A Ráckevei Duna-ág vízminőségi és természetvédelmi problémái és ezek hatása halaink életfeltételeire határozza meg a Szövetségünk környezetvédelmi bizottságának feladatait.

Környezetvédelmi problémák a Ráckevei Duna területén:

• A Ráckevei Duna-ágat közvetlenül terhelő szennyvízkibocsátó objektum közül legjelentősebb a Fővárosi csatornázás Művek Délpesti Szennyvíztisztító telepe napi 80.000 m3 tisztított szennyvízével. Az RSD vízminőségére a tápanyagterhelés szempontjából a Dél-pesti Szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek bevezetése döntő hatással van. Annak ellenére, hogy a vonatkozó kibocsátási határértékeket a szennyvíztisztító betartja a Duna-ág az év jelentős részében azonban állóvízként funkcionál, nem pedig folyóként, amire a Szennyvíztelep határértékei vonatkoznak! A szennyvíztisztító elfolyó vízével jelentős mennyiségű foszfor és nitrogén jut folyamatosan a Duna-ágba. A vízbe jutott foszfor minden kg-ja 100 kg tömegű alga szaporodásához vezet!
• A RSD vízminőségét a Délpesti Szennyvíztisztítón kívül az RSD-be illetve mellékvizeibe vezetett szennyvíztisztítók tisztított szennyvize is rontja. (Üllő, Dunaharaszti, Alsónémedi, Kiskunlacháza).

Következményei:

• A vízi növények, pl. egyes hínárfajok (átokhínár) túlszaporodása következtében, alacsony vízállás idején, szélcsendes időben, a reggeli órákra oxigénhiányos állapotok alakulnak ki az apró állatállományt és azzal táplálkozó halállományt veszélyeztetve, elsősorban a kisebb áramlású mellékágakban és csatornákban halpusztulást okozva.
• A tápanyagok hatására vízi növények és algák túlszaporodása majd elpusztulása folyamatos iszapképződéshez vezet!
• Duna-ág feliszapolódása- lebontó folyamatok következtében meleg, nyári szélcsendes napokon, télen a jég alatt a mellékágakban, csatornákban oxigénhiányos állapot alakul ki élővilágot veszélyeztetve.
• A RSD halállományának szaporodásának korlátja az ivóhelyeken jelentős mennyiségű iszap felhalmozódása, valamint jelentős mennyiségű élő lebegő, vagy elpusztult algafajok, melyek az ikrákra rakódva azt megfojtják.
• A másik súlyos probléma a Ráckevei Soroksári Duna-ágba közvetlenül vagy közvetve beengedett tisztítatlanul kevert szociális és ipari szennyvíz. Csapadékos időjárás esetén az egyesített rendszerű csatornahálózattal rendelkező vízgyűjtőről, megfelelő méretű csapadékvíz tároló hiányában a csapadékkal kevert tisztítatlan szennyvíz a Duna-ágat terheli, legnagyobb mennyiségben a Délpesti telepet megkerülő Népjóléti árkon keresztül.

Következményei:

• A megnövekedett ammónia és szerves anyagok különböző bemosott ipari eredetű mérgező vegyi anyagok és olajok az elmúlt években többször okoztak lokális hal és egyéb apró állatok pusztulását a felső szakaszon.
• Rendszeres a halpusztulás és a kagylópusztulás. Minden év tavaszán több tonna haltetem kerül összegyűjtésre és elszállításra. 2016. év tavaszán 4030 kg, 2017. év tavaszán 3700 kg elpusztult halat szedtünk ugyanakkor ennek a többszöröse oszlott szét azokon a helyeken, ahol az összegyűjtés nem volt lehetséges (pl. nádasok).
• A tisztítatlan kevert csapadék és szennyvízzel jelentős a szerves anyag és lebegőanyag-terhelés, nitrogén- és foszfát-bevitel, ami a vízi növények, algák túlszaporodásához, majd elpusztulva iszaplerakódáshoz vezet.

RDHSZ által javasolt megoldások:

• A Ráckevei Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása tárgyú EU támogatásra számot tartó projekt elemek megvalósítása:

a.) A Délpesti Szennyvíztisztító elfolyó vízének átvezetése szükséges a Duna-folyamba, valamint a megfelelő befogadó képességű záportározó kiépítése.
b.) Amennyiben nem valósul meg a Délpesti Szennyvíztisztító és csapadékkal kevert szennyvíz átvezetése, nagyon fontos a záportározók, és ehhez kapcsolódó mechanikai tisztítás, homokfogóval és olajfogóval történő megvalosulása.
c.) Az RSD fő és mellékágain kiülepedett mederiszap kotrása és hasznosítása.

A Duna-folyam sodorvonalába való átvezetés nem megvalósulása esetén– akár a többi beavatkozás (iszapkotrás, parti sáv csatornázása) megvalósulása ellenére – sem várható jelentős vízminőség változás!

• A Soroksári Rév vízmintavételi ponton egész évben folyamatos vízvizsgálat elvégzése.

