjaiban való együttműködő részvétel, valamint egyes programok segítése szervezéssel és/vagy anyagi támogatással.
d) A Gyermek- és Ifjúsági Bizottság elkészíti az éves munkatervét és az éves költségvetési tervét, melyeket a Szövetség Elnöksége elé terjeszt megvitatásra, elfogadásra.
e) A Szövetség Küldöttgyűlése elé kerülő elnökségi anyaghoz részletes jelentést (beszámolót) készít.

(3) A VERSENYSPORT BIZOTTSÁG:

- A Versenysport Bizottság 5-9 tagú, a feladatoknak megfelelően.
- A Versenysport Bizottság finomszerelékes úszós, pergető, feeder és bojlis szakosztályból áll.
- A Versenysport Bizottság saját ügyrendje szerint működik, az RDHSZ Elnöksége által elfogadott költségvetés keretében.
- A Versenysport Bizottság főbb feladatai:

  • Kapcsolattartás az egyesületek versenyfelelőseivel, versenyfelelős hiányában a versenysportért felelős egyesületi vezetővel.
  • Ahogy az országos versenynaptár ismertté válik, a szövetségi versenyszabályzatok alapján elkészíti a Szövetség versenykiírásait.
  • A szövetségi csapat és egyéni bajnokságok megszervezése, megrendezése a szövetség versenyszabályzatának megfelelően.
  • az Országos Horgász Csapatbajnokságra a szövetség finomszerelékes csapatának felkészítése.
  • A Versenysport Bizottság vezetőjének és az illetékes Versenysport Bizottsági szakosztály vezetőnek a feladata az RDHSZ színeiben induló versenyzők kiválasztása a szövetség válogatott kereteiből, a segítő kísérők kiválasztása, felkérése, a csapat elhelyezésének és ellátásának biztosítása. A csapatvezetőket az RDHSZ Elnöksége jelöli ki.
  • A Gyermek és Ifjúsági Bizottsággal szoros kapcsolatot tart annak érdekében, hogy az utánpótlás a versenysport tekintetében biztosított legyen.
  • A megtörtént verseny eseményekről a bizottság vezetője a következő elnökségi ülésen tájékoztatja a Szövetség Elnökségét, gondoskodik a Szövetség honlapjára felkerülő tájékoztató anyagok elkészítéséről.
  • A Szövetség Küldöttgyűlés elé kerülő elnökségi anyagához részletes jelentést (beszámolót) készít.
  • Részt vesz a Szövetség Küldöttgyűlésein, az ott felmerülő kérdésekre a Szövetség Elnökének felkérésére válaszol.

8.§. AZ ÜGYINTÉZŐ SZERVEZET

(1) AZ ÜGYINTÉZŐ SZERVEZET FŐBB TEVÉKENYSÉGEI

a) Haltermelés és haltelepítés a Duna-ágba és mellékvizeibe.
b) Halőrzés és környezetvédelem.
c) A Szövetségi működés biztosítása.

(2) AZ ÜGYINTÉZŐ SZERVEZET FŐBB TEVÉKENYSÉGEI A SZÖVETSÉGI MŰKÖDÉS TERÜLETÉN

a) A szervezet legfontosabb feladatai

- a Szövetség szervei, és tisztségviselői tevékenységének adminisztratív előkészítése, működésük támogatása,
- gazdálkodás,
- számviteli, pénzügyi, munkaügyi feladatok ellátása,
- statisztikák, jelentések, bevallások készítése,
- ingó és ingatlanvagyon kezelése és karbantartása,
- ügyintézői tevékenység,
- adminisztratív feladatok,
- jogszabályfigyelés,
- iratkezelés,
- leltározás, selejtezés,
- a szövetségi honlap működtetése.

(3) VEZETŐI ÉS MUNKATÁRSI FELADATOK

a) Az ügyvezető igazgató

Feladata: A Szövetség Ügyintéző Szervezetének egyszemélyi, felelős irányítása.
Közvetlen felettese: a Szövetség elnöke
Közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók:

  • a főkönyvelő,
  • a halgazdálkodási ágazat vezető,
  • az adminisztrátor,
  • a halászati őri csoportvezető,
  • a titkárságvezető-adminisztrátor.

