4. számú módosítása

1. § A SZÖVETSÉG ELNEVEZÉSE, JOGÁLLÁSA ÉS ALAPADATAI

(1) Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) mindenkori hatályos Alapszabályát (a továbbiakban: Alapszabály) kiegészítő általános szabályzat, amely az Alapszabályban meg nem határozott

a) alapadatait,
b) hazai és nemzetközi szervezeti kapcsolatait,
c) az alapszabályi logikai rendszer szerinti sorrendiségben szervezetét, szervezeti felépítését és kapcsolatait,
d) operatív irányításának rendszerét,
e) és a kötelező szabályozási ügyköröket tartalmazza.

(2) Az SZMSZ a továbbiakban az Alapszabályban meghatározott Szövetség, Ptk., Ectv., Hhvtv., Stv., Mt., törvényszék, tagegyesület, nyilvántartott halgazdálkodási vízterület, halgazdálkodási jog, halfogásra jogosító okmányok, horgász taglétszám, alhaszonbérleti szerződés, bizományosi szerződés, jegyforgalmazási szerződés, támogatási szerződés fogalmi megnevezéseket és tartalmában az e megnevezésekhez meghatározott alapszabályi fogalmakat használja.
(3) Az SZMSZ nem tartalmazhat az Alapszabállyal ellentétes rendelkezést, Alapszabályban meghatározott jogot és kötelezettséget, hatáskört és illetékességet nem vonhat el és nem korlátozhat. Ha az Alapszabály és az SZMSZ között esetlegesen eltérés van, minden esetben az Alapszabály rendelkezése az irányadó.
(4) A Szövetség alapítási dátuma: 1993.06.14.
(5) A Szövetség bírósági bejegyzésének száma: 62.843/1993.
(6) A Szövetség angol megnevezése: Ráckeve Danube Arm Fishing Association.
(7) A Szövetség német megnevezése Anglerverband des Donauarms von Ráckeve.
(8) A Szövetség lengyel megnevezése Stowarzyszenie Rybackie Ráckeve Dunaj.
(9) A Szövetség hatályos Alapszabályának kelte: 2022.05.21.
(10) A Szövetség

a) nyilvántartási száma: 13-02-0001411,
b) adószáma: 19180564-2-13,
c) közösségi adószáma: HU19180564,
d) statisztikai számjele: 19180564-9319-517-13,
e) számlavezető pénzintézete: MBH Bank Nyrt. Ráckevei Fiók,
f) pénzforgalmi jelzőszáma: 10103867-63569500-01003004,
g) társadalombiztosítási törzsszáma: 17542-7,
h) székhely címe: 2300 Ráckeve, Kossuth Lajos utca 94.,
i) postai címe: 2301 Ráckeve, Pf. 35.

2. § A SZÖVETSÉG CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGE

(1) A Szövetség a hazai szakmai, érdekképviseleti szervezetek közül a Magyar Országos Horgász Szövetség (a továbbiakban: MOHOSZ; székhelye: 1124 Budapest, Korompai u. 17.; jogviszony kezdete: 1993. év), valamint a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (rövid név: MA-HAL; székhelye: 1115 Budapest, Ballagi Mór u. 8. fszt. 2.; jogviszony kezdete: 2003. év) tagja.
(2) A Szövetség 2008. évben a Lengyel Országos Horgász Szövetséggel és 10 Lengyel Területi Horgász Szövetséggel létrejött együttműködés tagja.

3. § A SZÖVETSÉG VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

(1) A Szövetség költségvetése nyilvános.
(2) Az Ügyintéző szervezet köteles a Szövetség vagyonleltárát folyamatosan frissíteni és azt az éves gazdasági beszámolóhoz mellékelni.

4. § A SZÖVETSÉGI TAGEGYESÜLETI JOGVISZONY KELETKEZÉSE

[Alapszabály 4. § (3) bekezdése alapján]

(1) Az Elnökséghez benyújtandó tagegyesületi felvételi kérelemhez csatolni kell:

a) a kérelmező hatályos alapszabályát,
b) a megalakulásról szóló, továbbá a csatlakozási szándékról döntő fórum határozatát és jegyzőkönyveit,
c) a bírósági nyilvántartásba vételi végzés másolatát,
d) a horgászszervezet székhelyének címét,
e) a horgászszervezet elnökének nevét,
f) a horgászszervezet tagi horgászlétszámának jogcím szerinti részletező feltüntetését,
g) a képviseletre jogosultaktól írásbeli nyilatkozatot arról, hogy a Szövetség Alapszabályát és az egyéb – Alapszabályban meghatározott – belső szervezetszabályozási eszközeit a kérelmező elfogadja.

(2) A kérelmező alapszabálya nem sértheti a Szövetség, illetve tagjai érdekeit.
(3) A csatlakozó tag a szövetségi tagság feltételeinek megismeréséről és azok elfogadásáról nyilatkozatot tesz, melyben kifejezi az általa végzett munka során az együttműködési szándékát és azt, hogy kész megfelelni a Szövetség által meghatározott szakmai elvárásoknak és a Szövetség által a tagegyesületek működésére meghatározott minimumfeltételeknek.

5. § A TAGEGYESÜLET KIZÁRÁSA

[Alapszabály 4. § (6) bekezdése alapján]

(1) Az Alapszabály 4. § (6) bekezdés a)–f) pontokban meghatározott tagegyesületi magatartás észlelése esetén, az Alapszabály 4. § (8) bekezdése szerint a tagegyesület ellen kizárási eljárás (a továbbiakban: kizárási eljárás) kezdeményezhető. Kizárási eljárást kezdeményezni a Szövetség Ügyintéző Szervezetéhez benyújtott kérelemmel lehet. Az Alapszabály 4. § (6) bekezdés f) pontja esetén a címzett a Szövetség Etikai és Egyeztető Bizottsága, az Alapszabály 4. § (6) bekezdés a)-e) pontjai esetén a címzett a Szövetség Elnöksége.
(2) Etikai normasértés esetén az Etikai és Egyeztető Bizottság elnöke dönt a kérelem befogadásáról, az eljárás elrendeléséről vagy visszautasításáról. Az Alapszabály 4. § (6) bekezdés a)-e) pontja szerinti vétségek esetén a bejelentés vizsgálatát a Szövetség Elnöksége végzi, dönt a kérelem befogadásáról, az eljárás elrendeléséről vagy visszautasításáról.
(3) A kizárási eljárás alá vontat írásban értesíteni kell, az átvételt is igazoló módon történő kézbesítéssel. A kizárási eljárás megindításának és lefolytatásának elrendeléséről szóló értesítést az erről szóló határozat meghozatalát követő 8 napon belül kell postára adni az eljárás alá vont tagegyesület részére. Az eljárás alá vont tagegyesület az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül küldheti meg észrevételeit, álláspontját igazoló dokumentumait, adatait az Etikai és Egyeztető Bizottságnak, illetve az Elnökségnek. Bizonyítási eszközzel élhet (pl. okirat bemutatása, tanú meghallgatása), illetve kérheti képviselői személyes meghallgatásának biztosítását.
(4) A kizárási eljárás során biztosítani kell a tagegyesületnek, hogy megismerje az eljárás alapjául szolgáló okokat, tényeket és védekezését, bizonyítékait előadhassa. Amennyiben a kizárási eljárás során újabb dokumentum, adat, egyéb bizonyíték bekérésére van szükség, azt az Etikai és Egyeztető Bizottság vagy az Elnökség az ezek beszerzéséhez szükséges idő figyelembevételével, megfelelő határidő megadásával kéri be az eljárás alá vonttól, vagy más személytől. Akinek személyes meghallgatására a kizárási eljárás során szükség van, illetve akinek a meghallgatását az eljárásban kérik, azt a meghallgatás helyszínének, pontos időpontjának megjelölésével meghallgatásra megidézik. Az idézésben fel kell tüntetni, hogy a meghallgatott tanúként, vagy az eljárás alá vont tag képviseletében köteles a meghallgatáson megjelenni. A tagegyesület védekezési, bizonyítási mulasztása, vagy képviselőjének meghallgatási távolmaradása a javaslattételt nem akadályozza.
(5) Az idézést úgy kell az átvételt is igazoló módon kézbesíteni, hogy azt a meghallgatott a meghallgatást megelőző legalább 8 nappal megkapja. A határidőbe a kézhezvétel napja nem számít bele. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatás helyét, időpontját, a meghallgatást végzők, és a meghallgatott nevét és azt a tényt, hogy milyen minőségben került sor a meghallgatására. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell még a feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat, és azt, amit még a meghallgatott jegyzőkönyvbe kíván mondani, valamint a meghallgatáson részt vevők aláírását. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghallgatott által előtárt, az üggyel kapcsolatos dokumentumokat. Az Elnökség a kizárási javaslatot a Küldöttgyűlés elé terjesztheti. A tagegyesület kizárásával kapcsolatos határozatot a Küldöttgyűlés hozza meg. A kizáró határozatban köteles a Szövetség a tagegyesületet a kizárás indokairól, az annak alapjául szolgáló tényekről és bizonyítékokról, valamint a jogorvoslati lehetőségekről tájékoztatni.
(6) A Küldöttgyűlés kizáró határozata ellen a kizárt tagegyesület a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a Törvényszékhez. A kereset indításra nyitva álló 30 napos határidőbe a kézhezvétel napja nem számít bele.
(7) Kézbesítési vélelem: Amennyiben az idézett az idézést, vagy a tag a kizárási eljárás elrendeléséről szóló értesítést, a kizárási eljárás során szükséges közbenső felhívást, értesítést, illetve a kizárás tárgyában hozott határozatot a másodszori kézbesítésre sem veszi át, azokat kézbesítettnek kell tekinteni mindaddig, míg az idézett, vagy a kizárási eljárás alá vont tag kétséget kizáró módon nem igazolja, hogy az idézést, az értesítést, a felhívást, illetve a határozatot rajta kívülálló, el nem hárítható ok miatt nem tudta átvenni.

