Az RDHSZ-nek saját tenyésztésű pontyfajtája a Ráckevei Pikkelyes Ponty. Védett és nemzeti kinccsé nyilvánította az Országgyűlés 2004. évben. A fajta kitűnő értékmérő tulajdonságokkal rendelkezik. A tógazdaságban jól nevelhető, a természetes vízbe telepítve gyorsan rááll a természetes táplálék /pl. kecskeköröm kagyló, stb./ fogyasztására. A horgon jól védekezik, sportos a fogása. Hús konzisztenciája ideális, nem zsíros. Több előnyös tulajdonsága miatt e fajta kiváló minősítést kapott a magyar pontyfajták teljesítményvizsgálata során. A fajta fenntartása, szaporítása az RDHSZ önként vállalt kötelezettsége.
A haltermelés fajlagos költség évente eltérő, illetve változó, a végtermék mennyiségétől és felhasznált költségféleségek hányadosaként határozható meg, melyet objektív, elsősorban ökológiai tényezők is nagyban befolyásolhatnak.

A haltermelési rendszerünk évtizedekkel ezelőtt kialakításra került, melynek fenntartása haltermelés nélkül is jelentős állandó, vagy fix költséggel járna.
A Szövetség haltermelési rendszere kiforrott teljes vertikumú. Technológiai és műszaki fejlesztések eredményeképpen az elmúlt években a terven felüli eredmények születtek. Termelési költségünk nem nagyobb mintha idegen tógazdaságból vásárolnánk halakat. A Szövetség teljes termelési mutatószámait az önköltség-számítási szabályzat alapján számítjuk.

A keszegfélék nevelése és telepítése a rendelkezésünkre álló tógazdasági területen a pontyneveléstől venné el a területet. Kismértékben azonban telepítünk az RSD-be keszeget, mivel a tógazdaság vízfeltöltésekor bekerülő keszeglárvákból felnövő egy-kétnyaras keszegeket a pontyállomány lehalászatakor kihelyezzük a pontyokkal együtt. Amennyiben lehetőség van keszeget vásárolni - esetleg pályázati forrásból - , akkor kisebb mennyiségben önálló keszegtelepítési is előfordul. Keszeg szaporításával a haltermelő tógazdaságok még nem foglalkoznak, csak egy-egy helyen kísérleti jelleggel.

Telepítő hajóval az RDHSZ sem rendelkezik, és soha nem is vot ilyen. E kérdés évekkel ezelőtt felvetődött, tájékozódtunk a hazai és külföldi szervezeteknél is. Haltelepítő hajóval rendelkező halgazdálkodási egységet nem találtunk. Szükségtelennek és feleslegesnek ítéljük a telepítő hajó használatát, hiszen az a telepítés folyamatosságát lassítaná, a halállományt károsítaná, a költségeket számottevően növelné.

A Csepeli ún. Csőhídi Versenypálya jelenlegi terület tulajdonosa a Csepel Önkormányzat. A pálya használatát engedélyhez köti, amelyben betartandó szabályokat, illetve lehetőségeket enged, illetve tilt. Számos szóbeli, írásbeli kéréssel fordult az RDHSZ a tulajdonos önkormányzathoz, sikertelenül. Az önkormányzat a szabályaiból nem enged, a horgászatot nem tiltja, ezért mégis lehetséges ott horgászversenyeket rendezni és horgászni.
A parti úton gépkocsik forgalmát nem engedélyezik, ugyanakkor a lakosság érdekében ezen a területen látható fejlesztéseket valósít meg. Jelenleg elindult egy egyeztetési folyamat az RDHSZ-KDVVIZIG és az Önkormányzat között, mely a pálya használatára is kihatással lehet. A terv és cél az, hogy az alsó parti rész tulajdonjoga átkerüljön a KDVVIZIG-hez. Ha ez sikerül, megváltozhat a jelenlegi szabályozás.