A kedvezőtlen folyamatokat erősítő egyéb tényezők:

• Az RSD alacsony vízszintje idején (200 cm alatti Vigadó téri Dunai vízszint) a vízutánpótlás nem megfelelő a Kvassay zsilipnél.

Következményei:

• A befolyó tisztítatlan szennyvizek nem megfelelő hígulása miatt kialakuló vízminőség romlása többször veszélyeztette a zooplankton és halállományt a főágban és a mellékágakban.
• Halak, vízi és énekesmadarak és egyéb alacsonyrendű élő szervezetek szaporodása beszűkül.
• Az úszólápok, melyek egyedülállóak Európában, a víz hiányában jelentősen károsodnak.
• Mindez az üdülési, horgászati és egyéb sportolási lehetőségeket negatívan befolyásolja.
• 2016-2017. év telén egyes mellékágakban és hókonyokban az alacsony vízszint miatt a halak a kialakuló tartós jégbe belefagytak, valamint a Délpesti szvt alatt kialakult szennyvízdugó (jégfedettség miatt betáplálás a Kvassay zsilipnél nem volt biztosítva) miatt jelentős mennyiségű hal pusztult el.
  A halászati őreink és a halászati dolgozóink közreműködésével összesen 3700 kg haltetemet gyűjtöttünk és szállítattunk el május és június hónapban.
  Az ATEV hat alkalommal szállította el a fenti mennyiséget. Az elpusztult halak döntő többsége, több mint a fele nagytestű busa, ezen kívül ponty, harcsa, süllő, csuka. Becslésünk szerint a fenti mennyiségen kívül legalább ugyanennyi haltetem maradt a parti növényzet elérhetetlen részeiben, és még ennek többszöröse a fenéken az iszapban bomlott le.
  
  Ez alapján a teljes elpusztult halmennyiség elérte a 10.000 kg-ot.
  
  
  
  
   

• A Duna-folyam magas vízállása (Vigadó tér 600 cm felett; árhullám a Dunán) esetén a Duna-ágba történő vízbetáplálás megszűnik, hiszen annak gravitációs vízbeeresztése ilyen esetben a Duna ágba nem biztosított, ilyen esetben sem hígulnak és keverednek megfelelően a bevezetett szennyvizek!
• Rendkívüli vízszennyezések!

2016. szeptember 2. Vízszennyezés a Duna-ág (Balabán félsziget felöli oldalról) a 20-21 fkm/ bal part

2017. február 21. Francia öbölnél olajszivárgás a befolyóból.

• Az illegális partfeltöltések, a halak ivó és „lakóhelyeinek” nádasok, gyékényesek, úszólápok pusztítása, tovább rontja a Duna-ág és mellékvizeinek környezeti állapotát és a halak, madarak, kétéltűek szaporodásának feltételeit.

2017. február 25. Damariba erdő, RSD 33+530 fkm/B parti sávot átalakító munkálatok.

2017. április 24. RSD 45-46 fkm/J, Szigetszentmiklós, Czuczor sziget parti rész feltöltése

• Az üdülők nehezen bomló szerves és szervetlen hulladékokkal terhelik a Ráckevei Dunát és vízrendszerét és azok partjait csökkentve ezzel az összes vízi élőlény életfeltételeit.

2017. február 17. Nagy mennyiségű szemét az RSD 56-57 fkm /B /Magas part./

• A Ráckevei Duna-ág és mellékvizeit több éves felmérésünk alapján átlagosan 1500 kárókatona (kormorán) negyed látogatja. A kárókatona állomány jelentős mennyiségű halat fogyaszt el, ami becsült számításunk szerint az őszi- téli- tavaszi időszakban (150 nap) meghaladja a 120.000 kg-ot, melynek halállományban okozott számított értéke 20-25 millió forint/év.

RDHSZ által javasolt megoldások:

• Alacsony vízszint esetén a folyamatos vízutánpótlás biztosítása /szivattyús betáplálás/a Kvassay Zsilipnél és ennek anyagi forrásának biztosítása!
• A Tassi több funkciós vízleeresztő műtárgy megvalósítása.
• A Kvassay zsilip szivattyúinak korszerűbbre cserélése.
• Halpusztulások esetén felvetődik a gombaölők, rovarölők és gyomirtó szerek maradványértékek vizsgálata.
• Hatósági munka (jogi és személyi állomány) megerősítése a partkárosítók, vízszennyezők, és a természeti értékek megfelelő ellenőrzésére és büntetésére.
• A kárókatona kérdésben a terület több mint 90%-a lakott településnek minősül, ezért a fegyveres riasztás tiltott. Javasolt jelen helyzetben a madár általi okozott kárra központi kárenyhítési összeg elkülönítése.