6. § A SZÖVETSÉGI TAGSÁGBÓL EREDŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A tagegyesület köteles a tagszervezeti tagdíj, valamint az Alapszabályban, illetve a MOHOSZ-szal megkötött alhaszonbérleti szerződésében és a Szövetséggel megkötött jegyforgalmazási szerződésében meghatározott forgalmazási, értékesítési bevételek és díjak külön szerződésekben meghatározott, illetve a számlákon szereplő fizetési határidőben történő ütemezett megfizetésére.

7. § A SZÖVETSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS SZERVEZETSZABÁLYOZÁSI RENDSZERE

(1) A Szövetség szervezeti felépítése:

a) Küldöttgyűlés,
b) Elnökség,
c) Felügyelő Bizottság,
d) Etikai és Egyeztető Bizottság,
e) Jelölő Bizottság,
f) Szakbizottságok,
g) Munkabizottságok,
h) Ügyintéző szervezet.

(2) A Szövetség operatív irányításának rendszerét az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.

8. § SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ALAPELVEK

I. Ülés nélküli döntéshozatal

(1) Ülés nélküli döntéshozatal a Szövetség Elnöksége, Felügyelő Bizottsága, valamint Etikai és Egyeztető Bizottsága esetében is lehetséges.
(2) Az írásbeli jognyilatkozatokat elektronikus levelezési címre (e-mail-cím) is megküldhetik. Ha így küldik, az írásbeli jognyilatkozatot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírni [a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése].
(3) Ülés nélküli döntéshozatal a Küldöttgyűlés esetében (ajánlott, tértivevényes levél útján történő szavazás) is lehetséges.
(4) Ülés nélküli döntéshozatal esetén:

a) a szavazat megküldésére legalább 8 napot kell biztosítani,
b) a Ptk. 3:20. § (2) és (4) bekezdését alkalmazni kell,
c) a tag a döntéshozó szerv ülésének összehívását vagy az elektronikus hírközlő eszköz útján való megtartását nem kezdeményezheti,
d) a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat.

(5) Minden esetben szükséges egy a Küldöttgyűlés tagjainak szóló tájékoztatás a szavazás szabályairól. Tekintve, hogy mind az SZMSZ, mind az Alapszabály rendelkezik a Küldöttgyűlésről, így az ezekben foglalt szabályok, fenti jogszabályokkal összhangban kialakított tájékoztató elegendő.

II. Kötelezettségvállalás

(1) Kötelezettségvállalásnak kell tekinteni minden olyan, a Szövetség nevében tett írásbeli nyilatkozatot, ígérvényt, kötelezvényt, szerződéskötést, megállapodást, amely a Szövetség tevékenysége során a Szövetség eszközeinek, illetve forrásainak állományát, illetve ezek összetételét átmenetileg vagy véglegesen megváltoztatja.
Végrehajtás előtt ellenőrizni kell, hogy likviditási, fedezeti vagy bármely átmeneti, esetleg technikai akadály nem áll-e fenn. A szerződés, számla összegét ÁFÁ-val együtt kell figyelembe venni.
(2) A kötelezettségvállalási jog:

a) Kötelezettségvállalás a Szövetség költségvetési tervének keretein belül lehetséges.
b) Az ügyvezető igazgató 2 millió forint értékhatárig vállalhat kötelezettséget.
c) A Szövetség elnöke 10 millió forint értékhatárig vállalhat kötelezettséget.
d) A Szövetség Elnöksége 10 millió forint értékhatár felett vállalhat kötelezettséget.

III. Utalványozás

(1) Utalványozásnak kell tekinteni minden – az arra jogosult által aláirt – írásbeli utasítást, amely a kötelezettségvállalások végrehajtása érdekében történik, beleértve a Szövetség terhére történő pénzforgalmi és más banki tevékenység engedélyezését is. Az utalványozó kötelezettsége a belső szabályok figyelembevételével történő ellenőrzés és egyeztetés. Utalványozás szempontjából az értékhatár ügyletenként értendő, a szerződés, számla összegét ÁFÁ-val együtt kell figyelembe venni.
(2) A pénzügyi lebonyolítást végző Ügyintéző Szervezet csak szabályszerű bizonylat alapján teljesíthet kifizetést. Köteles megtagadni a kifizetések teljesítését, ha nem az arra jogosult utalványozta a bizonylatot.
(3) Az utalványozás rendje:

a) Az ügyvezető igazgatót a Szövetség valamennyi kötelezettségvállalását illetően utalványozási jog illeti meg.
b) Az ügyvezető igazgató személyét érintő utalványozási jogot a Szövetség elnöke gyakorolja.

IV. Aláírási jog

(1) A Szövetség elnöke írja alá az állami szervezetek, intézmények, önkormányzatok, társadalmi szervezetek, érdekképviseletek első számú vezetőjének címzett átiratot, az együttműködési szerződéseket, a nemzetközi megállapodásokat, a Szövetség okiratait.
(2) Az elnök akadályoztatása esetén az aláírási jog gyakorlása tekintetében az Alapszabályban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni, amennyiben az a szokásos ügymenet része, vagy ennek hiányában ehhez a Szövetségnek halaszthatatlan érdeke fűződik.
(3) A Szövetség szakbizottságainak elnökei írják alá az irányításuk alá tartozó szakbizottság dokumentumait, a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, válaszleveleket.
(4) Az ügyvezető igazgató írja alá a hatáskörébe tartozó iratokat, megrendeléseket, teljesítési igazolásokat, megállapodásokat, szerződéseket, munkáltatóként – a munkaszerződéseket és Mt. szerinti tájékoztatókat (munkaköri leírásokat). Akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell eljárni, amennyiben az aláírás késedelme akadályozza a Szövetség normál ügymenetét, sérti érdekeit.