Az RSD üzemvízszintjét a KDVVIZIG ún. Üzemelési szabályzata szerint történik, a Szövetség kéréseit a KDVVIZIG az ügyben figyelembe is veszi. Vannak azonban évente belvizes, és 5-7 évente árvizes időszakok, amikor rendkívüli intézkedéseket kell bevezetni. Ezekről az intézkedésekről a KDVVIZIG szóban, vagy írásban értesíti az RDHSZ-t, az illetékes Nemzeti Parkokat, a Katasztrófavédelmi Hatóságot, a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főhatóságot és az RSD melléki Polgármesteri Hivatalokat is.
Az alábbi táblázat részletes eligazítást ad az RSD üzemelési szabályzatáról.

A fentiekből kitűnik, hogy állandó vízszintet az RSD-ben annak több funkciója miatt nem lehet a szövetségnek kieszközölnie.

Részletes napi vízállás adatok a www.vizugy.hu oldalon a KDVVIZIG (Budapest) gombra kattintva láthatók vízmércénként, táblázatos és grafikus formában.

A Szövetség az RSD vízminőségével rendkívül sokat foglalkozik, figyeli a vízminőséget, vízmintákat vesz és vizsgáltat. A hatóságokhoz évente számos feljelentést tesz. Szakmailag alátámasztott dolgozatokban hívja fel a jogalkotásban illetékes szerveket és személyeket. Eljárásai eredményeképpen az utóbbi években kismértékű vízmennyiségi és minőségi javulás tapasztalható.

Sokan látványos pereket, bírósági tárgyalásokat szeretnének, azonban horgászközösség pénzét pereskedésre költeni felesleges pénzkidobás lenne. Ehelyett Szövetségünk partneri együttműködésre törekszik, melynek köszönhetően a KDVVIZIG-gel együttműködve több esetben is komoly katasztrófától menekült meg a Duna-ág halállománya. 2021-ben üzembe állt a tassi vízleeresztő műtárgy – amely fordított irányú szivattyúzásra is képes – , zajlik a Kvassay zsilip szivattyú-kapacitásának növelése, és egyre közelebb kerülünk a Dél-pesti Szennyvíztisztítóból származó víz Nagy-Dunába történő átvezetéséhez is.

A Dél-pesti Szennyvíztisztító „tisztított” víz átvezetésének állami terve fennáll, a megvalósítás kezdetétől, határidejéről pontos információval egyelőre nem tudunk szolgálni.

A kárókatona riasztása, gyérítése csak jogszabályi keretek alapján végezhető (13/2001. KöM rendelet). Az RDHSZ működési területe egyrészt védett természeti terület, másrészt döntő többsége lakott terület.
Védett természeti területen kívül július 1- és február 28 között engedély nélkül riasztható. Védett természeti területen február 1. és augusztus 31 között az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével gyéríthető. Gyérítésre, a vízi vadra érvényes vadászati módszerek alkalmazhatók, és ezt a vadászatra jogosult végezheti. Az RSD teljes területe Natura 2000-es, továbbá, a lakott területek közelsége, sűrű beépítettség miatt a lőfegyver használata is jogi korlátba ütközik.

Mindezek ellenére zajlik a kormorán riasztása és gyérítése a makádi és dömsödi tógazdaságokban, és Szövetségünk rendszeresen megkéri a hatósági engedélyt arra, hogy más környékeken is gyérítse a kárókatonát. A Duna-ág nagy része lakott terület, ahol a lőfegyveres irtás tilos, azonban a vízről – engedély birtokában – kivitelezhető ez a tevékenység, természetesen a szigorú előírások (pl. lőirány) betartásával. A lőszer finanszírozására az RDHSZ  pályázatokat ado be a Magyar Országos Horgász Szövetséghez, így a gyérítéshez szükséges környezetkímélő ólommentes acélsörétek rendelkezésre állnak.