Az ügyvezető igazgató főbb feladatai:
- Irányítja a Szövetség Ügyintéző Szervezetében dolgozók munkáját, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.
- Folyamatosan biztosítja a vezető tisztségviselők, a tisztségviselők, az Elnökség, az Állandó Bizottságok és a szakbizottságok munkájának előkészítését és működésük feltételeit.
- Gondoskodik a Küldöttgyűlés és az Elnökség elé kerülő előterjesztések és határozatok előkészítéséről, állásfoglalások végrehajtásának megszervezéséről, a végrehajtás ellenőrzéséről.
- Az Alapszabály és az SZMSZ előírásainak megfelelően gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, az ülések összehívásáról, a napirend közléséről, az ügykezelésről és a levelezés lebonyolításáról.
- Gondoskodik, és felelősséggel tartozik a Szövetség vagyoni eszközeinek szabályszerű, költségvetésben meghatározott célú felhasználásáról.
- Részletes feladatait munkaszerződése és az ahhoz tartozó, annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás tartalmazza.

b) A főkönyvelő

Feladatai: Irányítja és ellenőrzi a Szövetség pénzügyi- és számviteli tevékenységét, ügykezelését. Részletes feladatait munkaszerződése és az ahhoz tartozó, annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás tartalmazza.
Az ügyvezető igazgató általános helyettese.
Közvetlen felettese: az ügyvezető igazgató
Közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók:

  • a pénzügyi előadó
  • az általános előadó

c) A halgazdálkodási ágazat vezető

Feladatai: A Szövetség haltermelésének szakmai vezetője. Részletes feladatait munkaszerződése és az ahhoz tartozó, annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás tartalmazza.
Közvetlen felettese: az ügyvezető igazgató
Közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók: a telepvezetők (Ráckevei keltető, Szigetbecsei előnevelő, Makádi tógazdaság)

d) A telepvezetők

Feladataik: A telepvezető az adott telep haltermelésének szakmai vezetője. Részletes feladatait munkaszerződése és az ahhoz tartozó, annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás tartalmazza.
Közvetlen felettese: a halgazdálkodási ágazat vezető
Közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók:

  • halászok
  • éjjeliőrök (Makádi telephely)

e) A pénzügyi előadó

Feladatai: a Szövetség pénzügyi feladatinak ellátása, a házi pénztár kezelése, a Szövetség egyéb adminisztratív ügyeinek intézése. Részletes feladatait munkaszerződése és az ahhoz tartozó, annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás tartalmazza.
Közvetlen felettese: a főkönyvelő

f) Az általános előadó

Feladata: Bérszámfejtés, TB ügyintézés, számviteli feladatok ellátása, valamint a Szövetség egyéb adminisztratív ügyeinek intézése. Részletes feladatait munkaszerződése és az ahhoz tartozó, annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás tartalmazza.
Közvetlen felettese: a főkönyvelő

g) Az adminisztrátor

Feladata: A Szövetség adminisztratív ügyeinek intézése. Részletes feladatait munkaszerződése és az ahhoz tartozó, annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás tartalmazza.
Közvetlen felettese: az ügyvezető igazgató

h) A halászok

Feladatuk: a haltermelési feladatok ellátása. Részletes feladataik munkaszerződésük és az ahhoz tartozó, annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás tartalmazza.
Közvetlen felettesük: a telepvezetők

i) Az éjjeliőrök

Feladataik: A Szövetség ingó és ingatlan vagyontárgyainak, halállományának őrzése. Részletes feladataik munkaszerződésük és az ahhoz tartozó, annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás tartalmazza.
Közvetlen felettesük: a telepvezető

j) A halőri csoportvezető

Feladata: a szövetség halőrzési tevékenységének megszervezése, koordinálása, a halőrök munkájának irányítása és ellenőrzése. Részletes feladatait munkaszerződése és az ahhoz tartozó, annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás tartalmazza.
Közvetlen felettese: az ügyvezető igazgató

k) A halőrök

Feladatuk: a horgászatra és a környezetvédelemre vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzése, a szükséges esetekben a vonatkozó eljárások kezdeményezése. Részletes feladataik munkaszerződésük és az ahhoz tartozó, annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás tartalmazza.
Közvetlen felettesük: a halőri csoportvezető

Az ügyintéző szervezetben alkalmazottak felelősök jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban és munkaköri leírásukban, továbbá a vezetői utasításokban meghatározottak foglaltak maradéktalan végrehajtásáért. A dolgozókat kötelezettség terheli az előzőekben meghatározott feladatokkal összefüggésben bekövetkezett mulasztásokért.