V. Kiadmányozás

(1) A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást, ami magában foglalja a döntést, az intézkedések kiadását, az irat irattárba helyezésének jogát.
(2) Az elnök, illetve az ügyvezető igazgató kiadmányozza a tagegyesületek, illetve külső partnerek részére a Szövetség nevében írt leveleket, körleveleket, utasításokat, okiratokat és egyéb iratokat.
(3) A kiadmányozás akkor hiteles, ha:

a) a kiadmányozó neve mellett „s.k.” jelzés szerepel és
b) a kiadmányt az ügyvezető igazgató záradékolással hitelesítette.

VI. Üzleti titok

(1) Az üzleti titokkal kapcsolatos kötelezettségek kiterjednek a Szövetség működésében résztvevő személyekre: a Szövetség munkavállalóira, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló foglalkoztatottjaira, a tisztségviselőire, az adott ügyben érintett közreműködőire, valamint partnereire.
(2) Az üzleti titok fogalmát és körét, illetve kezelésének főbb szabályait az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Üttv.) a határozza meg, többek között az alábbiak szerint: „Üttv. 1. § (1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.”
(3) A Szövetség Adat- és Titokköri Szabályzata tartalmazza az üzleti titokkal kapcsolatos belső rendelkezéseket, a titokvédelmi előírásokat, a magatartási szabályokat, és megsértésük következményeit.
(4) Az Adat- és Titokköri Szabályzat elválaszthatatlan részét képezi mellékletként az Üzleti Titokköri Jegyzék, amelynek elkészítéséért és időszerűségéért az ügyvezető igazgató felelős.
(5) A Szövetségben üzleti titkot képeznek – az Üzleti Titokköri Jegyzékben felsorolt – a Szövetség tevékenységével összefüggő adatok, információk, műszaki megoldások, a Szövetség által alkalmazott eljárások, a haltenyésztési technológiai módszerek, a tenyésztőszervezeti feladatok, a védjegyekkel kapcsolatos jogosultságok, a hivatásos halőri szolgálatvezénylés stb., valamint ezek adathordozói, amelyek nyilvánosságra, illetéktelen személy birtokába kerülése veszélyeztetné vagy sértené a Szövetség érdekeit.

9. § A KÜLDÖTTGYŰLÉS

I. A tisztújítás lebonyolításának szabályai

[Alapszabály 8. § (3) bekezdés]

(1) A Küldöttgyűlés ülésén megtartásra kerülő tisztújítás tartalmi előkészítéséről a Szövetség Elnöksége, a lebonyolításhoz szükséges feltételekről az Ügyintéző Szervezet gondoskodik.
A tisztújító eljárásban a Küldöttgyűlés először megválasztja a tisztújítás levezető elnökét a Jelölő Bizottság javaslata alapján. A tisztségek betöltésére jelölt személyekre, a Jelölő Bizottság tesz javaslatot a Küldöttgyűlésnek, a feladat- és jogkörénél meghatározottak szerint. Jelöltet a Küldöttgyűlésen a Küldöttgyűlés bármely tagja is állíthat. A választás sorrendje:

a) A Szövetség elnöke
b) A Szövetség alelnöke
c) Az Elnökség tagjai
d) A Felügyelő Bizottság elnöke
e) A Felügyelő Bizottság tagjai
f) Az Etikai és Egyeztető Bizottság elnöke
g) Az Etikai és Egyeztető Bizottság tagjai
h) A Jelölő Bizottság elnöke
i) A Jelölő Bizottság tagjai
j) A MOHOSZ Választmányába delegáltak (delegált létszám a MOHOSZ Alapszabálya szerint). A Szövetség elnöke és ügyvezető igazgatója alanyi jogon tagja a MOHOSZ Választmányának.

(2) Jelölt az lesz, aki a Jelölő Bizottság, vagy valamely küldöttgyűlési tag javaslatát követően az ülésen megkapja a határozatképes létszámban jelenlévő küldöttgyűlési tagok egyszerű többségének támogatását.
(3) Az adott tisztségre azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy ezzel megkapta a szavazásra jogosult és a Küldöttgyűlésen jelenlévő személyek szavazatának több mint felét. Amennyiben ez nem történik meg, a szóban forgó tisztségre új választási fordulót kell tartani.
(4) A választás eredményét a levezető elnök állapítja meg. A választás eredményét és a szavazati arányt a tisztújító Küldöttgyűlés jegyzőkönyvébe kell belefoglalni.

II. A Küldöttgyűlés lebonyolításának szabályai

[Alapszabály 8. § (9) bekezdés]

(1) A Küldöttgyűlés időpontját, helyét és napirendjét fő szabályként az Alapszabálynak megfelelően az Elnökség határozza meg. A Küldöttgyűlés tervezett napirendjét, a lebonyolítás menetét az Elnökség elnökségi ülésen tárgyalja meg. Ha a Szövetség tisztségviselője, vagy az Elnökség bármely tagja a napirendre vonatkozóan javaslatot tesz az Elnökségnek, akkor azt meg kell tárgyalnia és döntenie kell arról, hogy a javaslatot a Küldöttgyűlés napirendjére felveszi-e. Nemleges döntés esetén a javaslat elvetésének okát – ha azt a javaslattevő kéri – a Küldöttgyűlésen ismertetni kell.
(2) Az Elnökség határozata alapján napirendre tűzött előterjesztéseket – a szóbeli előterjesztések kivételével – lehetőség szerint írásba kell foglalni és azokat – akár rövidített formában – a Küldöttgyűlés tagjaihoz a Küldöttgyűlés előtt el kell juttatni. Az írásos előterjesztés kötelező az éves gazdálkodási és pénzügyi tervek és mérlegbeszámolók, valamint a személyi előterjesztések esetén.
(3) A Küldöttgyűlés elé kerülő előterjesztések előkészítéséről, az ülés adminisztrációs és technikai munkáinak előkészítéséről, elvégzéséről az ügyvezető igazgató gondoskodik.
(4) A Küldöttgyűlésen a megjelent, szavazásra jogosult tagok a jelenlétüket a jelenléti íven történő aláírásukkal a küldöttgyűlési meghívó szerinti kezdő időpontját megelőzően legalább 15 perccel igazolni kötelesek. Az RDHSZ tagegyesületének elnöke a Küldöttgyűlésről történő – Ptk. szerinti igazolt – távolléte esetén maga helyett javasolhat helyettesítőt. Ezen személy csak tanácskozási joggal felruházott résztvevője lehet a Küldöttgyűlésnek.
(5) Az ülés törvényességének és határozatképességének megállapítását a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló feladatokat is ellátó Jelölő Bizottság végzi.

a) megállapítja a Küldöttgyűlés határozatképességét a jelenléti ív alapján,
b) megvizsgálja a Küldöttgyűlés összehívásának szabályszerűségét, aminek eredményéről tájékoztatja a Küldöttgyűlést,
c) tájékoztatja a Küldöttgyűlést annak határozatképességéről.