A védekezést nem segíti elő, hogy a helyi vadásztársaságok egyáltalán nem motiváltak a kárókatona gyérítésében, mivel nehéz elejteni és a húsa értéktelen.

A szövetség a jogszabályi előírásokon túl is figyelemmel kíséri a halak egészségét. Az érvényben lévő, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. számú törvény és végrehajtási rendeleteiben foglaltak szerint, csak a megfelelő szabályok betartása mellett történik haltelepítés, a halpusztulásokat és a haltetemek összegyűjtését, elszállíttatását a szövetség végzi, költségeit viseli.
A szövetség különös figyelmet fordít a különféle vízszennyezések észlelésére, bejelentésére.
A főleg tavasszal és kora nyáron jelentkező különféle halegészségügyi problémák hátterében a kifogásolható vízminőség áll. A nem megfelelő vízminőség mellett, a tavaszi időszakban a telelés következtében is legyengült (telepített vagy akár helyben telelt halak esetében), gyengébb kondíciójú állomány sokkal könnyebben betegszik meg. A természetes vizeken a gyógyszeres takarmány etetése, vagy egyéb fertőtlenítő hatású kezelés kivitelezése sem engedélyezett.
A magyarországi pontyállományban számos kór és korokozó okoz halmegbetegedéseket. Sok gondot okoz a téli alacsony vízszint, miközben a víztisztítóktól folyamatosan érkezik a „tisztított” víz, a mellékágakból pedig az RSD-be érkező ún. belvíz.
Legveszélyesebb betegségek: koi herpesz vírus, a tavaszi virémia, és ponty álmos betegsége, vagy ponty ödémás betegsége (EDC). A vírusbetegségekre gyógykezelés nem lehetséges.
E betegségek kórokozói emberre nem veszélyesek.
A pontytetű, illetve rákszabású paraziták ellen azonban úgy védekezünk, hogy telepítéskor a halszállítmányokról lesózzuk a parazitákat. Az RDHSZ évente több alkalommal küld vizsgálatra halakat a NÉBIH halkórtani és virológiai laboratóriumába halegészségügyi gyanú esetén.

Tavasszal szinte mindig jelentkezik kisebb-nagyobb egészségügyi probléma a vízterületen. A felmelegedő vízben a korábban szerzett sérülések (telepítési sérülés, kormorán károkozása, vízszennyezés, horgászat) elfekélyesedhetnek, mivel természetes táplálék még kevesebb van a vízben. A télen legyengült, és még nem kellően megerősödött hal pedig nehezen gyógyul, könnyebben megtámadják a vízben lévő paraziták.

Vannak olyan helyek, ahova valami miatt minden évben nagy mennyiségű kisebb ponty áll be. Ezeken a környékeken - pl. Taksonyi holtág - gyakran jelentkeznek hasonló tünetek.

Itt említenénk meg, hogy ha valahol tömeges méreten aluli fogás jelentkezik, akkor az etikai szabályok szerint érdemes módszert, vagy akár helyet változtatni. Ugyanis maga a többszöri kifogás is okozhat olyan sérüléseket, amelyek később elfekélyesednek.

A Ráckevei (Soroksári)-Duna teljes hosszában része, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004.(X.8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010.(V.11.) KvVM rendelet alapján a „Ráckevei Duna-ág (HUDI20042)” jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területnek (Natura 2000 terület).
A nád az RSD egyes szakaszain túlszaporodást mutat, ugyanakkor más partszakaszokon gyérül. A nádgazdálkodás nem a Szövetség hatásköre, arra kijelölt szervezet a KDVVIZIG. A túlszaporodott nádasokat korlátozott mértékben gyéríteni lehet, az ekkor szükséges engedélyeket a KDVVIZIG-től kérhetik a horgászok szeptember 1- és március 31. között. A kérelmeket a KDVVIZIG bírálja el és adja ki az ún. vagyonkezelői hozzájárulást.