(4) MUNKAKÖRÖK, JOGVISZONYOK, ALÁ- ÉS FÖLÉRENDELTSÉGI VISZONYOK

a) Vezetői munkakörök

A Szövetségben vezetői munkakört töltenek be:

  • az ügyvezető igazgató
  • a főkönyvelő
  • a halgazdálkodási ágazat vezető

b) Erkölcsi bizonyítványhoz kötött munkakörök

Erkölcsi bizonyítványt kell benyújtani a Szövetségben alkalmazott összes főállású dolgozónak.

c) Az ügyvezető igazgató munkajogviszonyának keletkezése és megszűnése

Az ügyvezető igazgatói munkakör pályázat alapján tölthető be. Az ügyvezetői munkakör kiírásában és az elbírálásban az Elnökség dönt.

d) A vezetők munkajogviszonyának keletkezése és megszűnése

A vezetői munkakörök pályázat alapján tölthetők be. A pályázatok kiírásában és elbírálásában az ügyvezető dönt.

e) Az alkalmazottak munkajogviszonyának keletkezése és megszűnése

Az ügyvezető igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat az ügyintéző szervezet dolgozóinak tekintetében, gondoskodik a kapcsolódó munkaügyi feladatok ellátásáról.

f) A kártérítési felelősség

A vezetőkre és a beosztottakra vonatkozó kártérítési felelősség rendelkezéseit részletesen a Munka Törvénykönyve és a Polgári Törvénykönyv szabályozza.

g) A munkakörök átadása

A munkakörök tartós helyettesítése vagy személyi változás esetén a munkakört - a folyamatban lévő ügyeket és egyéb, a munkakör ellátása szempontjából fontos iratok, eszközök felsorolását tartalmazó - jegyzőkönyv készítésével kell átadni, illetve átvenni.

h) A vezetők munkairányítási, alá- fölérendeltségi viszonyból származó feladatai

- A vezető gondoskodik a vezetése alatt álló dolgozók munkavégzésének irányításáról, a tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátásáról.
- Felelős a vezetése alatt álló egység munkájáért és a beosztott ügyintézők, dolgozók intézkedéséért.
- Utasítást a közvetlen felettes adhat az alárendelteknek. A felettes jogosult halasztást nem tűrő esetben utasítást adni a nem közvetlen alárendeltnek is, erről azonban tájékoztatnia kell annak vezetőjét.
- A mellérendeltségi viszonyban álló vezetők – főkönyvelő, halgazdálkodási ágazatvezető - a közös munkavégzés során felmerülő viták rendezésére kötelesek az ügyvezető igazgatóhoz fordulni, aki a vitatott kérdésben állást foglal és dönt a végrehajtást illetően.
- Az ügyintéző a felettesétől kapott utasítás végrehajtásának akadálya esetén köteles az akadályról az érintett vezetőket tájékoztatni és annak elhárítására intézkedést kérni.
- A vezető az általa kiadott utasításért és annak végrehajtásáért, illetve az utasítás kiadásának elmulasztásáért egyaránt felelősséggel tartozik.

i) A vezetők és alárendeltek kapcsolata,

- Az ügyvezető köteles tevékenységéről és az Ügyintéző Szervezetben felmerült jelentős intézkedésekről és eseményekről az Elnökséget tájékoztatni.
- A vezetőket kölcsönös információs kötelezettség terheli minden olyan intézkedést, vagy bekövetkezett eseményt illetően, amely a Szövetség tevékenységére kihatással lehet.

j) Beszámoltatási jog és tájékoztatási kötelezettség

- A vezetők, a munka irányítását végzők jogosultak és kötelesek alárendeltjeiket munkájukról beszámoltatni. A beszámoltatás során lehetőséget kell nyújtani a beosztottak részére a munkaterület nagyobb, átfogóbb értékelésének megtárgyalására.
- A vezetők kötelesek tájékoztatni beosztottaikat a tevékenységükre, munkakörükre vonatkozó jogszabályokról, határozatokról, intézkedésekről, valamint a beosztottak által kezdeményezett intézkedések, vagy javaslat további sorsáról.

9.§. A SZÖVETSÉG MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI

(1) MŰKÖDÉSI REND

Az Alapszabályban és jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban nem rendezett kérdésekben a Szövetség szervei maguk állapítják meg működési rendjüket.