(6) A határozatképesség megvizsgálása után a levezető elnök a Küldöttgyűlést megnyitja.
(7) A levezető elnök javaslatot tesz a Küldöttgyűlés jegyzőkönyv-vezetőjének és két jegyzőkönyv-hitelesítőjének személyére. A javaslatot szavazásra bocsátja, amit a Küldöttgyűlés nyílt szavazással és egyszerű többséggel fogad el, majd megállapítja a jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv-hitelesítők személyét.
(8) Amennyiben a Küldöttgyűlés nem határozatképes, vagy az összehívás nem volt szabályszerű, az új Küldöttgyűlés megtartása tekintetében az Alapszabály rendelkezése szerint kell eljárni. Ilyen esetben a jelenlévők döntése alapján a fórum informális, döntést nem hozó tanácskozássá alakulhat át.
(9) A határozatképesség megállapítása és a Küldöttgyűlés tisztségviselőinek megválasztása után a levezető elnök ismerteti a napirendi pontokat, kéri az esetleges módosításra, vagy kiegészítésre szóló javaslatokat. A napirendet, valamint az esetleges módosító és kiegészítő javaslatokat a Küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel fogadja el.
(10) A levezető elnök javaslatot tehet arra is, hogy a Küldöttgyűlés egy vagy több, illetve valamennyi napirendi pont előadása után folytassa le a vitát. Erről a Küldöttgyűlés ugyancsak nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt. Törekedni kell arra, hogy az egymással összefüggő napirendek együttesen kerüljenek megvitatásra.
(11) A napirendi pont előterjesztése, illetve az előterjesztéssel kapcsolatos esetleges kérdések után az elnök a vitát megnyitja. A vitában minden résztvevő felszólalhat, a felszólalások sorrendjét a jelentkezések sorrendjében a levezető elnök állapítja meg. A Küldöttgyűlés résztvevői a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatban kérdéseket tehetnek fel és észrevételekkel, javaslatokkal élhetnek. Ezekre a kérdésekre és javaslatokra az elnök (vagy a levezető elnök), vagy felkérésére a Szövetség valamelyik tisztségviselője, tagegyesületének képviselője, a Szövetség alkalmazottja vagy a meghívott szakértő válaszol.
(12) Ha a levezető elnök azt állapítja meg, hogy a pontos válaszadásra a Küldöttgyűlésen nincs lehetőség, a választ a kérdés feltevője számára – és minden küldöttgyűlési tagnak, aki ezt kéri – a Küldöttgyűlés időpontjától számított 8, de legkésőbb 30 napon belül írásban meg kell adni.
(13) A Küldöttgyűlésen a levezető elnök felelős a kitűzött napirendi pontok megtárgyalásáért és a rend fenntartásáért. Amennyiben a felszólalások elhúzódnának, a levezető elnök, illetve a Küldöttgyűlés bármelyik résztvevője javasolhatja a Küldöttgyűlésnek a felszólalások idejének korlátozását, indokolt esetben a felszólalás előzetes megvonását, vagy berekesztését. A felszólalások korlátozásáról vagy az adott napirendi pont vitájának berekesztéséről a Küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt.
(14) A napirendi pontokkal kapcsolatos vitát a levezető elnök akkor zárja le, amikor a szólásra jelentkezők mindegyike felszólalt. Ezt követően lehetőséget biztosít a levezető elnök az érintett tisztségviselők, az ügy előadója, vagy a szakértők válaszadására.
(15) A vita eredményét, a javaslatokat a levezető elnök összegzi, majd javaslatot tesz a Küldöttgyűlési határozat szövegére. Az elfogadásra javasolt határozatok szövege az ülésen szó szerint kerül felolvasásra. A levezető elnök a határozatmódosító javaslatok esetén először a módosításnak a határozatba való beépítéséről szavaztat, és amennyiben a Küldöttgyűlés a módosítást elfogadja, a határozati javaslatot módosított formában terjeszti elfogadásra. Az Alapszabályban meghatározott, minősített vagy kétharmados többséget igénylő kérdések kivételével a Küldöttgyűlés a határozatokat a jelenlévő tagok egyszerű többségének szavazatával hozza meg. A levezető elnök a napirendi pontok megtárgyalását és a határozatok meghozatalát követően a Küldöttgyűlés berekeszti.
(16) A Küldöttgyűlésen – az Alapszabályban meghatározott módon meghozott ellentétes döntés hiányában – a döntéshozatal valamennyi kérdésben nyílt szavazással történik, a jelenlévő tagok kezük feltartásával egyszerre szavaznak. A szavazatokat a szavazatszámlálók számolják meg és az eredményt közlik a levezető elnökkel, aki azonnal ismerteti a szavazás eredményét a jelenlévőkkel.
(17) A Küldöttgyűlésről teljes terjedelmű hangfelvétel és a jegyzőkönyvvezető által készített szerkesztett jegyzőkönyv készül. A hangfelvételt két évig meg kell őrizni, annak írásba foglalása akkor szükséges, ha utólagosan kétség merül fel az ülésen elhangzottak és a jegyzőkönyv tartalmának hitelességével kapcsolatban, illetve amennyiben a részleteket valamely küldöttgyűlési tag írásban kéri.
A részletes jegyzőkönyv készítését az elnök, az alelnök, az ülés levezető elnöke, illetve a Felügyelő Bizottság elnökének kérésére az ügyvezető igazgató, vagy határozatával az Elnökség rendelheti el. Azt a hozzászólást is részletesen kell a jegyzőkönyvben rögzíteni, amelyet annak előterjesztője kifejezetten kéri. A jegyzőkönyvet az iratkezelésről szóló külön szabályzat szerint kell megőrizni.
(18) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a Küldöttgyűlés helyét és idejét,
b) az összehívás szabályszerűségére és határozatképességre vonatkozó megállapítást,
c) a megjelent szervek képviselőinek és meghívottaknak a nevét,
d) az elnök (vagy a levezető elnök), a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét,
e) a Küldöttgyűlés napirendi pontjait,
f) az elhangzott kérdéseket, javaslatokat, valamint a felszólalások tartalmi összefoglalását,
g) a szavazások eredményét,
h) határozatokat és a végrehajtásukért felelős személyek nevét, valamint – szükség esetén – a végrehajtások határidejét.

(19) A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
(20) A Küldöttgyűlések szerkesztett jegyzőkönyvét, benne az elfogadott és írásba foglalt határozatokat, továbbá a hatályos határozatok tárát legkésőbb az ülést követő 30 napon belül a Szövetség hivatalos honlapján is meg kell jeleníteni. A megjelentetés kézbesítésnek minősül.
(21) A jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, az előterjesztett írásos anyagokat, a meghívót és egyéb mellékleteket az Ügyintéző Szervezet őrzi, a jegyzőkönyvet a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére – amennyiben arra igényt tart, vagy jogszabály írja elő – a jegyzőkönyv írásba foglalását követő 15 napon belül megküldi.
(22) A jegyzőkönyvet úgy kell elhelyezni, hogy a Küldöttgyűlés, és a Felügyelő Bizottság tagjai hivatali időben, bármikor megtekinthessék azt, és kérésre kivonatot kaphassanak. Más személyeknek ettől eltérően, az elnök vagy az ügyvezető igazgató adhat engedélyt a betekintésre, illetve kivonat kiadásra.

III. Szövetségi tisztségviselő visszahívása

[Alapszabály 8. § (10) bekezdés d) pont]