Milyen környezetvédelmi, természetvédelmi intézkedéseket tettünk és indítottunk el halaink és környezete védelmében

• A legnagyobb probléma ügyében a csapadékos időben kevert csapadék- szennyvíz terheli a Ráckevei Duna ágat – ezért részt vettünk RSD konferencián a hatóságokkal a Délpesti szennyvíztisztító területén. A konferencián elhangzottak:

Fővárosi Csatornázási Művek műszaki vezérigazgató helyettes elmondta, hogy mindenféleképpen - amit az egész szakma elismert - nagyon fontos lenne a Délpesti szennyvízének az átvezetése a Duna folyamba, de nem csak a tisztított szennyvíz átvezetése, hanem a csapadék, a kevert szennyvíz átvezetése is. Mivel 80.000 m3 –t tud csak befogadni a Délpesti Szennyvíztisztító, az azon túlit kénytelen beengedni a RSD-be. Záportározót javasoltak építeni, aminek tervei beadásra kerültek a Fővárosi közgyűlésnek. A záportározóval 42.000 m3/órás szennyvizet képesek lennénk megfogni, de többet nem. A vegyes kevert szennyvízre javasoltak egy mechanikai tisztítást és egy homokfogó építését, aminek a tervei szintén beadásra kerültek.
A Fővárosi Csatornázási Művek a Kvassay zsilipnél történő betáplálás segítésére 8 millió forintot különített el!
A Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberi szerint az alacsony vízszint esetén a betáplálás jelentős költség és az engedélyezése időigényes. Szakmailag Délpesti szennyvíztisztító tisztított szennyvíz bevezetése alatt nagyon fontos lenne az iszap kotrás elvégzése a jobb elkeveredés miatt.

• A Ráckevei Duna vízminőségi problémáiról és állapotáról, valamint javaslatainkról összefoglalót készítettünk és elküldtük az alábbiaknak:
  • Önkormányzatok Polgármesteri Hivatalai,
  • Országgyűlési képviselők- Bóna Zoltán, Pánczél Károly,
  • MOHOSZ - Dr. Szűcs Lajos, Dr. Dérer István,
  • Rendészeti szervek (Dunai Vizi rendészet, Csepel, Szigetszentmiklós, Ráckeve, Kunszentmiklós),
  • Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Természetvédelmi Osztály,
  • Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

• A belvíz miatt a Ráckevei Duna-ág vízszintjének leengedése vízminőségi és halak életfeltételei szempontból kifejezetten veszélyes! Nem hígulnak megfelelően a bevezetett tisztított szennyvizek víz minőségének romlásának kockázata jelentősen növekszik. Többször jeleztük az illetékes szerveknek!
• A halőreink és RDHSZ szakemberei, egyesületi tagok a tavasz és őszi halpusztulásoknál segítették a hatóságok munkáját helyismereteikkel és szakmai tudásukkal.
• A vízi növények irtással és Duna –ág parti feltöltésével kapcsolatban a feltárásban halőreink tisztességes és kiváló munkát végeztek. A bizottság tagjaival többször történtek egyeztetések után a feljelentéseket az illetékes hatóságokhoz és Önkormányzatokhoz a Szövetség vezetősége megtette.
  Sajnos több esetben eredménytelenül.
• Folyamatos kapcsolatban voltunk a Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járás Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályával és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósággal, Halászati hatósággal, Duna –Ipoly Nemzeti Parkkal és a Kiskunsági Nemzeti Parkkal, Csepeli Önkormányzattal és a MOHOSZ vezetésével.
  • A vízpart menti nádasok feltöltése, kiirtása kapcsán
  • Sajnálatos halpusztulások során
  • A természetvédelmi területek lápjainak, nádasainak károsítása végett
  • A Csepeli versenypálya használatával kapcsolatban
  • A Csepeli Strandfürdő vízjogi létesítési engedélyezése miatt
  • A belvíz és alacsony üzemi vízszint káros hatásai végett.

További teendőink

• Tovább kell erősíteni kapcsolatokat a szakhatóságokkal, országgyűlési képviselőkkel, mint döntéshozókkal, többek között a Katasztrófavédelemmel ahová átkerült a vízminőség védelem területe a Környezetvédelmi és Természetvédelmi hatóságtól.
• Környezetvédelmi tudatformálás erősítése horgászokban, szakmai anyagok készítése, Horgászegyesületek látogatása (amit elkezdtük), oktatások tartása (vízszennyezések esetén teendők) környezetvédelmi tájékoztatások honlapon, figyelő szolgálatok erősítése (vízminőség problémák, halpusztulás)
• Halpusztulás esetén nagyon fontos a pontos szakmai akkreditált víz és halvizsgálat, ami alapja annak a megállapítására ki a felelős. Nem elfogadható, hogy Szövetség által betelepített halat kipusztítják gondatlanságból, utána a Szövetség fizesse a hulladék megsemmisítési és elszállítási költséget és az újra telepítés költségét is felelős meg nincs, mert hatóságok hiányosan vizsgálták ki a pusztulás okát.

A csodálatos Duna-águnk pusztulása csak közös összefogással állítható meg. Cél a Duna-ág természeti értékeinek megőrzése, vízminőségének javítása és ez halaink életének feltétele is!

Ennek érdekében a Szövetség továbbra is minden rendelkezésre álló humán és tárgyi erőforrást biztosít!

Ráckeve, 2017. június 27.

RDHSZ Környezetvédelmi Bizottsága