Ismerjük meg a MOHOSZ elnökjelöltet!

Dr. Udvari Zsolt 1976. július 26-án született Budapesten. Első horgászélménye a Ráckevei Duna-ághoz kapcsolódik. Gyermek- és ifjúkori évei alatt is az RSD-n, a fővárosi Duna-szakaszon, a Balatonon, valamint a Baja környéki vizeken horgászott, amelyek meghatározóak horgásszá válásában. Végzettségét tekintve okleveles agrármérnök. Az egyetemi diploma megszerzését követően további posztgraduális okleveleket szerzett (vadgazdálkodási szakmérnök, halászati-halgazdálkodási szakmérnök, horgászvezető), valamint a biológia tudományok doktora (PhD) fokozatot halökológiai témában. Udvari Zsolt 16 évet dolgozott az államigazgatásban, különböző szakterületeken (halgazdálkodás, vízügy), azon belül 4,5 évig vezette a Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztályát. A horgászmozgalmat minden szinten ismeri: 2018-tól tagja a MOHOSZ Választmányának, 2018 óta a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség ügyvezető igazgatója, 2024-től a Délpesti Horgász Egyesület elnöke. Ismert szakírói, szerkesztői munkájáról is: korábban a Magyar Horgász szerkesztőbizottsági tagja, jelenleg a Halászat főszerkesztő-helyettese és az Új Duna-ági Híradó főszerkesztője. Végzettségeinek és munkatapasztalatának köszönhetően optimális jelölt a MOHOSZ elnöki tisztségének betöltésére.

Dr. Udvari Zsolt MOHOSZ elnökjelölti programjának rövid összefoglalója

Mottó: „Nyitottság, transzparencia, kooperáció!”

Mit kíván elérni MOHOSZ elnökké választása esetén?

1. Fontos a megújulás iránti nyitottság, a folyamatok és a döntési mechanizmusok átláthatósága, a felelős együttműködés, valamint a legfontosabb a horgászok bizalmának és elégedettségének visszaszerzése, az országos érdekképviselet hitelességéért és a MOHOSZ szervezetrendszer hosszú távú fenntarthatóságáért. A MOHOSZ „átvilágítása” alapelvárás a tovább építkezéshez.
2. Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterrel haladéktalanul fel kívánom venni a kapcsolatot a közfeladatellátásra vonatkozó szerződés újrakötése érdekében. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterrel, illetve az élő környezetért felelős miniszterrel is mielőbbi egyeztetés szükséges, hogy az 530 ezer fő aktív horgászt tömörítő MOHOSZ-t, mint Magyarország legnagyobb hálózatos felépítésű civil szervezetét felemeljük a megfelelő társadalmi pozíció szintjére.
3. A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek haszonbérletei 2030-ban lejárnak. A közeli jövő feladata, hogy a 2031-2050 közötti 20 éves haszonbérleti időszakra a MOHOSZ kijelölési kezdeményezéseket előkészítsük. Az alhaszonbérletek odaítélésének jogát az Elnökségtől a Választmány hatáskörébe kell utalni.
4. Szervezeti megújulás. A MOHOSZ Alapszabályát és SzMSz-ét felülvizsgálat után módosítani kell, hogy az elmúlt időszak autokratikus intézményeit lebontsuk. Az elnök, az elnökség és a főigazgató hatás-és feladatköreit újra kell gondolni, normális szintre szükséges visszaállítani.
5. A MOHOSZ operatív döntéseiben a decentralizációt és a szubszidiaritás elvét erősíteni kell a mechanizmusokban, ezáltal a horgászokhoz a lehető legközelebb kell vinni a döntéseket. A területi tagszövetségeket, mint a MOHOSZ gerincét sokkal erőteljesebben be kell vonni a MOHOSZ tevékenységébe (stratégiaalkotás, szervezetfejlesztés, közfeladatellátás).
6. A MOHOSZ külső és belső kommunikációjának fejlesztése (MaHor, MOHOSZ honlap, Facebook, TikTok, Instagram). Nyílt, őszinte kommunikáció a horgászokkal. A horgászok részéről a MOHOSZ-hoz érkező témafelvetések, kérdések, kritikák valós kezelése, a folyamatokba való beépítése.
7. A MOHOSZ vagyonelemeinek védelme, korszerűsítése, hozzáférhetővé tétele a „közhorgászok” számára. A MOHOSZ horgászturisztikai létesítményeinek (Tihany-Sajkodi Horgásztanya, Tihanyi Belső-tó, Balatonszepezdi Horgásztanya) minőségi fejlesztése.
8. Országos program indítása az idegenhonos és inváziós halfajok állományainak gyérítésére a természetes vizeken – ökológiai célú, szelektív halászati tevékenységek központi szervezésével, támogatásával.
9. Változatos, az adott vízterület szempontjából kívánatos őshonos halfajegyüttes telepítése a természetes vizeinkbe, a ponty telepítőanyag mennyiségi és minőségi horgászigényeinek hosszú távú figyelembevételével. Az okszerű halgazdálkodás és az ökológiai szemléletű haltelepítések eredménye, hogy vizeink jobb környezeti állapotba kerüljenek a jövőben.
10. A MAHOP Plusz forrásaiból országos halélőhely-fejlesztési program elvégzése. Az NHTS forrásaiból az országos horgászturisztikai hálózati fejlesztések megvalósítása 24 Mrd Ft összegben.
11. A HORINFO szakrendszer továbbfejlesztése. A horgász digitalizáció folytatása annak szellemében, hogy az informatikában nem jártas horgászok is élvezzék annak előnyeit és elégedett tagjai legyenek horgászközösségünknek.
12. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezettel, az egyenrangú partner státuszával kell folytatni az együttműködést, a hatékony és együttes ágazati fellépésért és hogy a horgászszervezeteket a hazai haltermelők a jövőben is biztonsággal ki tudják szolgálni a jó minőségű, kiváló egészségi állapotú magyar hal telepítőanyaggal.
13. A versenysport továbbfejlesztése, a sikersorozat folytatása, sőt erősítése. Országos versenyzői utánpótlás-nevelési program és az ehhez kapcsolódó támogatási rendszer elindítása.
14. Az 530 ezer fős aktív horgászközösség, mint potenciálisan természetszerető és környezetvédő állampolgár bevonása a vizek és vízpartok rendbetételére.
15. A vízhiány, az aszály, a vízminőségi problémák, a klímaveszélyhelyzetek kezelésére MOHOSZ cselekvési program kidolgozása. Az együttműködés szorosabbra fűzése és a prevenciós és kárelhárítási intézkedések megtétele az OVF-fel és a területileg illetékes vízügyi igazgatóságokkal.
16. A gyermek- és ifjúságnevelés fejlesztése. A vizekért, az őshonos halállományokért, a természetért felelős, gondoskodó horgász utánpótlás biztosítása.