(2) TÁJÉKOZTATÁS ÉS NYILVÁNOSSÁG

a) A honlap

A Szövetség www.rdhsz.hu címen saját honlapot üzemeltet. A honlap a szövetség működésével kapcsolatos valamennyi lényeges közérdekű információt tartalmazza.

b) A dokumentumok hozzáférhetősége

Az Alapszabály, az SZMSZ, és az éves beszámoló egy-egy példányát, valamint a határozatok könyvét a Szövetség irodájában, írott formában, a tagok számára hozzáférhető helyen kell tartani.

(3) A SZÖVETSÉG KÉPVISELETE, KAPCSOLATTARTÁSA

A Szövetség képviselője a Szövetség elnöke, aki a Szövetség képviseletében és nevében, szervekkel vagy személyekkel hivatalos kapcsolatot tarthat, tárgyalásokat folytathat, a hírközlő szervek részére szóbeli vagy írásbeli felvilágosítást adhat. Az elnök engedélyével adott témában a Szövetség vezető tisztségviselői, illetve ügyvezető igazgatója is eljárhatnak az Alapszabály előírásainak megfelelően.

(4) AZ ALÁÍRÁS RENDJE

- A Szövetség elnöke írja alá az állami szervezetek, intézmények, önkormányzatok, társadalmi szervezetek, érdekképviseletek első számú vezetőjének címzett átiratot, az együttműködési szerződéseket, a nemzetközi megállapodásokat, a Szövetség okiratait.
- Az elnök akadályoztatása esetén az aláírási jog gyakorlása tekintetében az alapszabályban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni, amennyiben az a szokásos ügymenet része, vagy ennek hiányában ehhez a Szövetségnek halaszthatatlan érdeke fűződik.
- A Szövetség Bizottságainak elnökei írják alá az irányításuk alá tartozó Bizottság dokumentumait, a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, válaszleveleket. Akadályoztatásuk esetén saját Ügyrendjük rendelkezései szerint kell eljárni.
- Az ügyvezető igazgató írja alá a hatáskörébe tartozó iratokat, megállapodásokat, szerződéseket, munkaköri leírásokat. Akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell eljárni, amennyiben az aláírás késedelme akadályozza a Szövetség normál ügymenetét, sérti érdekeit.

(5) A KIADMÁNYOZÁS

a) A kiadmányozás alkalmazása

Indokolt esetekben (elektronikus közlemény, nyomdai sokszorosítás stb.) a szövetség használhatja a kiadmányozást.

b) A kiadmány hitelessége

A kiadmányozás akkor hiteles, ha:
- a kiadmányozó neve mellett „s.k.” jelzés szerepel és
- a kiadmányt az ügyvezető igazgató záradékolással hitelesítette.

(6) KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS UTALVÁNYOZÁSI JOG

a) Kötelezettségvállalás

- Kötelezettségvállalásnak kell tekinteni minden olyan, a szövetség nevében tett írásbeli (esetleg szóbeli) nyilatkozatot, ígérvényt, kötelezvényt, szerződéskötést, megállapodást, amely a szövetség tevékenysége során a szövetség eszközeinek és/vagy forrásainak állományát, illetve ezek összetételét átmenetileg vagy véglegesen megváltoztatja. Végrehajtás előtt ellenőrizni kell, hogy likviditási, fedezeti vagy bármely átmeneti, esetleg technikai akadály nem áll-e fenn. A szerződés, számla összegét ÁFÁ-val együtt kell figyelembe venni.
- A kötelezettségvállalási jog.

  • Kötelezettségvállalás a szövetség költségvetési tervének keretein belül lehetséges.
  • Az ügyvezető igazgató 2 millió forint értékhatárig vállalhat kötelezettséget.
  • A szövetség elnöke 10 millió forint értékhatárig vállalhat kötelezettséget.
  • A szövetség elnöksége 10 millió forint értékhatár felett vállalhat kötelezettséget.

b) Utalványozás

- Utalványozásnak kell tekinteni minden - az arra jogosult által aláirt - írásbeli utasítást, amely a kötelezettségvállalások végrehajtása érdekében történik, beleértve a szövetség terhére történő pénzforgalmi és más banki tevékenység engedélyezését is. Az utalványozó kötelezettsége a belső szabályok figyelembevételével történő ellenőrzés és egyeztetés. Utalványozás szempontjából az értékhatár ügyletenként értendő, a szerződés, számla összegét ÁFÁ-val együtt kell figyelembe venni.
- A pénzügyi lebonyolítást végző ügyintéző szervezet csak szabályszerű bizonylat alapján teljesíthet kifizetést. Köteles megtagadni a kifizetések teljesítését, ha nem az arra jogosult utalványozta a bizonylatot.
- Az utalványozás rendje.