(1) Eljárást kezdeményezni a Szövetség Ügyintéző Szervezetéhez benyújtott kérelemmel lehet. A kérelem címzettje a szövetség Etikai és Egyeztető Bizottsága. Amennyiben a kérelem nem etikai tárgyú, azt a bizottság a Szövetség Elnökségéhez továbbítja.
(2) Az Etikai és Egyeztető Bizottság, illetve az Elnökség a lefolytatott vizsgálatok eredménye alapján dönt az eljárás megszüntetéséről, felfüggesztéséről vagy a tisztségviselő visszahívásáról.
(3) A visszahívási eljárás alá vont tisztségviselőt írásban értesíteni kell, az átvételt is igazoló módon történő kézbesítéssel, elektronikus vagy postai úton a határozat meghozatalát követő 8 napon belül. Az eljárás alá vont tisztségviselő az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül küldheti meg észrevételeit, álláspontját igazoló dokumentumait, adatait, bizonyítási eszközzel élhet (pl. okirat bemutatása, tanú meghallgatása), illetve kérheti személyes meghallgatásának biztosítását.
(4) A visszahívási eljárás során biztosítani kell az eljárás alá vont tisztségviselőnek, hogy megismerje az eljárás alapjául szolgáló okokat, tényeket és védekezését, bizonyítékait előadhassa. Amennyiben az eljárás során újabb dokumentum, adat, egyéb bizonyíték bekérésére van szükség, azt az Etikai és Egyeztető Bizottság vagy az Elnökség az ezek beszerzéséhez szükséges idő figyelembevételével, megfelelő határidő megadásával kéri be az eljárás alá vont tisztségviselőtől. Akinek személyes meghallgatására az eljárás során szükség van, illetve akit tanúként meghallgatásra kérnek, azt a meghallgatás helyszínének, pontos időpontjának megjelölésével a meghallgatásra megidézik. Az idézésben fel kell tüntetni, hogy a meghallgatott tanúként, vagy az eljárás alá vont tisztségviselő képviseletében köteles a meghallgatáson megjelenni. A tisztségviselő védekezési, bizonyítási mulasztása, meghallgatási távolmaradása a javaslattételt nem akadályozza.
(5) Az idézést úgy kell az átvételt is igazoló módon kézbesíteni, hogy azt a meghallgatott a meghallgatást megelőző legalább 8 nappal megkapja. A határidőbe a kézhezvétel napja nem számít bele. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatás helyét, időpontját, a meghallgatást végzők, és a meghallgatott nevét és azt a tényt, hogy milyen minőségben került sor a meghallgatására. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell még a feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat, és azt, amit még a meghallgatott jegyzőkönyvbe kíván mondani, valamint a meghallgatáson részt vevők aláírását. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghallgatott által előtárt, az üggyel kapcsolatos dokumentumokat.
(6) Az Etikai és Egyeztető Bizottság javaslata alapján, illetve az Elnökség által lefolytatott eljárás eredményeként az Elnökségi határozatban dönt. Visszahívási döntés esetén a visszahívást az Elnökség a Küldöttgyűlés elé terjeszti.
(7) A tisztségviselő visszahívásával kapcsolatos határozatot a Küldöttgyűlés hozza meg. A visszahívási határozatban köteles a Szövetség a tisztségviselőt a visszahívás indokairól, az annak alapjául szolgáló tényekről és bizonyítékokról, valamint a jogorvoslati lehetőségekről tájékoztatni.
(8) A Küldöttgyűlés visszahívó határozata ellen a visszahívott tisztségviselő a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a Törvényszékhez. A kereset indításra nyitva álló 30 napos határidőbe a kézhezvétel napja nem számít bele.
(9) Kézbesítési vélelem: Amennyiben az idézett az idézést, vagy a tisztségviselő a visszahívási eljárás elrendeléséről szóló értesítést, a visszahívási eljárás során szükséges közbenső felhívást, értesítést, illetve a visszahívás tárgyában hozott határozatot a másodszori kézbesítésre sem veszi át, azokat kézbesítettnek kell tekinteni mindaddig, míg az idézett, vagy a visszahívási eljárás alá vont tisztségviselő kétséget kizáró módon nem igazolja, hogy az idézést, az értesítést, a felhívást, illetve a határozatot rajta kívülálló, el nem hárítható ok miatt nem tudta átvenni.

10. § AZ ELNÖKSÉG

(1) Az Etikai és Egyeztető Kódex etikai eljárásokra vonatkozó rendelkezései alapján az Elnökség hatásköre kibővül. Az Etikai és Egyeztető Bizottság javaslatára:

a) Döntés a Szövetség halgazdálkodási jogosultságában lévő, nyilvántartott vízterületre érvényes területi jeggyel rendelkező személy ezen vízterületekre érvényes területi jegy váltásának ideiglenes megvonásáról.
b) A Küldöttgyűlés által megválasztott tisztségviselő visszahívásának kezdeményezése a Küldöttgyűlés felé.
c) Tagegyesület kizárásának kezdeményezése a Küldöttgyűlés felé.
d) A Szövetség szakmai testületei tagjainak a visszahívása.

(2) Az Elnökségi ülések idejéről és a jelenlévőkről jelenléti ív kerül vezetésre. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyv készül.
(3) Az Elnökség – a tagegyesületek gazdálkodását is érintő – határozatokat, döntéseket csak a tárgyévet megelőző évben hozhat, hogy az tervezhető legyen a tagegyesületek saját költségvetésében is.
(4) Az Elnökség összehívása nélküli döntéshozatal (elektronikus szavazás) akkor lehetséges, amennyiben az eldöntendő kérdés, illetve döntés jellege azt lehetővé teszi. Ebben az esetben az ügyvezető igazgató gondoskodik az eldöntendő, vagyis egyértelmű igen/nem válasszal megválaszolható kérdés egyértelmű megfogalmazásáról és annak az elnökségi tagok által e célra megadott e-mail címre határidő tűzésével való megküldéséről. Tartózkodás nem lehetséges (kivéve a személyes érintettség, összeférhetetlenség eseteit). A kérdésre határidőben beérkezett válaszokat (szavazatokat) az Ügyintéző szervezet kezeli, illetve nyomtatja ki és tárolja 5 évig az irattárában. Az ilyen módon lebonyolított szavazás nem érvényes, ha az Elnökség bármelyik tagja jelzi, hogy a kérdés rendes ülésen való megtárgyalását javasolja.
(5) Az Elnökségi ülés meghívóját, amely az ülés helyét és időpontját tartalmazza, legkésőbb az Elnökségi ülés időpontját megelőző 8. napig kell eljuttatni az Elnökség tagjaihoz. Szabályszerű összehívás hiányában az Elnökség döntést csak abban az esetben hozhat, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van és egyetért az Elnökségi ülés megtartásával.
(6) Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.
(7) A napirend Elnökség általi elfogadását követően az elnök ismerteti a napirenddel kapcsolatos előterjesztéseket.
(8) Az ügyvezető igazgató minden ülésen beszámol a folyamatban lévő ügyekről és a két Elnökségi ülés között végzett ügyintéző szervezeti munkáról, az Elnökségi határozatok végrehajtásával kapcsolatban tett intézkedésekről.
(9) Minden Elnökségi ülés napirendjén külön napirendi pontot képeznek a bejelentések, amelyek keretében az Elnökségi ülés bármelyik résztvevője bejelentéseket tehet. Az Elnökségi ülésen a napirenden lévő ügyeken túl, egyéb ügyekre is vonatkozhatnak kérdések, illetve a Szövetség tisztségviselőitől a Szövetség működését érintő bármely ügyben tájékoztatás kérhető.
(10) Ha az Elnökség azt állapítja meg, hogy a pontos válaszadásra az Elnökségi ülésen nincs lehetőség, a választ a kérdést feltevőnek az Elnökségi ülés időpontjától számított 15 napon belül írásban adja meg az érintett. Az Elnökség dönthet úgy is, hogy a válaszadásra, illetve a tájékoztatásra a legközelebbi Elnökségi ülésen kerüljön sor.
(11) Az Alapszabály 9. § (11) bekezdés n) pontja alkalmazása során egy személy csak egy tiszteletdíjban részesíthető. A több tisztséget betöltő tisztségviselő választhat, hogy mely tisztsége után kíván tiszteletdíjban részesülni.
(12) Az Elnökség üléséről hangfelvétel és jegyzőkönyv készül.

11. § A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

(1) A Felügyelő Bizottság Ügyrendjét – kérésre – a Küldöttgyűlés tagjai rendelkezésére kell bocsátani.
(2) A Felügyelő Bizottság Ügyrendje, ülésanyagai, jelentései, vizsgálati dokumentumai az irattárban kerülnek megőrzésre.

12. § ETIKAI ÉS EGYEZTETŐ BIZOTTSÁG

Az Etikai és Egyeztető Bizottság hatásköre és illetékessége:

a) Etikai eljárás kezdeményezése esetén döntés az etikai eljárás megindításáról, az etikai eljárás lefolytatása.
b) Szövetség és valamely tagegyesülete, illetve a tagegyesületek egymás közötti etikai jellegű vitái megszűntetése érdekében lefolytatott, közös megegyezésre és írásbeli megállapodásra irányuló mediáció, illetve eljárás – mint egyeztető eljárás – megindítása, lefolytatása.
c) A Bizottság illetékes mind a belföldön, mind a külföldön elkövetett etikai vétségek tekintetében.

13. § SZAKBIZOTTSÁGOK

I. Versenysport Bizottság

(1) A Versenysport Bizottság 6 tagú, a szakágaknak és a feladatoknak megfelelően.
(2) A Versenysport Bizottság

a) finomszerelékes úszós,
b) pergető,
c) feeder,
d) casting,
e) bojlis
szakágakból áll.

