Úszólápokról és azok pusztításáról
Július utolsó napjainak szomorú híre volt:
Szigetszentmiklóson, nagyrészt országos jelentőségű védett természeti és Natura 2000 területhez tartozó úszólápon a nádas növényzetét mintegy 150-200 négyzetméter nagyságú területen ismeretlen szerrel egy csónakból permetezték, amely hatására az elszáradt. A fentiek miatt a közérdekvédelmi feladatokat ellátó Pest Vármegyei Főügyészség intézkedett az illetékes hatóság felé a szükséges eljárás elrendelése érdekében.
Mik az úszólápok és miért védettek ezek a területek?
Azokat az élőhelyeket, amelyek növénytársulatai tőzeget halmoznak fel, lápoknak nevezzük. Így a láp a növénytakaró és az alatta kialakuló tőzegréteg együttese.
Az úszólápok különleges geomorfológiai alakzatok, vízen úszó tőzeg talajú álszárazföldek. A láp növényzetét alkothatja nád, a keskeny és széleslevelű gyékény és más vízparti növények. Az úszólápok erdősülhetnek füzekkel, égerekkel, fehér-, szürke- és rezgőnyárral, szöszös nyírfákkal. (Szigetcsép, Csupics sziget)
Az úszólápok jelentősége:
- A lápoknak, mint tőzegfelhalmozó ökoszisztémáknak hatalmas környezetvédelmi jelentősége is van, hiszen a növényzetük által beépített szén (asszimilált CO2) évmilliókra kivonódhat a szén körforgásából a tőzegesedés-szénülés révén. A lápok tehát csökkentik a légkör CO2-tartalmát és ezzel az üvegházhatást is, azaz közvetve hűtik a föld légkörét.
- Az úszólápok növényei gyökerükön keresztül felveszik a víz oldott tápanyagait (foszfor és nitrogén formák), de nem juttatják vissza a vízi ökoszisztéma anyag ciklusába, hanem tőzeg formájában geológiai időkre elraktározzák. (dr. Balog Márton 1991.) Így csökkentik a tápanyagokat és ezzel az algák és vízinövények túlszaporodását.
- Az úszólápok tőzegtalaja jól megköti a mérgező nehézfémionokat és szerves mérgeket.
- A tőzegből kioldódó huminsavak- ezek festik feketére a lápvizeket- fertőtlenítő hatásúak.
- Jelentősen csökkentik a patogén (korokozó) baktériumok számát a víztestben.
- Az úszólápokon és alattuk ritka védett növények (például: hagymaburok, hússzínű ujjaskosbor) és állatfajok (például: réti csík, szivárványos ökle, ragadozó őn, mocsári teknős) élnek!
A természeti környezetünk közös érték, ezért védelme közös feladtunk. Az élőhelyek megóvása biztosítja a biológiai sokféleség fennmaradást, ami földi létünk alapja! Ezért a védett élőhelyek és élőlények pusztítása bűncselekmény!
Kőszeghy Csaba
RDHSZ környezetvédelmi bizottság vezető