  • Az ügyvezető igazgatót a szövetség valamennyi kötelezettségvállalását illetően utalványozási jog illeti meg.
  • Az ügyvezető igazgató személyét érintő utalványozási jogot a szövetség elnöke gyakorolja.

(7) BEJELENTÉSEK, JAVASLATOK ÉS PANASZOK INTÉZÉSE

a) Az ügyintézéssel kapcsolatos panaszok

- A panaszt, illetve javaslatot az ügyvezető igazgató, vagy megbízottja köteles az ügy megvizsgálása és a tényállás megállapítása után elintézni, érkezéstől számított 30 napon belül kell elbírálni.
- Ha a vizsgálat előreláthatóan hosszabb ideig tart, az igazgató köteles a bejelentőt, javaslattevőt 30 napon belül a vizsgálat időtartamáról, az elintézés várható időpontjának közlésével tájékoztatni.

b) A szövetség működésével kapcsolatos panaszok

- Az elnök köteles gondoskodni a Szövetség érdekeinek megfelelő állapot helyreállításáról, a szükséges intézkedések megtételéről, a feltárt probléma okainak megszüntetéséről, az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.
- A bejelentés, illetve javaslat elintézésében nem vehet részt, akinek tevékenységét a bejelentés, illetve javaslat kifogásolja vagy ilyen személlyel rokoni kapcsolatban áll. Ha a bejelentés személyre vonatkozik, az ügyben a közvetlen felettese jár el.
- A Szövetség elnökével vagy ügyvezető igazgatójával kapcsolatos bejelentés esetén a Felügyelő Bizottság egyidejű értesítése és véleményének kikérése mellett az ügy horderejének mértékétől függően az Elnökség jár el. Amennyiben az ügy nagyobb horderejű vagy a Szövetség, gazdálkodását, tevékenységét lényegesen érinti, akkor a Küldöttgyűlés hivatott eljárni a Felügyelő Bizottság elnökének előterjesztése alapján.

c) Információ biztosítása, betekintés a Szövetség irataiba:

- A Szövetség tagegyesülete képviselője, vagy annak írásos meghatalmazottja útján jogosult a Szövetség ügyintéző szervezetétől információt kérni.
- Amennyiben a kért információ terjedelme a négy írott oldalt nem haladhatja meg és/vagy annak előállítása előkészítő, szerkesztő munkát nem igényel, úgy a Szövetség ügyvezető igazgatójának engedélye alapján a kért információt helyben át kell adni.
- Amennyiben a kért információ a négy írott oldalt terjedelmet meghaladja és/vagy előállítása előkészítő, szerkesztő munkát igényel a Szövetség ügyvezető igazgatójának engedélye alapján a kért információt a Szövetség tagszervezetének 30 napon belül át kell adni.
- Az információkérést, illetve az iratokba történő betekintés igényét az arra jogosultnak kellő időben, előzetesen egyeztetnie kell az ügyvezető igazgatóval.
- A jogosultságot a Szövetség más szabályzata is megállapíthatja.

10.§. ZÁRADÉK

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosított részei „dőlt betűvel” kerültek megjelölésre.

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség Elnöksége 2017.09.27-i ülésén megtárgyalta, és a 43/2017.(09.27.) sz. határozatával jóváhagyta.

Jelen szabályzatban foglaltakat 2017.09.27.-től kell alkalmazni.

Alulírott Dr. Molnár Pál elnök a 2011. évi CLXXXI. törvény 38.§ (2) bekezdése alapján aláírásommal igazolom, hogy a Szövetség Szervezeti és működési szabályzatának jelen egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a szervezeti és működési szabályzat módosítások alapján hatályos tartalmának.

Ráckeve, 2017. szeptember 27.

Dr. Molnár Pál
elnök

 

Az rdhsz.hu weboldal sütiket (cookie-kat) alkalmaz, amelyek segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A további böngészéssel a felhasználó hozzájárul a sütik használatához.