(3) A Versenysport Bizottság éves munkatervet és költségvetési tervet készít, melyeket a Szövetség Elnöksége fogad el.
(4) A Versenysport Bizottság főbb feladatai:

a) Kapcsolattartás az egyesületek versenyfelelőseivel, versenyfelelős hiányában a versenysportért felelős egyesületi vezetővel.
b) Ahogy az országos versenynaptár ismertté válik, az országos versenyszabályzatok alapján elkészíti a Szövetség versenykiírásait.
c) A szövetségi csapat és egyéni bajnokságok megszervezése, megrendezése az országos versenyszabályzatnak megfelelően.
d) A Tagszövetségi Csapat Országos Bajnokságra (TCSOB) a Szövetség finomszerelékes csapatának felkészítése.
e) A Versenysport Bizottság vezetőjének és az illetékes Versenysport Bizottsági szakág vezetőnek a feladata a Szövetség színeiben induló versenyzők kiválasztása a Szövetség válogatott kereteiből, a segítő kísérők kiválasztása, felkérése, a csapat elhelyezésének és ellátásának biztosítása. A csapatvezetőket a Versenysport Bizottság vezetője jelöli ki, a Szövetség Elnöksége hagyja jóvá.
f) Az Ifjúsági és Oktatási Bizottsággal szoros kapcsolatot tart annak érdekében, hogy az utánpótlás a versenysport tekintetében biztosított legyen.
g) A megtörtént versenyeseményekről a Versenysport Bizottság vezetője a következő Elnökségi ülésen tájékoztatja a Szövetség Elnökségét, gondoskodik a Szövetség honlapjára felkerülő tájékoztató anyagok elkészítéséről.
h) A Szövetség Küldöttgyűlése elé kerülő elnökségi anyaghoz részletes jelentést (beszámolót) készít.
i) Részt vesz a Szövetség Küldöttgyűlésein és az ott felmerülő kérdésekre a levezető elnök felkérésére válaszol.
j) A Versenysport Bizottság a versenyek lebonyolításához Munkacsoportokat hozhat létre.

II. Ifjúsági és Oktatási Bizottság

(1) Az Ifjúsági és Oktatási Bizottság 6 fővel végzi munkáját, az éves munkatervben meghatározott feladatok sikeres végrehajtásának függvényében, a Bizottsági elnökének javaslata alapján.
(2) Az Ifjúsági és Oktatási Bizottság éves munkatervet és költségvetési tervet készít, melyeket a Szövetség Elnöksége fogad el.
(3) Az Ifjúsági és Oktatási Bizottság feladatai:

a) A Szövetség tagegyesületeinél a gyermek- és ifjúsági horgász utánpótlás nevelésben végzett tevékenységek felmérése, koordinálása.
b) A Szövetség Versenysport Bizottságával érdemi együttműködés kialakítása a gyermek- és ifjúsági horgászok szakmai ismereteinek, illetve a horgászat szeretetének elmélyítése érdekében. (Ezen feladatok eléréséért kiemelten kezeli az Ifjúsági és Oktatási Bizottság a már hagyományosan megrendezett gyermek- és ifjúsági táborait, ahol az Ifjúsági és Oktatási Bizottság igyekszik a gyermek- és ifjúsági horgászokat felkészíteni a leendő sikeres állami horgászvizsgára).
c) A tagegyesületek gyermek és ifjúsági programjaiban való együttműködő részvétel, valamint egyes programok segítése szervezéssel, illetve anyagi támogatással.
d) A megtörtént ifjúsági, illetve oktatási eseményekről az Ifjúsági és Oktatási Bizottság vezetője a következő Elnökségi ülésen tájékoztatja a Szövetség Elnökségét, gondoskodik a Szövetség honlapjára felkerülő tájékoztató anyagok elkészítéséről.
e) A Szövetség Küldöttgyűlése elé kerülő elnökségi anyaghoz részletes jelentést (beszámolót) készít.

III. Környezetvédelmi Bizottság

(1) A Környezetvédelmi Bizottság 5 fővel végzi munkáját, az éves munkatervben meghatározott feladatok sikeres végrehajtásának függvényében, a Bizottsági elnökének javaslata alapján.
(2) A Környezetvédelmi Bizottság saját ügyrendje szerint működik,
(3) A Környezetvédelmi Bizottság éves munkatervet és – szükség szerint – költségvetési tervet készít, melyeket a Szövetség Elnöksége fogad el.
(4) A Környezetvédelmi Bizottság feladatai:

a) A Szövetség nyilvántartott halgazdálkodási vízterületein a vízminőség és vízmennyiségi paramétereinek folyamatos ellenőrzése – különös figyelemmel – a halak és más hasznos víziállatok élettani szempontjaira.
b) Együttműködik a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek környezetvédelmében érintett szervezetekkel.
c) Információt gyűjt elsősorban a Szövetség Halőrzési Ágazatától, valamint a Szövetség szerveitől, tisztségviselőitől, tagegyesületeitől, valamint horgászaitól.
d) A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek környezeti állapotáról rendszeres tájékoztatót készít.
e) Vízszennyezés esetén gondoskodik vízmintavételről, és jelentését haladéktalanul megküldi a Szövetség ügyvezető igazgatója részére.
f) Az évi júniusi elnökségi ülésen beszámol a bizottsági munkáról.
g) A Szövetség Küldöttgyűlése elé kerülő elnökségi anyaghoz részletes jelentést (beszámolót) készít.

14. § A SZÖVETSÉG ÜGYINTÉZŐ SZERVEZETE

Az Ügyintéző Szervezet a Szövetség vezető testületeinek operatív végrehajtó szerve.

(1) Az Ügyintéző Szervezet feladatai

A Szövetségi feladatok operatív megvalósítása, a Szövetség határozatainak végrehajtása a vonatkozó jogszabályok, a Szövetség Alapszabálya és SZMSZ-e, valamint a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatai szerint, az alábbi főbb területeken:

a) a szövetségi működés, ügyviteli feladatok,
b) a közfeladat-ellátási közreműködői feladatok koordinációja,
c) haltermelés, haltelepítés,
d) halőrzés,
c) horgászturisztikai feladatok.

(2) A Szövetség vezető beosztású alkalmazottai:

a) ügyvezető igazgató,
b) főkönyvelő,
c) halgazdálkodási ágazatvezető,
d) halőrzési ágazatvezető,
e) horgászturisztikai ágazatvezető.

(3) Az Ügyintéző Szervezet főbb tevékenységei:

a) haltermelés és haltelepítés a Ráckevei (Soroksári)-Dunába és mellékvizeibe;
b) halőrzési feladatok ellátása;
c) horgászturisztikai létesítmények üzemeltetési feladatainak ellátása;
d) környezet- és vízvédelmi feladatok ellátása a Szövetség lehetőségein belül;
e) a szövetségi működés biztosítása.

(4) Az Ügyintéző Szervezet főbb tevékenységei a szövetségi működés területén:

a) a Szövetség szervei, társadalmi aktívái és tisztségviselői tevékenységének adminisztratív előkészítése, működésük támogatása;
b) gazdálkodás;
c) számviteli, pénzügyi, munkaügyi feladatok ellátása;
d) statisztikák, jelentések, bevallások készítése;
e) ingó- és ingatlanvagyon kezelése és karbantartása;
f) ügyintézői tevékenység;
g) adminisztratív feladatok;
h) jogszabályfigyelés;
i) iratkezelés;
j) leltározás, selejtezés;
k) a szövetségi honlap működtetése;
l) pályázatfigyelés, pályázatírás, projektkoordináció.

(5) Az ügyvezető igazgató

a) feladata: A Szövetség Ügyintéző Szervezetének egyszemélyi, felelős irányítása;
b) közvetlen felettese: a Szövetség elnöke;
c) közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók:

ca) főkönyvelő,
cb) halgazdálkodási ágazatvezető,
cc) halőrzési ágazatvezető,
cd) horgászturisztikai ágazatvezető,
ce) titkárságvezető,
cf) adminisztrátor,

(6) Az ügyvezető igazgató főbb feladatai:

a) Irányítja a Szövetség Ügyintéző Szervezetében dolgozók munkáját, gyakorolja felettük a munkáltatói jogkört.
b) Folyamatosan biztosítja a tisztségviselők, az Elnökség, az Állandó Bizottságok és a szakbizottságok munkájának előkészítését és működésük feltételeit.
c) Gondoskodik a Küldöttgyűlés és az Elnökség elé kerülő előterjesztések és határozatok előkészítéséről, állásfoglalások végrehajtásának megszervezéséről, a végrehajtás ellenőrzéséről.
d) Az Alapszabály és az SZMSZ előírásainak megfelelően gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, az ülések összehívásáról, a napirend közléséről, az ügykezelésről és a levelezés lebonyolításáról.
e) Gondoskodik, és felelősséggel tartozik a Szövetség vagyoni eszközeinek szabályszerű, költségvetésben meghatározott célú felhasználásáról.
f) Részletes feladatait munkaszerződése és az annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás (Mt. szerinti Tájékoztató) tartalmazza.

(7) Főkönyvelő

a) feladata: Irányítja és ellenőrzi a Szövetség pénzügyi- és számviteli tevékenységét, ügykezelését. Részletes feladatait munkaszerződése és annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás (Mt. szerinti Tájékoztató) tartalmazza;
b) közvetlen felettese: az ügyvezető igazgató;
c) közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók:

ca) pénzügyi ügyintéző (pénztáros) és jegyforgalmazó,
cb) számviteli ügyintéző.

(8) Halgazdálkodási ágazatvezető

a) feladata: A Szövetség haltermelésének szakmai vezetője. Részletes feladatait munkaszerződése és annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás (Mt. szerinti Tájékoztató) tartalmazza;
b) közvetlen felettese: az ügyvezető igazgató;
c) közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók: telepvezetők (Ráckevei halkeltető állomás, Szigetbecsei előnevelő telep, Makádi tógazdaság, Dömsödi tógazdaság).

(9) Telepvezetők (Ráckeve, Dömsöd, Szigetbecse, Makád – a haltermelési telephelyek telepvezetői)

a) feladata: az adott telep haltermelésének szakmai vezetője. Részletes feladatait munkaszerződése és annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás (Mt. szerinti Tájékoztató) tartalmazza.
b) közvetlen felettese: a halgazdálkodási ágazatvezető;
c) közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók:

ca) halászok,
cb) halász kisegítők,
cb) éjjeliőrök (makádi és dömsödi telephely)

(10) Telepvezetők (Tass, Makád, Dömsöd, Szigetbecse, Szigetszentmárton – a horgászturisztikai telephelyek telepvezetői)

a) feladata: az adott telep horgászturisztikai üzemeltetésének szakmai vezetője. Részletes feladatait munkaszerződése és annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás (Mt. szerinti Tájékoztató) tartalmazza.
b) közvetlen felettese: a horgászturisztikai ágazatvezető;
c) közvetlen irányítása alá tartozó dolgozó (Tass, Rózsa-szigeten): gondnok, takarító.

(11) Gondnok (Tass)

a) feladata: az adott telep horgászturisztikai üzemeltetése. Részletes feladatait munkaszerződése és annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás (Mt. szerinti Tájékoztató) tartalmazza;
b) közvetlen felettese: telepvezető (Tass).

(12) Halőrzési ágazatvezető

a) feladata: A Szövetség halőrzésének szakmai vezetője. Részletes feladatait munkaszerződése és annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás (Mt. szerinti tájékoztató) tartalmazza.
b) közvetlen felettese: az ügyvezető igazgató;
c) közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók: hivatásos halőri csoportvezető, társadalmi halőri csoportvezető.

(13) Horgászturisztikai ágazatvezető

a) feladata: A Szövetség horgászturisztikai szolgáltatásainak, valamint a horgászturisztikai telephelyei üzemeltetésének szakmai vezetője. Részletes feladatait munkaszerződése és annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás (Mt. szerinti tájékoztató) tartalmazza.
b) közvetlen felettese: az ügyvezető igazgató.
c) közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók: a horgászturisztikai telepvezetők (Tass Rózsa-szigeti Horgásztanya, Makádi Ezüstpart Horgászhely-együttes, Szigetbecse Gátőrház Horgásztanya, Mártoni Horgásztanya).

(14) Pénzügyi ügyintéző (pénztáros) és jegyforgalmazó

a) feladata: a Szövetség pénzügyi feladatinak ellátása, a házi pénztár kezelése, a Szövetség egyéb adminisztratív ügyeinek intézése. Részletes feladatait munkaszerződése és annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás (Mt. szerinti Tájékoztató) tartalmazza;
b) közvetlen felettese: főkönyvelő.

(15) Számviteli ügyintéző

a) feladata: számviteli feladatok ellátása, valamint a Szövetség egyéb adminisztratív ügyeinek intézése. Részletes feladatait munkaszerződése és annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás (Mt. szerinti Tájékoztató) tartalmazza;
b) közvetlen felettese: főkönyvelő.

(16) Titkárságvezető

a) feladata: az ügyvezető igazgató napi munkájának támogatása; az Ügyintéző szervezet titkársági, adminisztratív feladatainak ellátása a szervezet zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében; beszerzési és egyéb általános ügyintézési feladatok ellátásában való közreműködés; rendezvények, tárgyalások megszervezésében, lebonyolításában való közreműködés; az elrendelt értekezletek, szakmai összejövetelek feltételeinek biztosításáról való gondoskodás; ügyfélfogadás, vendégek fogadása, protokoll feladatok ellátása;
b) közvetlen felettese: ügyvezető igazgató.

(17) Adminisztrátor, bérszámfejtő

a) feladata: Bérszámfejtés, a Szövetség adminisztratív ügyeinek intézése, irattárazás, a takarmány- és halmozgásokat nyilvántartó szakrendszer naprakész vezetése. Részletes feladatait munkaszerződése és annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás (Mt. szerinti Tájékoztató) tartalmazza;
b) közvetlen felettese: titkárságvezető, valamint főkönyvelő (a bérszámfejtés vonatkozásában).

(18) Halász

a) feladata: a haltermelési feladatok ellátása a Szövetség haltermelési létesítményein, valamint a haltelepítési feladatok ellátása a Szövetség nyilvántartott halgazdálkodási vízterületein. Részletes feladataikat munkaszerződésük és annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás (Mt. szerinti Tájékoztató) tartalmazza;
b) közvetlen felettesük: a (haltermelési) telepvezető.

(19) Éjjeliőr

a) feladata: a Szövetség ingó és ingatlan vagyontárgyainak, halállományának őrzése. Részletes feladataikat munkaszerződésük és annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás (Mt. szerinti Tájékoztató) tartalmazza;
b) közvetlen felettesük: a telepvezető.

(20) Gépjárművezető

a) feladata: a Szövetség (teher)gépjárműveivel közúton és a telephelyeken belüli az anyagmozgatási, szállítási, rakodási feladatok elvégzése, elsősorban az élőhaltételek, valamint a szemestakarmány esetében. Részletes feladatait munkaszerződése és annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás (Mt. szerinti Tájékoztató) tartalmazza;
b) közvetlen felettese: halgazdálkodási ágazatvezető.

(21) Horgászturisztikai munkatárs

d) feladata: a Szövetség horgászturisztikai telephelyeinek működésével kapcsolatos teljeskörű ügyintézés. A Szövetség horgászturizmusával kapcsolatos tervek, stratégiák és koncepciók kidolgozása, a horgászturizmus témakörébe tartozó pályázati kiírások figyelése, pályázatok összeállítása és benyújtása, azok projektmenedzsmentje és elszámolása. A horgászturisztikai telepvezetők helyettesítése vezénylés esetén.
e) közvetlen felettese: horgászturisztikai ágazatvezető.

(22) Hivatásos halőri csoportvezető

a) feladata: a Szövetség halőrzési tevékenységének megszervezése, koordinálása, a hivatásos halőrök munkájának irányítása és ellenőrzése. Részletes feladatait munkaszerződése és annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás (Mt. szerinti Tájékoztató) tartalmazza;
b) közvetlen felettese: halőrzési ágazatvezető

(23) Társadalmi halőri csoportvezető

a) feladata: a Szövetség társadalmi halőrzési tevékenységének megszervezése, koordinálása, a társadalmi halőrök munkájának irányítása és ellenőrzése. Részletes feladatait munkaszerződése és annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás (Mt. szerinti Tájékoztató) tartalmazza;
b) közvetlen felettese: halőrzési ágazatvezető

(24) Hivatásos halőr

a) feladata: a horgászatra és a környezetvédelemre vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzése a horgászoknál, a szükséges esetekben a vonatkozó eljárások kezdeményezése. Részletes feladataikat munkaszerződésük és annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás (Mt. szerinti Tájékoztató) tartalmazza;
b) közvetlen felettese: hivatásos halőri csoportvezető.

(25) Takarító

a) feladata: a Szövetség telephelyeinek (épület, udvar) takarítása és a szemétgyűjtő konténerek előkészítése a szállításhoz. Részletes feladataikat munkaszerződésük és annak elválaszthatatlan részét képező munkaköri leírás (Mt. szerinti Tájékoztató) tartalmazza;
b) közvetlen felettese: telepvezető.

(26) Az Ügyintéző szervezetben alkalmazottak felelősek jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban és munkaköri leírásukban, továbbá a vezetői utasításokban foglaltak maradéktalan végrehajtásáért. Az Ügyintéző szervezeti munkavállalókat kötelezettség terheli az előzőekben meghatározott feladatokkal összefüggésben bekövetkezett mulasztásokért.

(27) Vezetői munkakörök
A Szövetségben vezetői munkakört töltenek be:

a) az ügyvezető igazgató;
b) a főkönyvelő;
c) a halgazdálkodási ágazatvezető;
d) a halőrzési ágazatvezető,
e) a horgászturisztikai ágazatvezető.

(28) Erkölcsi bizonyítványhoz kötött munkakörök:
Erkölcsi bizonyítványt kell bemutatni a Szövetségben alkalmazott összes munkavállalónak.

(29) Az ügyvezető igazgató munkajogviszonyának keletkezése és megszűnése:

a) Az ügyvezető igazgatói munkakör pályázat alapján tölthető be.
b) Az ügyvezető igazgatói pályázat kiírásában és az elbírálásban az elnök dönt.
c) Az ügyvezető igazgató felett a munkáltatói jogkör gyakorlója az elnök.

(30) A vezető beosztású munkavállalók munkajogviszonyának keletkezése és megszűnése

a) A vezető beosztású munkavállalói munkakörök pályázat alapján tölthetők be.
b) A pályázatok kiírásában és elbírálásában az ügyvezető igazgató dönt.
c) A vezető beosztású munkavállalói munkakörök felsőfokú, legalább főiskolai szintű vagy azzal egyenértékű (BSc) szakirányú végzettséghez kötöttek.

(31) Az alkalmazottak munkajogviszonyának keletkezése és megszűnése
Az ügyvezető igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat az ügyintéző szervezet dolgozóinak tekintetében, gondoskodik a kapcsolódó munkaügyi feladatok ellátásáról.

(32) A kártérítési felelősség
A vezető beosztású és a beosztott munkavállalókra vonatkozó kártérítési felelősség rendelkezéseit részletesen a Munka Törvénykönyve és a Polgári Törvénykönyv szabályozza.

(33) A munkakörök átadása
A munkakörök tartós helyettesítése vagy személyi változás esetén a munkakört – a folyamatban lévő ügyeket és egyéb, a munkakör ellátása szempontjából fontos iratok, eszközök felsorolását tartalmazó – átadás-átvételi jegyzőkönyv készítésével kell átadni, illetve átvenni.

(34) A vezetők munkairányítási, alá-fölérendeltségi viszonyból származó feladatai:

a) A vezető gondoskodik a vezetése alatt álló dolgozók munkavégzésének irányításáról, a tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátásáról.
b) Felelős a vezetése alatt álló szervezeti egység/telephely munkájáért és a beosztott ügyintézők, dolgozók intézkedéséért.
c) Utasítást a közvetlen felettes adhat az alárendelteknek. A felettes jogosult halasztást nem tűrő esetben utasítást adni a nem közvetlen alárendeltnek is, erről azonban haladéktalanul tájékoztatnia kell annak vezetőjét.
d) A mellérendeltségi viszonyban álló vezetők – főkönyvelő, halgazdálkodási ágazatvezető, halőrzési ágazatvezető, horgászturisztikai ágazatvezető – a közös munkavégzés során felmerülő viták rendezésére kötelesek az ügyvezető igazgatóhoz fordulni, aki a vitatott kérdésben állást foglal és dönt a végrehajtást illetően.
e) Az ügyintéző a felettesétől kapott utasítás végrehajtásának akadálya esetén köteles az akadályról – a szolgálati út betartásával – az érintett vezetőket tájékoztatni és annak elhárítására intézkedést kérni.
f) A vezető az általa kiadott utasításért és annak végrehajtásáért, illetve az utasítás kiadásának elmulasztásáért egyaránt felelősséggel tartozik.

(35) A vezetők és alárendeltek kapcsolata

a) Az ügyvezető igazgató köteles tevékenységéről és az Ügyintéző Szervezetben felmerült jelentős intézkedésekről és eseményekről az Elnökséget tájékoztatni.
b) A vezető beosztású munkavállalókat kölcsönös információs kötelezettség terheli minden olyan intézkedést vagy bekövetkezett eseményt illetően, amely a Szövetség tevékenységére kihatással lehet.

(36) Beszámoltatási jog és tájékoztatási kötelezettség

a) A vezetők, a munka irányítását végzők jogosultak és kötelesek beosztottjaikat munkájukról beszámoltatni. A beszámoltatás során lehetőséget kell nyújtani a beosztottak részére a munkaterület nagyobb, átfogóbb értékelésének megtárgyalására.
b) A vezetők kötelesek tájékoztatni beosztottjaikat a tevékenységükre, munkakörükre vonatkozó jogszabályokról, határozatokról, intézkedésekről, valamint a beosztottak által kezdeményezett intézkedések vagy javaslat további sorsáról, eredményéről.

(37) A Szövetség munkavállalóira vonatkozó különös szabályok

a) A Szövetség munkavállalója (kivéve az ügyvezető igazgatót) a Szövetségben vezető tisztségviselő és tisztségviselő tisztségre nem választható.
b) A Szövetség munkavállalója (kivéve az ügyvezető igazgatót) a szövetségi Küldöttgyűlés küldöttének nem választható.

15. § ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1) A jelen SZMSZ-ben részét képező mellékletek:

a) 1. sz. melléklet: a szervezeti felépítés ábrája;
b) 2. sz. melléklet: a szervezetszabályozási rendszer ábrája;
c) 3. sz. melléklet: a Szövetség cél szerinti tevékenységeit meghatározó jogszabályok jegyzéke;
d) 4. sz. melléklet: kötelező szövetségi szabályzatok jegyzéke;
e) 5. sz. melléklet: TEÁOR’08 besorolás szerinti tevékenységi körök felsorolása.

(2) A jelen SZMSZ elfogadásával, illetve hatályban lépésével egyidejűleg hatályát veszíti a 2025.04.24-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat.
(3) A jelen SZMSZ-t a Szövetség Elnöksége az E.81/2025.(11.06.) számú határozatával fogadta el és azzal egyidőben lépteti hatályba, amely visszavonásig érvényes.

Ráckeve, 2025. november 6.

Dr. Molnár Pál
elnök

Előttünk, mint okirat tanúi előtt:
Név:…………………………………. Név:…………………………………..
Lakcím:……………………………… Lakcím:………………………………
Aláírás:……………………………….. Aláírás:……………………………….